Több oldalról bírálják Tudorel Toader igazságügy-miniszter reformtervét
Fotó: Mediafax
Klaus Johannis a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes harc elleni támadásnak nevezte, hogy az államfőnek a továbbiakban nem lenne beleszólása a főügyészek kinevezésébe. Bírálja az igazságügyi reformtervet a főügyészség is.
2017. augusztus 23., 17:222017. augusztus 23., 17:22
2017. augusztus 23., 17:232017. augusztus 23., 17:23
Kiiktatná az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatából, és könnyebbé tenné a téves ítéletet hozó bírák felelősségre vonását az igazságügyi rendszer reformjáról szóló törvénycsomag, amelyet szerdán ismertetett Tudorel Toader igazságügy-miniszter.
A javaslat értelmében a legfőbb ügyészt, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyészét a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészségekért felelős tagozata nevezné ki az igazságügy-miniszter javaslatára, átlátható folyamat során. A főügyészek mandátuma a jelenlegi három évről négy évre nőne, ugyanakkor a legfelsőbb bíróság vezetőjének kinevezése az államfő javaslatára történne. A jelenleg hivatalban levő főügyészek mandátumát a módosítás nem érintené. Az eddigi gyakorlat szerint a főügyészeket az államfő nevezte ki az igazságügy-miniszter javaslata alapján, a CSM pedig csupán véleményezési joggal bírt.
Toader közölte: a módosítások három törvényt érintenek: az ügyészek és bírák jogállását, az igazságügyi rendszer megszervezését, valamint a CSM működését szabályozó törvényeket, vagyis sem a részleges közkegyelemről, sem amnesztiáról, sem a hivatali visszaélésről vagy hanyagságról nem szólnak. Mint ismeretes, a kormány korábbi törekvései, amelyek az ezen területeket szabályozó törvények módosítására irányultak, heves tiltakozást és utcai tüntetéseket váltottak ki, mivel a közvélemény jelentős része úgy értékelte, ezáltal a korrupt politikusoknak akarnak mentőövet dobni.
A módosítások értelmében növelnék az ügyészek és bírák esetében az előléptetéshez szükséges szolgálati idő időtartamát: bírák és ügyészek esetében ez hét évre, ugyanakkor a DNA és a DIICOT ügyészei esetében nyolc évre.
A táblabíróságokon még ennél is több, tíz évnyi szolgálati idő kell majd az előléptetéshez, és hasonló időtartamot javasolnak a táblabírósági ügyészségeken tevékenykedő ügyészek számára is. A legfelsőbb bíróság bíráinak esetében 18 évnyi szolgálati idő lenne a követelmény. A legfelsőbb bíróságon a hatalmas mennyiségű feladat miatt létrehoznának még egy alelnöki tisztséget. A módosítások arra is vonatkoznának, hogy az igazságügyi felügyelet a CSM hatásköréből átkerülne az igazságügyi tárca fennhatósága alá.
A Toader által javasolt módosítások megkönnyítenék a téves ítéletet hozó bírákkal, illetve az ártatlanokat megvádoló ügyészekkel szembeni eljárást is. Míg ugyanis jelenleg a hatályos jogszabályban csupán feltételes módban szerepel, hogy az állam eljárhat a tévedő bíróval szemben a vagyoni kár megtérítése érdekében, a módosítás kimondja, hogy az állam – azt követően, hogy kártalanította a tévedés által sújtott felet – a pénzügyminisztériumon keresztül jár el peres úton az érintett bíróval vagy ügyésszel szemben a vagyoni kár behajtása érdekében.
Ugyancsak a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét érinti az a javaslat, miszerint a DNA és a DIICOT mellett létrehoznának egy olyan ügyosztályt is, amely az általuk elkövetett bűncselekmények felderítésével foglalkozna. Ez egy húsz ügyészből álló testület lenne. A miniszter azzal indokolta a módosítások szükségességét, hogy azok szerepelnek a kormányprogramban is, ráadásul a jelenleg hatályos szabályozás elfogadása óta már eltelt 13 év, miközben Románia az Európai Unió tagjává vált.
Toader azt is leszögezte, hogy a módosításokat nem sürgősségi kormányrendelet útján kívánják elfogadni, hanem először a kormány elé terjeszti a törvénycsomagot, és ha a kabinet rábólint, továbbítják a parlamentnek megvitatásra és szavazásra.
A legfőbb ügyészség szerdán közleményben adott hangot a módosítások miatti aggodalmának. Közölte, a módosításokról nem egyeztettek előzetesen a képviselőivel, és sérelmezte, hogy külön ügyészi szervet kívánnak létrehozni az ügyészek és bírák ügyeinek kivizsgálására. A nyomozó hatóság azt is kifogásolta, hogy a politikai alapon kinevezett miniszter alá rendelnék az igazságügyi felügyeletet.
Klaus Johannis államfő is a módosítások ellen foglalt állást.
Johannis szerint a módosítások visszatérést jelentenek az igazságszolgáltatásra való nyomásgyakorlás régi gyakorlatához, és az ország uniós megfigyelésének meghatározatlan ideig való fenntartását eredményezhetik.
Az ellenzéki pártok is elvetik a terveket. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke közölte: pártja ellenzi a módosításokat, és az igazságszolgáltatás függetlensége elleni merényletnek tekinti őket, mivel azt tartják a politikai függetlenség egyetlen garanciájának, ha a főügyészeket az államfő nevezi ki. Úgy vélte, az átalakításokkal át akarják politizálni az igazságszolgáltatást. Kijelentette, a PNL alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament megszavazza a módosításokat.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szintén keményen bírálta a terveket, mondván: azok nyomán a DNA és a DIICOT főügyészének kinevezése a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a választási csalás miatt elítélt, egy hivatali visszaélési ügyben pedig vád alá helyezett Liviu Dragnea kénye-kedve szerint történik majd. A párt ezért egyszerű indítvány benyújtását fontolgatja az igazságügy-miniszter ellen.
Szerdai ülésén a kabinet jóváhagyja az 500 lej értékű szociális utalványok kiutalását a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek számára – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt azoknak a romániai fiataloknak a száma, akik úgy vélik, hogy az oktatási rendszer korrupt, és sok esetben a jegyeket pénzért vásárolják meg.
A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezető helye megkérdőjelezhetetlen, a kisebbik koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága viszont igencsak visszaesett – legalábbis az derül ki egy friss felmérésből.
Elutasította Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének felkérését, hogy lépjen vissza a javára az elnökválasztási küzdelemből.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és államfőjelöltje szerint ostobaság, hogy pártja szavazatok átirányítására készül Geroge Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke javára.
Benyújtotta a bukaresti parlamentnek közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a koalíciós partner Szociáldemokrata Párttal (PSD) kialakult konfliktus ellenérse sem lép ki a kormányból – jelentette ki Nicolae Ciucă, a párt és a szenátus elnöke.
Október 27-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat. Sokakat megvisel az óraátállítás, de továbbra sem lehet tudni, hogy mikor szabadulunk meg tőle.
Állandóan változó összetételű, de élénk közösségi életet élő gyülekezet tartozik az 50 évvel ezelőtt épített, fennállásának jeles évfordulóját a hétvégén ünneplő bukaresti Calvineum református templomhoz.
A kormány vezető erejét adó PSD arra készül, hogy az AUR-nak engedjen át szavazatokat, hogy annak elnöke, George Simion jusson be az elnökválasztás második fordulójába Marcel Ciolacu PSD-elnökkel együtt – állította kedden a PNL.
szóljon hozzá!