Ha a diák vagy egy hozzátartozó egészségi állapota nem engedi az iskolapadokba való visszatérést, a gyerek otthonról vehet részt az órákon
Fotó: Haáz Vince
Már van 190 000 gyerek, aki nem tanult meg írni – mutatott rá az online oktatás hátrányaira vasárnap esti televíziós nyilatkozatában Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, aki részleteket közölt egyúttal arról is, hogy ha újraindul a jelenléti oktatás, kik folytathatják a tanulást/tanítást az online térben.
2021. február 01., 09:042021. február 01., 09:04
A tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió műsorában hangsúlyozta, február 8-án, amikor rajtol a második félév, már három hónapja lesz annak, hogy az oktatás kizárólag az online zajlik, a tanügyminisztérium, mint ahogy – Cîmpeanu elmondása szerint – a szülők nagy része is azt szeretné, ha a gyerekek visszatérhetnének az iskolákba, óvodákba. Aláhúzta: a döntést a jelenléti oktatáshoz való visszatérésről nem az oktatási minisztériumban fogják meghozni, hanem az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozik.
Országos szinten közel 65 ezer diákot fenyeget a veszély, hogy a pénteken véget ért első félévben nem tudják lezárni, mivel nem vettek részt az online oktatásban, ezért nincs elég jegyük. Becslések szerint ez négyszer több, mint egy szokványos félév végén, amikor az oktatás a tanintézetekben zajlott.
Erre is négy forgatókönyv létezik. Az első szerint online vehet részt az órákon az a diák, akinek az orvos egészségi állapota miatt nem ajánlja, hogy osztálytársaival együtt visszatérjen az iskolapadokba. A második forgatókönyv értelmében azok a diákok is a laptop előtt maradhatnak, akiknek olyan családtagjuk van, akik a kockázati csoportokhoz tartoznak. Ugyanakkor az oktatási és az egészségügyi minisztérium határozott kérésére szigorúan otthon kell maradniuk azoknak a tanulóknak, akiknek légúti megbetegedésre utaló tüneteik vannak.
A negyedik forgatókönyv a tanárokra vonatkozik, eszerint továbbra is online adhatják le a tananyagot azok a pedagógusok, akik valamely kockázati csoporthoz tartoznak vagy Covid-19-re utaló tüneteik vannak.
hiszen az osztálytermekbe kamerát kell felszerelni, és laptopot vagy táblagépet kell biztosítani, annak érdekében, hogy míg az osztály egy része fizikailag ott van az iskolában, az online térben tanulók is követni tudják a leadott tananyagot. Cîmpeanu azt mondja, már korábban gondoltak erre, és a szükséges versenytárgyalást is lebonyolították, így
Pénteken, az utolsó online óra után elkezdődik a diákok félévközi vakációja, és az ország számos településén van remény arra, hogy február 8-án már jelenléti oktatással kezdődjön el a második félév.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott 159 229 diák közül 152 639 vett részt hétfőn a román nyelv és irodalomból tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jövőbe tekintést kért a romániai társadalomtól hétfő este Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütétele után. Ilie Bolojan úgy fogalmazott, hogy az új kormány tagjainak eskütételével ,,véget ér egy instabil és átmeneti időszak”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege hétfőn Lia Savoneát nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezéséről kilenc támogató és egy elutasító szavazattal döntött a testület.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Aláírta Nicușor Dan államfő a Bolojan-kormány tagjainak kinevezéséről szóló rendeletet – tájékoztatott az elnöki hivatal. Ezt követően a Bolojan-kormány tagjai hétfő este letették a hivatali esküt az államfő jelenlétében.
Az új koalíciós kormány programjában az egészségügyre vonatkozóan többek között szerepel a kórházak hatékonyságának növelése az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével 2030-ig.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását.
Első ízben fog betölteni roma nemzetiségű ember miniszteri tisztséget Romániában: Florin Manole lesz a munkaügyi tárca vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!