Járhatatlan út. Bár az ország komoly munkaerőhiánnyal küzd, nehéz lenne migránsbarát kampányra építeni Romániában
Fotó: Thomas Campean
Érkezhetnek-e tömegesen migránsok Romániába? A kérdés azután merült fel, hogy Bukarest késznek mutatkozott öt menedékkérő befogadására. Szakértők szerint a lakosság magas fokú elutasítása miatt nincs esélye egy migránsbarát politikának, Románia csupán diplomáciai gesztust tett a felajánlással.
2019. január 17., 13:232019. január 17., 13:23
2019. január 17., 13:292019. január 17., 13:29
Románia – több más uniós állam mellett – jelezte, hogy hajlandó lenne átvenni néhány migránst azok közül, akik a tavaly december 22-e óta Málta partjainál veszteglő két civil mentőhajón tartózkodtak. A hajókhoz legközelebbi országok közül sokáig egyik sem adott engedélyt a kikötésre. Málta és Olaszország is szigorúan korlátozta a mentőhajók fogadását 2018-ban, és nem akartak engedékenységet mutatni. A helyzet januárra drámaivá vált, végül a máltai kormány múlt szerdán engedélyt adott, hogy a hajók kikössenek, miután garanciát kapott további több mint kétszáz, korábban érkezett migráns elosztására néhány uniós ország között.
De milyen valójában a román hatóságok viszonyulása a migránskérdéshez, s mire számíthatunk a közeljövőben? Megszokhattuk, hogy Románia a külpolitikája kialakítása során leginkább a kivárásra játszik, és a legmesszemenőbben figyelembe veszi akár az Egyesült Államok vagy éppen a nagyobb európai uniós tagállamok álláspontját.
– fogalmazott lapunknak Illyés Gergely politológus.
Szerinte az is rendre zavarokat okoz, hogy a román külpolitikát illetően a kormány és az államfő sok esetben különböző utat követne, ez a román alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek zavarosságára és az ebből kialakult szokásjogra is visszavezethető.
A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa elmondta, az illegális migráció vagy általában
nyilvánosan az elnök, de a kormány sem fogalmazott meg egyértelmű álláspontot a kérdésben. Mindazonáltal Klaus Johannis az Európai Tanácsban azt képviselte, hogy ne legyenek kötelező kvóták, csak önkéntes alapú befogadás – tette hozzá az elemző. „A mostani döntés, hogy Románia elvi beleegyezését adta néhány migráns befogadásának, inkább egy diplomáciai gesztusnak értékelhető: Románia az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként úgy érezhette, hogy elvárják tőle ezt a lépést. Ugyanakkor ez a döntés is zárójelbe teszi azt a nagyon lényeges kérdést, hogy lesznek-e olyan migránsok, akik Romániában akarnak letelepedni, illetve hogy a nagyon eltérő fejlettségű EU-ban hogyan lehet kötelezni arra a migránsokat, hogy egy viszonylag szegény országba menjenek” – hangsúlyozta Illyés Gergely. Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy
„Sőt általánosságban is nagyon felszínesen és ritkán foglalkozik a román sajtó az EU-val és a fő európai témákkal. Romániát az illegális bevándorlás alig érintette, néha elfognak a Temesvárhoz közeli határszakaszon néhány embert, de az erről szóló hírek rendszerint nem érik el a bukaresti sajtó ingerküszöbét” – mondta az elemző.
Vladimir Ionaș szociológus a Krónika megkeresésére arra emlékeztetett, hogy az Avantgarde közvéleménykutató cég egy korábbi felmérése szerint
„Az elutasítottság magas aránya talán meglepetés lehet azok számára, akik arra gondolnak, hogy Románia listavezető Európában az elvándorolt állampolgárokat illetően. Azonban ha a romániai véleményformálók, a közbeszédet befolyásolók utóbbi öt évben tapasztalt retorikáját, néhány szomszédos ország migrációs politikáját, a muszlimokkal kapcsolatos európai híreket vesszük alapul, érthető a román vélekedés. Annál is inkább, mert Romániában teljességgel hiányoztak azok a hangok, amelyek nyilvánosan kiálltak volna egy migránstámogató politika mellett” – fogalmazott az Avantgarde szakértője. Mint mondta, annak ellenére, hogy a több millió, jobb életre vágyó román távozása után az ország komoly munkaerőhiánnyal küzd, most
Ionaș nem számít arra, hogy Románia nagyszámú bevándorlót fogadna be. Jelenleg öt migránsról van szó, s amikor a bukaresti hatóságok a befogadandók végleges számáról tárgyalnak, figyelembe kell venniük a románok s ezen belül a politikum és az ortodox egyház elutasító álláspontját.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
1 hozzászólás