Eugen Tomac
Fotó: Facebook
Nem támogatta a másik két román ellenzéki párt a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) ama kezdeményezését, hogy parlamenti különbizottság vizsgálja ki a fekete-tengeri gáz magyarországi exportjának tervét – tudatta vasárnap Eugen Tomac, a PMP ügyvezető elnöke.
2018. március 04., 16:252018. március 04., 16:25
A Traian Băsescu volt államfő vezette PMP szerint tisztázni kellene, hogyan rendezte meg a Transgaz, a romániai gázhálózatot üzemeltető állami vállalat a még épülő román-magyar gázvezeték kapacitáslekötési eljárását a 2022-2037 közötti időszakra.
Tomac vasárnap kiadott közleményében azt állította: a PMP meglepődve tapasztalta, hogy sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), sem a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatta azon javaslatát, hogy parlamenti különbizottság vizsgálja ki azokat az „érdek-összefonódásokat, amelyek révén Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke román gázt juttatna Orbán Viktornak".
„Jó lett volna megtudni, hogy mentünk bele egy olyan projektbe, amelynek értelmében a fekete-tengeri gáz Ausztria helyett már csak Magyarországig jusson el. Ki és hogyan döntött úgy titokban, hogy a fekete-tengeri gáztartalékokat tartsuk fenn Magyarország javára?” – idézték a román hírügynökségek a PMP ügyvezető elnökének közleményét.
A román ellenzéki médiumok és a jobbközép ellenzéki pártok magyarellenes előítéletekre alapozva támadják a szociálliberális kormánykoalíciót, amióta kiderült, hogy magyar cégek nyerték meg az Arad és Szeged között hamarosan elkészülő román-magyar gázvezeték kapacitáslekötési eljárását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február 5-i bukaresti tárgyalásait követően bejelentette: történelmi előrelépést hozhat Magyarország energiabiztonságában a magyar-román együttműködés, mivel Románia vállalta: 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik jelentős mennyiségű, a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!