Miniszterelnök és helyettesei. Dan Barnával és Kelemen Hunorral egyeztet Florin Cîțu
Fotó: Gov.ro
A kormányt egyelőre sokkal inkább Klaus Iohannis irányítja, mint Florin Cîţu, akinek rátermettsége egy igazi koalíción belüli válsághelyzet kezelésekor fog majd kiderülni – véli Illyés Gergely politológus, akit a hárompárti bukaresti kabinet első közel száz napjáról kérdeztünk. Az elemző szerint a kormány nagyon sok uniós pénz felhasználásáról dönthet, s az eddigi bejelentések alapján stratégiai beruházások valósulhatnak meg a magyarok lakta térségekben is.
2021. március 24., 12:082021. március 24., 12:08
– Melyek voltak a legfontosabb jellemzői a Florin Cîţu vezette bukaresti kormánynak a december végi beiktatás után közel száz nappal? Miben jelentett kellemes meglepetést, esetleg csalódást?
– A Cîţu-kormány legfontosabb feladata a költségvetés elfogadása volt. December végén úgy látott munkához ez a kabinet, hogy nem volt még büdzsé. Akkor február végére ígérték, végül március lett belőle. Ez a lépés érintette a helyi és megyei önkormányzatok költségvetését is, ezáltal az összes beruházásnak az elindulását. A másik fontos kérdés, amelyre ez a kormány fókuszált, az az Európai Unió helyreállítási alapja. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a tavalyi kampányban gyakorlatilag kormányprogramként adta el az erre az alapra épülő terv akkori változatát. Minden, amit a kampány során a PNL és Klaus Iohannis elnök ígért, része volt ennek a tervnek.
Ez azt is jelenti tehát, hogy a választási ígéreteiket néhány hónap alatt átalakították. De azt továbbra is nagyon komolyan gondolja a kormány és az államfő, hogy ezekből az uniós pénzekből fognak mindent megvalósítani az elkövetkező években. 2026-ig ebből a forrásból próbálják megreformálni Romániát. Konkrét pályázatokat, terveket csak az Európai Bizottság április végére tervezett jóváhagyása után lehet elkezdeni, immár a korábban megkövetelt átszabás alapján. E két témán kívül természetesen a járványhelyzet kezelése foglalta le a kormányt.
– Nyilvánvaló a feszültség a koalíció két nagyobbik pártja, a PNL és az USR között, de mindkét formáción belül is vannak ellentétek. Mennyire nyomták rá ezek a belső harcok a bélyegüket a kormány működésére, a politikai stabilitásra?
– Ezek a viták előtérbe kerültek a járványkezelés kapcsán. Általában Vlad Voiculescu egészségügyi miniszterhez kapcsolódnak a feszültségek. Az látszik, hogy
Az USR–PLUS továbbra is minden fontos kérdésben igyekszik leválasztani magát a liberálisoktól, egyfajta reformpárt szerepében tetszeleg, amely szakítana a régi politikával. Tehát úgy viselkedik most is, mintha még ellenzékben lenne. A PNL pedig valami hasonlót próbál bemutatni, csak más üzenetekkel. Egyelőre a két párt el tudta simítani az ellentéteket, de bizonyosan lesz komolyabb válsághelyzet is.
– Hogyan birkózott meg a Cîţu-kormány a járványhelyzet kezelésével?
– A lezárások mértéke enyhébb, mint sok más európai országban. Az intenzív osztályok terhelése ugyanakkor egyre nagyobb. Egyértelmű, hogy csak a sikeres oltási kampány tudja a helyzetet megváltoztatni. Ha egy pozitívumot kellene kiemeljek, akkor az oltási platformot, a jelentkezésekre létrehozott elektronikus szoftvert választanám, amely felhasználóbarát. Az a botrány viszont, amit az egészségügyi miniszter a zárt oltóközpontok listájának nyilvánosságra hozatalával kirobbantott, meglehetősen rossz fényt vet a vakcinálási folyamatra. Az, hogy a nemzetvédelmi dolgozók és családtagjaik soron kívül megkaphatják az oltást, rossz emlékeket idéz a társadalomban.
Az USR–PLUS számára ugyanakkor nyerő politikai lapot jelentett az ügy ismertetése, hiszen a háttérben lévő valós szándékoktól függetlenül sikerült a PNL-et egy olyan régi, titkolózáson és előjogokon alapuló rendszer védelmezőjeként feltüntetni, amelyet Voiculescuék fel kívánnak számolni.
– Ennek fényében kijelenthető, hogy az USR és a PNL koalíción belüli harcának első száz napjában a kisebbik párt került előnybe?
– Ha a közvélemény előtti megjelenést vesszük alapul, akkor az USR–PLUS a koalíción belüli súlyához képest felülreprezentált volt a médiában. Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter mellett a gazdasági tárcát vezető Claudiu Năsui is sokat szerepelt a sajtóban a korábban említett uniós helyreállítási terv apropóján. A PNL esetében viszont érzékelhetők voltak a súrlódások Florin Cîţu miniszterelnök és Ludovic Orban pártvezető, a képviselőház elnöke között. Látjuk a liberálisok megyei szervezeteinek állásfoglalásaiból is, hogy a párton belüli pozícióharcok nagyon erőteljesek.
– Milyen miniszterelnök Florin Cîţu?
– A költségvetésnél jól tudott kommunikálni, de ez érthető, hiszen az ő szakterületéről van szó. Egy miniszterelnöknek a kormány irányításán kívül a koalíció összetartása az egyik legfőbb feladata, így egy igazi válsághelyzetben fog majd kiderülni, képes-e erre.
Ne feledjük el, hogy Iohannis is aktív volt az utóbbi három hónapban. Rendszeresen összehívta a kormány bizonyos tagjait vagy a koalíciós pártok vezetőit, amikor konfliktushelyzet körvonalazódott. Egyelőre sokkal inkább Iohannis irányítja a kormányt, mint Cîţu.
– Magyar szempontból mit hozott az RMDSZ-t is magában foglaló Cîţu-kormány első három hónapja?
– Az RMDSZ része a döntéshozatalnak. Az már látszik, hogy bárhogyan is működik ez a kormány a továbbiakban, rengeteg pénz felhasználásáról tud dönteni. Nemcsak az európai helyreállítási alapból, hanem a strukturális alapokból is sok pénz érkezik. Nyilván a kormány felelőssége, hogy miként tud projekteket állítani a pénzek mellé.
Románia még mindig egy központosított állam, így a bukaresti döntéshozatalban való részvétel kiemelten fontos. A mostani tervezési időszakban, amikor eldőlhet, milyen projektek kapnak finanszírozást 2026-ig, számít, hogy megfelelő helyen megfelelő emberek legyenek. A közlések szintjén az látszik, hogy a magyarok által lakott térségeket érintő stratégiai beruházások megvalósulhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).
A Bukarest és Kijev közötti vasúti személyszállítás újraindításáról állapodott meg Románia és Ukrajna – jelentette be Ionel Scrioșteanu, a bukaresti közlekedésügyi minisztérium államtitkára.
Feltehetően megbízásból cselekedett az külföldi állampolgár, aki hat lövést is leadott Bukarest központjában, egy terasznál. Utólag kiderült egy török állampolgárról van szó, és más részletekről is beszámolt a román sajtó.
Jóváhagyott a kormány csütörtöki ülésén egy határozatot, amely szerint lakást utalnak ki Traian Băsescu volt államfő számára. Az erről szóló határozatot azonban Băsescu kérésére, biztonsági okokból titkosították.
Erősíti együttműködését a román és a bolgár határrendészet az illegális migráció féken tartása, az embercsempészéssel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében – közölte csütörtökön a bukaresti belügyminisztérium.
Kánikulára figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Bukarestre, valamint több bánsági, partiumi, olténiai, munténiai és dobrudzsai megyére.
Nicușor Dan szerdán kijelentette, hogy az Ukrajna újjáépítési folyamatában való részvétel szempontjából a logisztikai csomópontjai, a konstancai kikötő és a Duna jelentik Románia aduit.
Tíz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a konstancai táblabíróság Vlad Pascut, aki két éve a 2 Mai településen drogos állapotban vezetve hal&
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!