Ez azt is jelenti tehát, hogy a választási ígéreteiket néhány hónap alatt átalakították. De azt továbbra is nagyon komolyan gondolja a kormány és az államfő, hogy ezekből az uniós pénzekből fognak mindent megvalósítani az elkövetkező években. 2026-ig ebből a forrásból próbálják megreformálni Romániát. Konkrét pályázatokat, terveket csak az Európai Bizottság április végére tervezett jóváhagyása után lehet elkezdeni, immár a korábban megkövetelt átszabás alapján. E két témán kívül természetesen a járványhelyzet kezelése foglalta le a kormányt.

– Nyilvánvaló a feszültség a koalíció két nagyobbik pártja, a PNL és az USR között, de mindkét formáción belül is vannak ellentétek. Mennyire nyomták rá ezek a belső harcok a bélyegüket a kormány működésére, a politikai stabilitásra?

– Ezek a viták előtérbe kerültek a járványkezelés kapcsán. Általában Vlad Voiculescu egészségügyi miniszterhez kapcsolódnak a feszültségek. Az látszik, hogy

Az USR–PLUS továbbra is minden fontos kérdésben igyekszik leválasztani magát a liberálisoktól, egyfajta reformpárt szerepében tetszeleg, amely szakítana a régi politikával. Tehát úgy viselkedik most is, mintha még ellenzékben lenne. A PNL pedig valami hasonlót próbál bemutatni, csak más üzenetekkel. Egyelőre a két párt el tudta simítani az ellentéteket, de bizonyosan lesz komolyabb válsághelyzet is.

– Hogyan birkózott meg a Cîţu-kormány a járványhelyzet kezelésével?

– A lezárások mértéke enyhébb, mint sok más európai országban. Az intenzív osztályok terhelése ugyanakkor egyre nagyobb. Egyértelmű, hogy csak a sikeres oltási kampány tudja a helyzetet megváltoztatni. Ha egy pozitívumot kellene kiemeljek, akkor az oltási platformot, a jelentkezésekre létrehozott elektronikus szoftvert választanám, amely felhasználóbarát. Az a botrány viszont, amit az egészségügyi miniszter a zárt oltóközpontok listájának nyilvánosságra hozatalával kirobbantott, meglehetősen rossz fényt vet a vakcinálási folyamatra. Az, hogy a nemzetvédelmi dolgozók és családtagjaik soron kívül megkaphatják az oltást, rossz emlékeket idéz a társadalomban.

Az USR–PLUS számára ugyanakkor nyerő politikai lapot jelentett az ügy ismertetése, hiszen a háttérben lévő valós szándékoktól függetlenül sikerült a PNL-et egy olyan régi, titkolózáson és előjogokon alapuló rendszer védelmezőjeként feltüntetni, amelyet Voiculescuék fel kívánnak számolni.

– Ennek fényében kijelenthető, hogy az USR és a PNL koalíción belüli harcának első száz napjában a kisebbik párt került előnybe?

– Ha a közvélemény előtti megjelenést vesszük alapul, akkor az USR–PLUS a koalíción belüli súlyához képest felülreprezentált volt a médiában. Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter mellett a gazdasági tárcát vezető Claudiu Năsui is sokat szerepelt a sajtóban a korábban említett uniós helyreállítási terv apropóján. A PNL esetében viszont érzékelhetők voltak a súrlódások Florin Cîţu miniszterelnök és Ludovic Orban pártvezető, a képviselőház elnöke között. Látjuk a liberálisok megyei szervezeteinek állásfoglalásaiból is, hogy a párton belüli pozícióharcok nagyon erőteljesek.

– Milyen miniszterelnök Florin Cîţu?

– A költségvetésnél jól tudott kommunikálni, de ez érthető, hiszen az ő szakterületéről van szó. Egy miniszterelnöknek a kormány irányításán kívül a koalíció összetartása az egyik legfőbb feladata, így egy igazi válsághelyzetben fog majd kiderülni, képes-e erre.

Ne feledjük el, hogy Iohannis is aktív volt az utóbbi három hónapban. Rendszeresen összehívta a kormány bizonyos tagjait vagy a koalíciós pártok vezetőit, amikor konfliktushelyzet körvonalazódott. Egyelőre sokkal inkább Iohannis irányítja a kormányt, mint Cîţu.

– Magyar szempontból mit hozott az RMDSZ-t is magában foglaló Cîţu-kormány első három hónapja?

– Az RMDSZ része a döntéshozatalnak. Az már látszik, hogy bárhogyan is működik ez a kormány a továbbiakban, rengeteg pénz felhasználásáról tud dönteni. Nemcsak az európai helyreállítási alapból, hanem a strukturális alapokból is sok pénz érkezik. Nyilván a kormány felelőssége, hogy miként tud projekteket állítani a pénzek mellé.

Románia még mindig egy központosított állam, így a bukaresti döntéshozatalban való részvétel kiemelten fontos. A mostani tervezési időszakban, amikor eldőlhet, milyen projektek kapnak finanszírozást 2026-ig, számít, hogy megfelelő helyen megfelelő emberek legyenek. A közlések szintjén az látszik, hogy a magyarok által lakott térségeket érintő stratégiai beruházások megvalósulhatnak.