Az átvilágító bizottság szerint Mugur Isărescu jelentései kimerítik a besúgást
Fotó: BNR.ro
A hírhedt román kommunista titkosszolgálat, a Securitate irattárát vizsgáló bizottság azzal vádolta meg Mugur Isărescut, a Román Nemzeti Bank (BNR) harminc éve funkcióban levő elnökét, hogy 1989 előtt együttműködött a kommunista titkosszolgálattal és jelentéseket írt külföldi diplomatákról.
2020. június 26., 08:002020. június 26., 08:00
Az átvilágító bizottság már június első felében meghozta az erről szóló döntését. Megállapította, hogy Isărescu együttműködött a Securitatéval, egyben arra kérte a bukaresti ítélőtáblát, állapítsa meg ezt a tényt, ugyanis a hatályos törvények szerint ez az átvilágítási eljárás. A bíróságon a per még nem kezdődött el. Az ítélőtábla csütörtökön hozta nyilvánosságra a vádiratot.
Úgynevezett hálózatot támogató személyként használták, majd 1986-ban már a Román Kommunista Párt is beleegyezett a beszervezésébe. (A Meşterul Manole egyébként Kőműves Kelemen balladájának román változata). Az átvilágító bizottság két, kézzel írt jelentésre hivatkozott, az egyik 1985-ből, a másik 1987-ből származik. Ezekben a nemzeti bank későbbi vezetője többek között diplomatákról is jelentett, akik elégedetlenek voltak a nyolcvanas években tapasztalható fűtési gondok miatt, hiszen a Romániában akkor meglehetősen nagy szegénység volt, hiány volt alapvető szükségleti cikkekből és a közműszolgáltatások is akadoztak.
Isărescu egy másik jelentésben azt írta valakiről, hogy elégedetlen volt a társadalmi helyzettel, a tömegközlekedéssel, a fűtési és élelmiszerellátási gondokkal, a televízióban sugárzott adásokkal. Az átvilágító bizottság szerint ezek a jelentések kimerítik a besúgást, hiszen az érintettek a román hatóságok látókörébe kerülhettek. A jegybanki kormányzó múltjáról már három évvel ezelőtt is cikkezett a román média, akkor a Pressone.ro oknyomozó hírportál azt írta, hogy a BNR elnöke állítólag a román külföldi hírszerzés beszervezett embere volt a rendszerváltozás előtt és után is.
Isărescu ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott. A BNR vezetője a román világgazdasági intézetben dolgozott kutatóként, ebből a pozíciójából eredően került kapcsolatba külföldi diplomatákkal. 1990-ben lett a jegybank elnöke, s ezt a tisztséget egy évi megszakítással – 1999 decemberétől 2000 decemberéig miniszterelnök volt – azóta is betölti. Tavaly Traian Băsescu volt államelnökről, jelenlegi európai parlamenti képviselőről derült ki, hogy Petrov név alatt jelentett a Securitaténak. Băsescu 2004 és 2014 között volt Románia elnöke. Őt többször is átvilágították, hiszen számos választott tisztséget betöltött a helyi és a központi közigazgatásban, törvényhozó is volt, de akkor az átvilágító bizottság nem talált róla elmarasztaló iratokat.
A bukaresti média emlékeztetett, hogy a Securitate utóda, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mai napig sem adott át minden aktát az átvilágító bizottságnak, így ennek munkája meglehetősen szelektív a hiányzó vagy hiányos akták miatt. Ez hitelteleníti a grémium munkáját, amelyet az elmúlt harminc évben inkább politikai leszámolásra használtak, mint valódi átvilágításra, múltfeltárásra – vélik román elemzők.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
szóljon hozzá!