Biztos befutó? A liberális párti Ilie Bolojan Marcel Ciolacu PSD-elnök számára is elfogadható miniszterelnök lenne
Fotó: Facebook/Ilie Bolojan
Bár az államfő- és a parlamenti választásokig még hátra van néhány hét, a jelek szerint egy győztest máris ki lehet hirdetni: Ilie Bolojant, a Bihar megyei közgyűlés liberális elnökét, Nagyvárad korábbi polgármesterét.
2024. november 05., 13:102024. november 05., 13:10
2024. november 05., 13:282024. november 05., 13:28
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa, aki mind a Partium fővárosa, mind a megye élén eltöltött mandátumai során az infrastrukturális és gazdasági fejlesztések miatt tett szert országos hírnévre, a júniusi önkormányzati választáson elnyerte második mandátumát a megyei közgyűlés vezetésére, azonban szenátori tisztségért indul a PNL listáján, vagyis a jelek szerint országos szintű politikusként kíván tevékenykedni a jövőben.
Hétfői hírek szerint pedig pártja őt jelölné a miniszterelnöki tisztségre arra az esetre, ha Nicolae Ciucă, a párt elnöke megnyerné az államfőválasztást.
A PNL első alelnöke, Rareş Bogdan hétfőn este elárulta:
„Természetesen!” – válaszolta Bogdan az ezt firtató kérdésre a B1 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Azt ugyanakkor nem erősítette meg, hogy Bolojan a párt vezetését is átvenné.
A jelek szerint pedig Bolojan a PNL koalíciós partnere, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) számára is elfogadható jelölt.
Legalábbis Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje hétfőn este párizsi látogatása során arról beszélt: körvonalazódni látszik, ki lesz a PSD partnere a választások után a PNL részéről, ez pedig nem más, mint Bolojan.
– mondta Ciolacu.
Megjegyezte, hogy megfelelő politikai többséggel rendelkező kormányra van szükség az uniós helyreállítási tervben (PNRR) szereplő projektek és reformok végrehajtásához, hogy 2026-ban Románia teljes jogú tagként csatlakozhasson az OECD-hez.
„Addig is, miniszterelnöki pozícióból elintézem az Egyesült Államokba szóló vízumok, valamint a schengeni szárazföldi csatlakozás ügyét” – kampányolt egy sort Ciolacu.
Azt ugyanakkor, hogy Bolojan miniszterelnök legyen Ciolacu győzelme esetén, paradox módon éppen a PNL hátráltathatja.
Nicolae Ciucă pártelnök ugyanis – mint arról beszámoltunk –
Azt is leszögezte több ízben is, hogy a választások után nem akarja folytatni a koalíciót a PSD-vel, ehelyett „jobboldali alternatívában” gondolkodik.
Most is ironikusan kommentálta Ciolacu Bolojannal kapcsolatos kijelentését.
Közösségi oldalán úgy fogalmazott:
„3 bravó Marcel Ciolacunak! Úgy látom, hogy mindazt, amit a PNL már egy ideje javasol, a PSD is elfogadja: beleegyeztek a kkv-k jelenlegi plafonjának megtartásába. Szép munka! Beleegyeztek az egységes kulcs megtartásába. Bravó! Megállapodtak abban, hogy Ilie Bolojan a legjobb liberális miniszterelnöknek. Bravó!” – írta.
Hozzátette ugyanakkora, hogy „van még egy fontos kérdés, amit meg kell oldania, Ciolacu úr: meg kell akadályoznia a PSD-AUR alkut, hogy az első fordulóban Simionnak adják át a szavazatokat” – fogalmazott Ciucă, azokra a PNL-es kampányvádakra utalva, hogy a PSD szavazókörönként 10-20 szavazatot irányítana át George Simionra, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökére, a felmérések szerint ugyanis Ciolacu őt verné meg legkönnyebben az elnökválasztás második fordulójában.
Ciolacu egyébként következetesen azt állítja, hogy
A Nagyvárad polgármesteri tisztségét először 2008-ban elnyerő, 2020 óta pedig Bihar megyét irányító, határozott fejlesztési elképzeléseit kemény kézzel és következetesen megvalósító vezetőként ismertté vált Bolojan amúgy nem csak a PSD számára elfogadható, más párt számára is „kapós”: Elena Lasconi, a balliberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje korábban szintén arról beszélt, hogy győzelme esetén a liberális politikust kérné fel kormányalakításra.
Az RMDSZ ugyanakkor tartózkodó: Csoma Botond, a magyar szervezet parlamenti képviselője és szóvivője visszafogottan nyilatkozott Bolojanról.
„Az a benyomásom, hogy sokan úgy vélik, hogy Bolojan úr valamiféle messiás. Nem vitatom, hogy vannak bizonyos jó tulajdonságai, de nem hiszem, hogy az elnökválasztási kampányban Bolojan úrhoz kellene viszonyulnunk, vagy jóslatokat kellene mondanunk arról, hogy ő lesz-e a miniszterelnök vagy sem. Mulatságosnak tartom, hogy állandóan arról beszélünk, hogy ki javasolja először miniszterelnöknek Bolojant” – jelentette ki a Prima News-nak.
Bihari kisvárosból a miniszterelnöki hivatalba?
Ilie Bolojan neve a 2000-es évek közepén vált ismertté, miután 1996 és 2004 között Élesd város közgyűlésének tagja volt, majd 2004-ben megyei közgyűlési tag lett. 2005 és 2007 között Bihar megye prefektusaként tevékenykedett. A Temesváron mérnöki és matematikai diplomát szerző politikus azzal került be a köztudatba, hogy nem csupán jelszóként használta a korrupció elleni küzdelmet, az átláthatóságot és a gyors ügyintézést, hanem tenni is próbált érte. Szimbolikus gesztusként kiiratta a prefektúrának alárendelt intézményekben, hogy nem fogadnak el vesztegetést, és utasítást adott arra, hogy a borsi határátkelőhelyen ne legyenek csukva a határőrbódék reluxái, hogy nehezebb legyen megvesztegetni az illetékesket. A váradiak és a Bihar megyeiek életminőségét nagyban javító konkrét intézkedésnek az bizonyult, amikor úgy döntött: mindent megtesz a nagyváradi útlevélosztályon kígyózó sorok felszámolása érdekében, ezért új nyomdagépeket vásároltatott, és a megye más városaiban is útlevélosztályok nyíltak.
Mivel az intézkedések híre országosan ismertté tette, 2007-ben kormányfőtitkárrá nevezték ki, de nem sokáig maradt Bukarestben: 2008-ban elindult Nagyvárad polgármesteri tisztségéért, amit összesen három alkalommal nyert el.
Ezen időszak alatt egyrészt minimálisra csökkentette a városházi alkalmazottak számát, másrészt olyan pályázatírói osztályt hozott létre, amely szintén csak országos hírűvé vált, hiszen szinte számolatlanul dőltek az uniós és egyéb pályázati pénzek a város fejlesztésére. Ennek nyomán újultak meg a belvárosi ingatlanok, a közműhálózat, a közúti infrastruktúra, és jöttek létre új kulturális intézmények, múzeumok.
2020-ban elköszönt a városházától, és a megyei közgyűlés elnöki tisztségéért indult, amit gond nélkül el is nyert. A megye élén folytatta, amit Váradon elkezdett: jórészt szintén uniós forrásokból megyei utakat kezdtek el felújítani, több vidéki város is ipari parkot kapott – a legfontosabb megvalósítás viszont kétségkívül több település körgyűrűje, amely autópályák hiányában is lehetővé teszi a dugómentes közlekedést.
Amúgy miközben országos szinten „sztárnak” számít, szűkebb pátriájában nem feltétlenül rajong érte mindenki, annak ellenére sem, hogy a „Bolojan-faktornak” köszönhetően Nagyváradot kétharmados többségben irányíthatták a román liberálisok, miután sok magyar is rájuk szavazott. „Bolo” ugyanis igencsak nehéz természetű és keményfejű emberként ismert, aki, ha egyszer elhatározott valamit, nehezen lehet meggyőzni az ellenkezőjéről, az érvek ritkán hatnak rá, így csak bírósági úton lehetett megakadályozni, hogy az általa vagy a stábja által kigondolt fejlesztések érdekében a történelmi belvárosban álló régi ingatlanokat bontsanak le.
Magyar ügyekben nemigen exponálta magát, ugyanakkor a bihari RMDSZ-szel legendásan rossz viszonyt ápol, így nem is igen volt hajlandó együttműködni vele. Emiatt a tulipános alakulat helyi vezetői magyarellenesnek bélyegezték, holott – bár vélhetően nem kedveli jobban a magyarokat az átlagnál –, az ellentétek jórészt politikai és személyes hátterűek.
Mindazonáltal az is tény, hogy a román szimbolikus térfoglalás – Erdély és a Partium elszakításában fontos szerepet játszó román személyiségek belvárosi szobrainak felavatása és román zászlók kitűzése lépten-nyomon – az ő mandátumai alatt gyorsult fel Nagyváradon.
Mindezek nyomán ha valóban ő kerül a miniszterelnöki székbe, akkor arra lehet számítani, hogy kemény kézzel próbálja majd irányítani a kormányt, függetlenül attól, hogy a koalíciós partner vagy éppen a regnáló államfő mit mond.
Élesen bírálta a megmérettetésen első helyen végzett Călin Georgescu a bukaresti alkotmánybíróság döntését, amellyel érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét.
Az alkotmány értelmében addig maradok a tisztségemben, amíg Románia újonnan megválasztott elnöke leteszi hivatali esküjét – jelentette be Klaus Iohannis államfő azok után, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette az államelnök-választás első fordulóját.
A parlamenti választások érvénytelenítését kérte pénteken a bukaresti legfelsőbb bíróságtól az Igazságot és Tiszteletet Mindenkinek Európában (DREPT) elnevezésű párt elnöke. Hasonló ötlettel rukkolt elő a Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER) is.
Büntetőeljárást indított pénteken a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Călin Georgescu elnökválasztási kampányával kapcsolatban.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mielőbb meg kell alakulnia az új parlamentnek és kormánynak, mert ezen intézmények nélkül „pillanatok alatt a teljes káoszba fordul az ország”.
A romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítéséről számos külföldi sajtóorgánum – köztük a The Guardian, az AP, az AFP, a Reuters és az Euronews – is Breaking News-ként számolt be.
Különbözőképpen reagáltak a román parlamenti pártok vezetői a bukaresti alkotmánybíróság (CCR) pénteki határozatára, amelyben érvénytelenítette az államelnök-választás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét.
Több civil szervezet Toni Greblának, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnökének lemondását követelte pénteken a pártatlanságát és integritását megkérdőjelező oknyomozó sajtóanyagok közzétételét követően.
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Az Országos Börtönigazgatóság (ANP) pénteki közleménye szerint mintegy 20 600 fogvatartott jelezte szándékát, hogy szavazni kíván vasárnap az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!