Fotó: Barabás Ákos
Egyre többen kongatnak vészharangot a kedvezményes szabadlábra helyezést lehetővé tevő törvény miatt: a visszaeső bűnözők által elkövetett bűncselekmények elkerülése érdekében korlátoznák a jogszabály hatályát, sőt olyan is akad, aki teljesen eltörölné.
2019. január 14., 22:182019. január 14., 22:18
2019. január 14., 22:222019. január 14., 22:22
Össztűz zúdul arra a jogszabályra, amely lehetővé teszi, hogy a rossz körülmények között fogva tartott személyek börtönbüntetése rövidebb legyen az eredetileg kiszabottnál. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényben tiltaná meg, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetői kihasználhassák a törvény szavatolta kedvezményeket, de olyan párt is akad, amely teljesen eltörölné.
A PNL részéről hétfőn Ludovic Orban, a párt elnöke bejelentette, hogy a gyilkosságok, gyilkossági kísérletek, rablások és nemi erőszak elkövetőit kívánja eltiltani a 2017/167-es törvény nyújtotta, feltételes szabadlábra helyezést jelentő kedvezmények igénybe vételétől, mivel a jelek szerint csak visszaesnek, és veszélyeztetik a polgárok biztonságát. Egyben azt is közölte, egyszerű indítványt nyújtanak be Tudorel Toader igazságügy-miniszter ellen.
A feltételes szabadlábra helyezésre jogosultak körének korlátozását Florin Roman liberális képviselő vetette fel, felidézve: a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva elfogadott törvénytervezetet még Raluca Prună igazságügy-miniszter dolgozta ki, ezt vette át Tudorel Toader, az eredetileg tervezett 3 helyett pedig 6-ra növelte az egy hónapnyi börtönbüntetésből levonható napok számát. Majd a PSD–ALDE-többség 2017-ben megszavazta a jogszabályt, „azzal a céllal, hogy a tolvajok, erőszaktevők, gyilkosok és rablók mellett a saját korruptjaik is szabadlábra kerüljenek”. „A jogszabály alkalmazása nyomán Románia a bűnözők mennyországává vált, és már senki sem érzi magát biztonságban” – mutatott rá Roman. A képviselő egyben felszólította Carmen Dan belügyminisztert, dolgozzon ki operatív tervet az utcai erőszak megfékezése érdekében.
Raluca Turcan, a PNL első alelnöke hétfőn ugyancsak azt szorgalmazta, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetői ne élhessenek a kedvezményes szabadlábra helyezés lehetőségével. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) még ennél is radikálisabb megoldást javasol: közölték, egyetlen cikkelyből álló törvénytervezetet nyújtanak be a parlamentben, amely az egész jogszabályt hatályon kívül helyezné. Hasonló javaslattal állt elő a Cristi Danileț kolozsvári törvényszéki bíró által alapított VedemJust nevű civil szervezet is: a 2017/167-es törvény eltörlésére szólította fel a parlamentet, miután annak hatályba lépése után megnőtt a visszaeső bűnözők által elkövetett bűncselekmények száma. Rámutatnak: a jogszabályt eleve a szükséges hatástanulmányok elvégzése nélkül fogadták el, ugyanakkor Románia nem képes integrálni a társadalomba a börtönből kiengedett bűnözőket, ami nyomán a visszaesők aránya 60–70 százalék.
Sorin Dumitrașcu, a büntetés-végrehajtásban dolgozó alkalmazottak szakszervezetének vezetője a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva emlékeztetett: ők már elfogadásakor ellenezték a jogszabályt, az ugyanis valójában bátorítja a bűnözőket újabb bűncselekmények elkövetésére. Dumitrașcu szerint eddig mintegy 13 ezer elítélt került kedvezményesen szabadlábra, közülük 900 már vissza is tért a börtönbe. Eközben egy Florin Roman által ismertetett, az igazságügyi tárcától származó statisztika szerint 2017. október 19. és 2018. november 23. között összesen 10 880 személyt helyeztek feltételesen szabadlábra a törvény nyomán, közülük 649 került ismét börtönbe, 188 személy gyilkosság, nemi erőszak vagy rablás miatt.
Oana Florea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője ugyanakkor védelmébe vette a jogszabályt, mondván: ha az érintettek egy évvel tovább maradnak börtönben, ugyanúgy visszaestek volna. Tudorel Toader igazságügy-miniszter pedig azzal hárította el a felelősséget, hogy a jogszabályt a 2016 végéig hatalmon levő szakértői kormány dolgozta ki.
A 30 éves elkövető egy klubban szólalkozott össze áldozatával, a konfliktus az utcán folytatódott, ahol késével 11-szer megszúrta 25 éves ellenfelét. Az áldozat – akinek a combi ütőere sérült meg – vasárnap a kórházban elhunyt a vérveszteség miatt. Az elkövetőt korábban szintén emberölés miatt ítélték el, és nemrég helyezték feltételesen szabadlábra a kedvezményes szabadulást lehetővé tevő törvény nyomán. A rendőrségnek vasárnap Balázsfalva közelében sikerült elfognia. Az ügyben összesen három személyt vettek őrizetbe – mint kiderült, közülük ketten szabadultak korábban a börtönből a vonatkozó jogszabály nyomán.
Múlt héten Nagyváradon fogtak el a rendőrök egy férfit, aki még karácsonykor zaklatott egy fiatal lányt. A férfit korábban több ízben is elítélték nemi erőszak és nemi erőszak kísérlete miatt, és a tavalyi év végén ő is a kifogásolt jogszabálynek köszönhetően kerülhetett szabadlábra.
Helyszűke és a higiénia hiányában jöhet a szabadság
A vitatott jogszabály elfogadásakor többek között a helyszűkét jelölték meg a kedvezményes szabadlábra helyezés okaként a tervezet kidolgozói. Így amennyiben egy fogvatartottra kevesebb mint négy négyzetméternyi hely jut, nincs alkalma szabad levegőn zajló foglalkozásokon részt venni, nem jut hozzá természetes fényhez és friss levegőhöz, a cella hőmérséklete nem megfelelő, nincs privát vécéje és nem megfelelőek a higiéniai körülmények, vagy nyirkos és penészes a cella fala, a fogvatartott jogosult arra, hogy hamarabb kiszabaduljon a börtönből, oly módon, hogy 30 naponként 6 napot levonnak a szabadságvesztéséből.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
A péntekre eső, augusztus 15-i Nagyboldogasszony napja hivatalos munkaszüneti nap, így hosszú hétvége vár az országra, és sokan háromnapos minivakációra indulnak. A román rendőrségi közlemény óvatosságra int, és a szabályok betartására kéri a lakosságot.
Cseke Attila fejlesztési miniszter csütörtökön bejelentette, hogy ebben az évben sem az Anghel Saligny közművesítési program keretében, sem az Országos Beruházási Társaságon (CNI) keresztül nem kötnek új kivitelezési szerződéseket.
szóljon hozzá!