Több mint ezer elítélt szabadult a romániai büntetés-végrehajtási intézetekből a börtönbüntetéseket lerövidítő törvény hatályba lépése óta eltelt kevesebb mint egy hónap alatt. A szakszervezetek a bűnözési ráta emelkedésére hívják fel a figyelmet.
2017. november 16., 10:192017. november 16., 10:19
2017. november 16., 10:242017. november 16., 10:24
A büntetés-végrehajtási szakszervezeteket tömörítő országos szövetség ellentmond Tudorel Toader igazságügy-miniszternek, aki arról tájékoztatta a napokban a parlamentet, hogy a múlt hónapban hatályba lépett jogszabály alapján mintegy hatszázan kerültek szabadlábra. Ezzel szemben a szakszervezeti szövetség közölte: több mint 1200 elítéltet engedtek szabadon október 19-e, a börtönbüntetéseket lerövidítő törvény hatályba lépése óta.
A bukaresti parlament tavasszal fogadta el a túlzsúfolt börtönökben raboskodó elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló jogszabályt, amely minden elítéltnek harmincnaponként hat nappal lerövidíti a büntetését, ha olyan közös cellában raboskodik, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra, vagy egyéb szempontból nem megfelelőek a büntetés-végrehajtás körülményei.
„Becsléseink szerint a törvény alapján egy éven belül mintegy 8000 elítélt fog szabadlábra kerülni, ami azt jelenti, hogy a bűncselekmények száma mintegy ötezerrel fog emelkedni a bűnözés normális üteméhez képest” – állapították meg a szakszervezetek, amelyek szerint a lakosságnak jogában áll tudnia, pontosan hány rablót, nemi erőszaktevőt, tolvajt és gyilkost „eresztenek szélnek” a hatóságok. A szövetség szerint mindzonáltal nem igaz Tudorel Toader ama állítása, miszerint a romániai büntetés-végrehajtási intézetekben 25 093 elítéltet tartanak fogva, a valós szám ugyanis 24 336.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) eddig több mint ötszáz romániai panaszosnak ítélt meg kártérítést, a börtönökben uralkodó körülmények ugyanis sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és megalázó büntetés tilalmáról szóló cikkét. A román börtönökből nyolcezer elítéltet kellene szabadon bocsátani a jelenlegi létszámból ahhoz, hogy – az EJEB szabványainak megfelelően – minden rabra jusson legalább négy négyzetméternyi hely. Nemrég Sorin Dumitrașcu, a büntetés-végrehajtási intézetek országos vezérigazgatóságának volt vezetője is úgy vélekedett, hogy a most szabadult elítéltek nyolcvan százaléka egy éven belül visszaesik, újabb bűncselekményt követ el, így a hazai börtönök zsúfoltságát a mostani törvény csak átmeneti jelleggel enyhíti.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!