Maradt még elég nagyszebeni ingatlana Iohannisnak, miután végleg elvesztette egyik ottani házát, és kártérítést kell fizetnie

Nem panaszkodhatnak. Iohannisék birtokában jelenleg is hat nagyszebeni ingatlan van •  Fotó: Presidency.ro

Nem panaszkodhatnak. Iohannisék birtokában jelenleg is hat nagyszebeni ingatlan van

Fotó: Presidency.ro

Bár a legfelsőbb bíróság szerdai jogerős ítélete nyomán Klaus Iohannis államfő végleg lemondhat egyik nagyszebeni házáról, azért még számos ház és lakás maradt a tulajdonában a szász városban.

Balogh Levente

2024. szeptember 26., 18:562024. szeptember 26., 18:56

A legfelsőbb bíróság szerdán egy 2016 óta tartó perben mondta ki a jogerős ítéletet, amelyben az elnöki házaspár egyik, jelenleg az Egyesült Államokban, Miamiban élő barátnője, Rodica Baștea próbálta „megmenteni” az érintett ingatlant attól, hogy állami kézbe kerüljön. Baștea egy 2008-as tanúsítvány érvénytelenítését kérte, amely a román államot nyilvánította a Gheorghe Magheru utca 35. szám alatti ingatlan törvényes örökösévé.

A ház 1999 és 2008 között Ioan Baștea, a nő azóta elhunyt férje, Georgeta Lăzurcă, az elnök anyósa és Carmen Iohannis, az elnök felesége tulajdonában volt.

Rodica Baștea eddig a vajdahunyadi törvényszéken és a Fehér megyei táblabíróságon is vesztett, ezek után hagyta helyben a legfelsőbb bíróság a számára kedvezőtlen ítéleteket.

A ház miatti per miatt az adóhatóság (ANAF) ével óta nem jutott hozzá egy másik, az elnöktől elvett ingatlanhoz, illetve az abból származó lakbér összegéhez.

Egy üzlethelyiségről van szó, valamint arról a 260 000 euróról, amelyet az ingatlan államosításáról szóló jogerős ítéletet 2015-ben kimondó bíróság szerint az elnöki házaspár jogtalanul kapott az érintett üzlethelyiség bérbe adásáért.

Iohannisék 1999 és 2016 között birtokolták a szóban forgó helyiséget, amelyet a Raiffeisen Bank bérelt. Az ebből származó 260 000 euróból az államfő három további házat vásárolt – ahogy egy interjúban Iohannis fogalmazott, „házikót”, amelyek bérbe adásából további jövedelemre tett szert.

A brassói táblabíróság azonban 2015-ben úgy döntött, hogy Iohannisék törvénytelenül szerezték meg a szóban forgó ingatlant.

Mindkét épület Eliseu és Maria Ghenea (korábban Baștea) tulajdonában volt. Az épületeket az 1960-as években a kommunista rezsim államosította.

A forradalom után, a 90-es években jelentkezett egy örökös. Ioan Baștea, Maria Ghenea (korábban Baștea) dédunokája 1999-ben bírósági úton elérte, hogy a kommunista állam által a 60-as években elrendelt államosítást semmissé nyilvánítsák.

1999. június 1-jén Iohannisék elmentek Radu Gabriel Bucșă közjegyzőhöz. Klaus Iohannisnak, aki akkor a nagyszebeni tanfelügyelőségen dolgozott, egy meghatalmazás volt a zsebében Ioan Baștea részéről, amely révén a jelenlegi államfő képviselte őt – számolt be a Rise Project oknyomozó portál.

A közjegyző által szentesített öröklés révén Ioan Baștea a Nicolae Bălcescu 29. szám alatti ingatlan tulajdonosa lett, egyben Georgeta Lăzurcăval és lányával, Carmen Iohannisszal, a jelenlegi elnök feleségével együtt a Gheorghe Magheru 35. szám alatti ingatlan tulajdonjoga is rászállt.

Ugyanezen a napon Ioan Baștea mindössze 3200 dollárért eladta a Nicolae Balcescu úti ingatlan felét Klaus és Carmen Iohannisnak.

A román állam azonban nem ismerte el a döntést, pert indított az ingatlanokért, és 2008-ban el is érte, hogy a Magheru utcai ingatlan tulajdonosává nyilvánítsák. Az ezt kimondó dokumentum érvénytelenítése érdekében indította a pert Rodica Baștea.

A Bălcescu út 29. szám alatti ingatlant bíróságon vesztette el a Iohannis család 2015-ben. 2016-ban törölték a tulajdonjogukat az ingatlan-nyilvántartásból.

Az ANAF szerint azonban az állam a folyamatban lévő örökösödési viták miatt nem tudta bejegyeztetni a tulajdonjogát az ingatlanra.

A bíróság azon az alapon mondta ki semmisnek az öröklést, hogy az azt rögzítő közjegyzői okiratot a területi joghatóság megsértése révén állították ki, valamint azért, mert Eliseu Ghenea és Ioan Baștea édesapja, Nicolae Baștea között nem volt közvetlen rokoni leszármazás.

Egyrészt a nagyszebeni közjegyzőnek nem állt jogában egy Brassóban elhunyt személy öröklési ügyeivel foglalkozni, másrészt Nicolae Baștea nem Eliseu Ghenea unokája volt, aki az 1964-es államosításig a Nagyszeben központjában álló ház tulajdonosa volt, hanem feleségéé, Maria Gheneáé (született Baștea).

Tehát rokon volt, de nem közvetlen rokon.

Iohannis ingatlanügyletei már 2014-es első megválasztása óta időről időre terítékre kerülnek, és nem egyszer felmerült a vád, hogy törvénytelen úton jutott hozzá az ingatlanokhoz. Mint ismeretes, az államfő megválasztásáig Nagyszeben polgármestere volt. Amikor a sajtó is feszegetni kezdte, miből tellett egy tanárházaspárnak hat házra, Iohannis azt mondta, hogy

örökölte vagy „előnyös” áron vásárolta első lakásait, majd az azokra kapott lakbért és korrepetálásból gyűjtött pénzét újabb ingatlanokba fektette.

A Rise Project oknyomozó újságírócsoport 2015-ben azt állította Iohannisról, hogy vagyonnyilatkozataiban eltitkolta jövedelme jelentős részét. A vádakra reagálva az elnöki hivatal akkor annyit válaszolt: Klaus Iohannis minden, ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmét bevallotta a 2004 óta rendszeresen közzétett vagyonnyilatkozataiban, és adókötelezettségeinek is hiánytalanul eleget tett.

Amúgy Iohanniséknak továbbra sem kell attól tartaniuk, hogy az utcán vagy menhelyen kell aludniuk, miután idén decemberben ki kell költözniük az államfői rezidenciából.

Iohannis legfrissebb, idén benyújtott vagyonbevallásában továbbra is hat nagyszebeni ingatlan szerepel, mindegyiküket közösen birtokolják feleségével, Carmennel.

Elsőként egy 1997-ben vásárolt, 84,60 négyzetméteres lakást, majd egy ennél jóval nagyobb, 2001-ben vásárolt, 253 négyzetméterest tüntetett fel a vagyonnyilatkozatban. Ezek mellett van egy harmadik, 67 négyzetméteres lakásuk is, amelyet Carmen Iohannis örökölt 2020-ban.

A lakásokon kívül három lakóház szerepel még a nyilatkozatban: egy 1992-ben vásárolt, illetve részben ajándékba kapott 377 négyzetméteres, valamint egy 76 és egy 64 négyzetméteres alapterületű – mindkettőt 2007-ben vásárolta.

Vagyis nem hogy nem kerülnek utcára, de még az ingatlanokból befolyó lakbér is gazdagítja őket: a 2023-as évre ez az összeg Klaus és Carmen Iohannis esetében egyaránt 39 985 lej volt.

Igaz, ha az adóhatóság bejelentkezik annak a 260 000 – illetve a késedelmi kamatokkal együtt mintegy 300 000 – eurónak a behajtására, amelyet az elnöki házaspár a bíróság szerint jogtalanul kapott, az már okozhat némi fejfájást nekik.

Erre azonban még egy ideig várni kell, az adóhatóság Szeben megyei fiókja ugyanis bíróságon kérte Rodica Baștea öröklési bizonyítványának a semmissé nyilvánítását, így az eljárás végéig nem hajthatják be az összeget Iohannison.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Hivatalos: megvan, milyen feladatokat kell ellátnia Tánczos Barnának kormányfőhelyettesként

Ilie Bolojan miniszterelnök a Hivatalos Közlönyben szerdán közzétett határozataiban megszabta az öt kormányfőhelyettes feladatkörét.

Hivatalos: megvan, milyen feladatokat kell ellátnia Tánczos Barnának kormányfőhelyettesként
2025. július 02., szerda

A DNA nem enged: megfellebbezték az Elena Udrea szabadlábra helyezéséről szóló ítéletet ügyészségi források szerint

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) megfellebbezte a ploiești-i bíróság ítéletét Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről – értesült szerdán ügyészségi forrásokból az Agerpres hírügynökség.

A DNA nem enged: megfellebbezték az Elena Udrea szabadlábra helyezéséről szóló ítéletet ügyészségi források szerint
2025. július 02., szerda

Kánikula a nyugati országrészben: 37 fokig is felkúszhat a hőmérők higanyszála

Csütörtökön elsőfokú hőségriasztás van érvényben 15 nyugat- és dél-romániai megyében – figyelmeztetett szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Kánikula a nyugati országrészben: 37 fokig is felkúszhat a hőmérők higanyszála
2025. július 02., szerda

Két személyt őrizetbe vettek a több ezer külföldit román iratokhoz juttató hivatalnokhálózat ügyében

Orosz, ukrán és moldovai állampolgárokat hamis román személyazonossági okmányokhoz juttató Botoșani megyei hivatalnokok ellen indított büntetőeljárást a legfőbb ügyészség.

Két személyt őrizetbe vettek a több ezer külföldit román iratokhoz juttató hivatalnokhálózat ügyében
2025. július 02., szerda

F-16-osok, Ro-Alert: újabb orosz dróntámadás a román határ közelében

Oroszország szerda hajnalban újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe megfigyelés alatt tartani a román légteret.

F-16-osok, Ro-Alert: újabb orosz dróntámadás a román határ közelében
2025. július 02., szerda

Rengett a föld a Székelyföld közelében

A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld a Székelyföld közelében
2025. július 01., kedd

A miniszter szerint nem lesznek leépítések az egészségügyben

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.

A miniszter szerint nem lesznek leépítések az egészségügyben
2025. július 01., kedd

Traian Băsescu javára döntött az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető kiváltságok ügyében

Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.

Traian Băsescu javára döntött az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető kiváltságok ügyében
2025. július 01., kedd

Felmérés: nem bízik az új kormány sikerességében a romániai polgárok többsége

A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: nem bízik az új kormány sikerességében a romániai polgárok többsége
2025. július 01., kedd

A bírák és ügyészek hallani sem akarnak kiváltságaik megnyirbálásáról

Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.

A bírák és ügyészek hallani sem akarnak kiváltságaik megnyirbálásáról