Képünk illusztráció
Fotó: Mihály Csaba
Romániában a legkisebb az iskolás lakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva a kelet-közép-európai régióban, és csökken – derül ki Kállai Ella, az Alpha Bank Románia vezető közgazdászának makrogazdasági elemzéséből. Romániában a 15–18 éves korosztály (középiskolások) mindössze 76–78 százaléka jár iskolába, míg Csehországban és Lengyelországban 95–96 százalékos ez az arány. Románia az egyetemre járó fiatalok tekintetében is rosszul teljesít.
2023. augusztus 28., 17:222023. augusztus 28., 17:22
Az elmúlt évek egymásra tevődő válságai a régió iskoláskorú lakosságát is érintették – irányítja rá a figyelmet az Alpha Bank Románia vezető közgazdásza által készített elemzés, amely szerint regionális összevetésben Romániában a legszomorúbb a helyzet.
2021-ben az iskoláskorú népesség iskolai részvétele minden korcsoportban alacsonyabb volt, mint a régió országaiban, mind a női, mind a férfi népesség esetében, és az életkor növekedésével csökkent. A 6–10 éves korcsoportban a fiúk 91 százaléka és a lányok 90 százaléka járt iskolába, szemben a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban regisztrált 100 százalékkal, illetve a németországi 98/99 százalékkal és a magyarországi 96/95 százalékkal.
A 11–14 éves korcsoportban a fiúk és a lányok 88 százaléka járt iskolába, míg a Cseh Köztársaságban 100 százalék, Németországban 98/99 százalék, Lengyelországban 96 százalék és Magyarországon 95 százalék volt ez az arány.
a 15–18 éves korcsoportban már a fiúk mindössze 76 százaléka és a lányok 78 százaléka járt oktatási intézménybe, míg a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban 95/96 százalék, Németországban 93/92 százalék és Magyarországon 86/87 százalék.
A romániai közoktatás elmúlt pár évében tapasztalható következetlenségeket, egyenetlenségeket tükrözik az érettségi és kisérettségi – vagyis képességvizsga – eredményei a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint.
A Kállai Ella által készített elemzés aláhúzza, a közoktatásban való alacsony részvétel kihat a felsőoktatásra is, ami csökkenti a humán tőke felhalmozásának lehetőségét, és az iskolán kívüli népesség többségét kizárja a tisztességes megélhetésből.
szemben a németországi 57/59 százalékkal (az elemzett országok közül a legmagasabb felsőfokú oktatásban való részvétellel rendelkező ország) vagy a legalacsonyabb felsőfokú oktatásban való részvétellel rendelkező magyarországi 40/46 százalékkal.
A középiskolát végzettek száma (2021-ben a lakosság 0,9 százaléka) magasabb, mint az egyetemi diplomások száma (2021-ben a lakosság 0,7 százaléka), akárcsak a Cseh Köztársaságban és Magyarországon. Lengyelországban ez fordítva van, Németországban pedig a diplomások két kategóriája inkább kiegyenlítődik.
üzleti, közigazgatási és jogi, információs és kommunikációs technológiák, valamint mezőgazdaság, erdészet, halászat és állatorvosi tudományok. Ezeken a területeken a diplomások a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 26,9 százalékát, 6,9 százalékát, illetve 4 százalékát teszik ki.
Ezzel szemben az oktatástudományok területén végzettek aránya (5,8%) fele a többi országban regisztráltnak. „Mivel úgy tűnik, hogy a tanári hivatás nem vonzza a fiatalokat, a tanári létszámhiány elmélyülésének és az oktatás színvonalának további romlásának veszélye áll fenn” – kongatja meg a vészharangot az elemzés.
A véglegesítő vizsga írásbelijén részt vett pedagógusok kevesebb mint fele, 48 százaléka ért el hetes osztályzat fölötti eredményt – derült ki az oktatási tárca által kedden közzétett adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmének miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.
Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le a román hatóságok a szeretvásári ukrán–román közúti határátkelőnél – közölte kedden a román határrendészet.
A hatóságok kitoloncoltak Romániából két nepáli és egy Srí Lanka-i állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az ország területén.
Határozottan cáfolta Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció államfőjelöltje, hogy megválasztása esetén ismét bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!