Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott
Fotó: MTI
Több mint tízéves szünet után a társelnökök találkozójával hétfőn megkezdődött Bukarestben a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésszaka, amely a Romániában élő magyar és a Magyarországon élő román kisebbség gondjait hivatott feltérképezni és megoldani.
2022. október 10., 19:282022. október 10., 19:28
A magyar fél egyebek mellett a restitúciós kérdésekre, a stadionokban hallható gyűlöletbeszédre, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium, a magyar orvosképzés és a jelképhasználat ügyére vár megoldást – tájékoztatta az MTI-t telefonon Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a bizottság magyar társelnöke.
Felidézte: az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés szerint a nemzeti kisebbségek problémáinak megoldására létrehozandó, szakértőkből, az illetékes minisztériumok képviselőiből álló vegyes bizottságnak évente legalább egyszer össze kell ülnie, hogy megoldásokat javasoljon a felmerülő gondokra. Az utolsó ülés jegyzőkönyvét 2009-ben írták alá. A 2011-ben tartott nyolcadik bizottsági ülésszak jegyzőkönyvét a magyar fél már nem volt hajlandó aláírni, mivel 18, általa felvetett kérdést a testület nem tárgyalt meg.
Ekkor Kalmár Ferenc és Iulia Matei, a bizottság akkori társelnöke aláírta a nyolcadik ülésszakot lezáró jegyzőkönyvet, amelybe azt is belefoglalták, hogy a 18 pontot – amelyekről az évek során nem sikerült megállapodni – a kilencedik ülésszakon tárgyalják meg, kiegészítve őket az időközben felmerült problémákkal.
A román fél egy új jegyzőkönyv-struktúrára tett javaslatot, ezért Kalmár Ferenc szerint a magyar félnek először meg kell vizsgálnia, hogy azok a problémák, amelyek a romániai magyar közösséget feszítik, beleférnek-e a román fél által javasolt új (az identitás-megőrzést szolgáló intézkedésekre összpontosító) struktúrába, és szükség esetén kiegészítést javasoljon tárgyalópartnerének.
Arra a kérdésre, hogy mit várnak a több mint tízéves szünet után újrainduló párbeszédtől, amelynek a 18 megoldatlan ügy „történelmi örökségére” és sok azóta felmerült problémára kell választ találnia, a miniszteri különmegbízott annyit mondott: a párbeszédet mindenképp fenn kell tartani, és mindig a megegyezés reményével kell tárgyalóasztalhoz ülni.
Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.
Egy 19 éves fiatalember meggyilkolásával gyanúsítanak egy 17 éves Máramaros megyei fiút.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Az év első kilenc hónapjában a rendőrök 10 246 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, amelyek közül 4133-ból bírósági távoltartási végzés lett – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte pénteken a bukaresti ítélőtábla Marta Dalida Achimet, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnőt, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A tanügyminisztérium 70 303 568 eurót különített el az egyetemi épületek korszerűsítésére és új bentlakások építésére az országos helyreállítási alapból finanszírozott két projekt keretében – jelentette be pénteken a szaktárca.
Vasárnap véget ér az egyhetes vakáció, hétfőn elkezdődik a 2024–2025-ös tanév második modulja.
A Román Posta megkezdte pénteken a novemberi nyugdíjak kiosztását – közölte az intézmény.
Klaus Iohannis államfő pénteken kihirdette a törvényt, amely szerint a román állam a hozzátartozók kérésére 5000 euróig terjedően köteles fedezni a külföldön elhunyt román állampolgárok hazaszállításának költségeit.
Az állami ingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) eddig áfa nélkül 13,8 millió lejt – több mint négymillió eurót – fizetett ki annak a bukaresti luxusvillának a felújítására, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis államfő használhat majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!