Fotó: Boda L Gergely
A romániai sajtó nem tölti be alapvető szerepét, gyakran válik bizonyos kereskedelmi és politikai érdekek szócsövévé, áthágva a pontos, kiegyensúlyozott és teljes körű tájékoztatás elvét - derül ki egy jelentésből.
2017. május 27., 12:212017. május 27., 12:21
A médiapluralizmusra leselkedő kockázatok az Európai Unióban és ezen kívül (MPM) című jelentés szerint - amelyet a Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központ készített az Európai Unió támogatásával - a romániai médiapiacot a televíziók uralják. Az Agerpres által ismertetett jelentés arra is rámutat, hogy az utóbbi időben nőtt az internethasználat, a nyomtatott sajtó olvasottsága azonban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, részesedése a médiapiac mindössze 13 százalékára tehető.
A gazdasági válság miatt drasztikusan visszaesett a reklámbevételektől nagymértékben függő újságok példányszáma, az előfizetésekből pedig igen korlátozott bevételre tesznek szert.
A jelentésben a médiapluralizmus és a sajtószabadság kockázati indexét négy fő tematika mentén vizsgálták: az alapvédettség, a piaci pluralizmus, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás. Minden tematikát mutatók írnak le, ezeket egy 0-tól 100%-ig terjedő skálán helyezik el. Alacsony kockázatot jelent a 0% és 33% közötti érték, közepest a 33% és 66% közötti, és magas kockázatot mutat a 66% és 100% közötti érték.
Ami az alapvédettséget illeti a romániai törvényi előírások „viszonylag biztos” keretet adnak, a kockázati index 34%. Ebben a kategóriában a kockázatot növelő tényező, hogy a vonatkozó előírásokat nem alkalmazzák következetesen. A jelentés szerint ezen problémák nagy részét a gazdasági-társadalmi körülmények és az állami intézmények strukturális problémái gerjesztik.
Fotó: Kristó Róbert
A piaci pluralizmusra vonatkozó mutatók a médiatulajdon átláthatóságát minősítik, amelynek Romániában közepes (50%) a kockázati indexe. Ezen belül a jelentés szerint magas kockázati indexet (72%) generál az a körülmény, hogy nem létezik megfelelő jogszabálykeret a médiatulajdon koncentrálásának korlátozására. Még ennél is magasabb kockázati indexet (79%) okoz, hogy a tulajdonosi csoportok kereskedelmi szempontok szerint befolyásolják a tartalmat.
Közepes kockázat indexet (65%) kapott a politikai függetlenség, amelynek mutatói azt vizsgálják, hogy léteznek-e, és ha igen, mennyire hatékonyak a médiumok politikai ellenőrzését gátló mechanizmusok. Ezek a mutatók ugyanakkor azt is vizsgálják, hogy szavatolt-e a médiumok kiadói függetlensége.
Ennek okai a jogszabályi keretre, a médiapiac rendellenességeire és az állami intézmények részrehajlására vezethetők vissza. A kategória mutatói közül háromnak a kockázati indexe 80% fölött van: a médiumok politikai ellenőrzése (88%), a kiadói függetlenség (81%) és a közmédiumok irányítása és finanszírozása (92%). Az összes közül ebben a kategóriában van a legtöbb magas kockázati értékű mutató.
A társadalmi befogadás kockázati indexét 54%-ra becsülték. A társadalmi befogadás mutatói arra vonatkoznak, hogy milyen mértékben férnek hozzá a médiatermékekhez a különböző társadalmi csoportok. A kisebbségekre, illetve a nőkre vonatkozó index közepes (38%). A nemek közötti egyenlőtlenség jól érezhető a hírek tartalmában, valamint a közmédiumokban elfoglalt vezető tisztségek számát illetően is, ahol a nők erősen alulreprezentáltak (a hírszerkesztés az egyetlen olyan terület, ahol a nők száma meghaladja a férfiakét).
Magasabb kockázati indexet regisztráltak a fogyatékkal élőknek a médiatermékekhez való hozzáférését illetően (63%), mely területen a jogszabályi keretnek jelentős hiányosságai vannak, illetve a jelbeszéddel vagy a feliratozással való párhuzamos kommunikációt illetően. Az alacsony szintű digitális kompetenciák, valamint a korlátozott internet-hozzáférés okozza a médiakompetencia magas (81%) kockázati indexét.
A jelentés következtetései szerint
Ezt felerősíti a kiadói függetlenséget szavatoló intézményes háttér hiánya, mind a főszerkesztők, mind az újságírók nagyobb csoportjai tekintetében. A létező etikai kódexek nem kötelező jellegűek, és a közmédia alkalmazottjait leszámítva az újságírók jelentős többsége nem tagja aktív szakmai szervezetnek vagy szakszervezetnek, amelyek általában gyengén képviseltetik magukat.
Ez a tény tovább bátorítja a tulajdonosokat, hogy mögöttes céllal birtokoljanak médiumokat, amelyekkel különböző politikai, gazdasági előnyökhöz juthatnak - mutat rá a jelentés.
Az MPM a médiapluralizmusra leselkedő lehetséges kockázatok azonosítására kifejlesztett kutatási eszköz az Európai Unió országaiban. A jelentés, amelynek összeállítását az Európai Egyetemi Intézet Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központja által felajánlott vissza nem térítendő támogatásából finanszírozták, az Európai Unió 28 országán kívül kiterjed Törökországra és Montenegróra is.
A kutatáshoz 2016 májusa és októbere között gyűjtötték az adatokat, egységes kérdőív alapján. Az eredményeket 2017. május 15-én tették közzé. Minden országban külön szakértői csoport gondoskodott a végeredmények pontosságáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormánykoalíció választási visszaéléseket elkövetve lehetetlenítené el az ellenzéket és szerezne totális hatalmat – vádolta meg a hatalmon levő román pártokat Traian Băsescu volt államfő.
A korábbi felmérések eredményeivel ellentétben már nem teljesen egyértelmű a Románok Egyesüléséért Szövetség AUR) elnöke, a szélsőjobboldal által támogatott George Simion győzelme az elnökválasztás első fordulójában – derül ki egy friss kutatásból.
Az első romániai drón, amelyet kimondottan támadó célokra terveztek, a Spectre (Kísértet) nevet viseli, és a román Carfil cég az amerikai Periscope Aviation céggel közösen fejlesztette ki.
Nicușor Dan független államfőjelölt szerdán közölte, hogy nem lép vissza a jelöltségtől.
Néhány nap múlva kezdetét veszi Románia idei legnagyobb sporteseménye, a divízió 1/A jégkorong-világbajnokság, amelynek április 27. és május 3. között a sepsiszentgyörgyi Sepsi Aréna ad otthont.
Románia továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de egyetlen katonát sem fog küldeni az ukrán frontra – szögezte le szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök a román szárazföldi erők napja alkalmából rendezett bukaresti ünnepségen.
Elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet. A jogszabályjavaslat 259 támogató és egy elutasító szavazatot kapott, 25 képviselő tartózkodott.
Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán a meteorológiai szolgálat az ország felére.
A román kormány nemzeti gyásznapot hirdet szombatra, a hétfőn elhunyt Ferenc pápa temetésének napjára – erősítették meg kormányzati források a Gândul híportálnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!