Fotó: Norwegian Air Force F-16 Fighting Falcon
Elhárult minden akadály az elől, hogy a norvég légierő használt amerikai F-16-os vadászgépei Romániába érkezzenek, miután az amerikai és a norvég hatóságok is jóváhagyták a tranzakciót, így lezárult az adásvételi eljárás.
2023. június 09., 19:412023. június 09., 19:41
Björn Arild Gran norvég védelmi miniszter közleményében úgy fogalmazott: a tranzakció nyomán erősebbé és korszerűbbé válik egy Ukrajnával határos szövetséges ország védelme. A tárcavezető szerint
A miniszter még május végén kizárta annak lehetőségét, hogy a Románinak való eladás helyett Ukrajnának adják át a vadászgépeket, hogy az orosz invázió elleni harcokban használja fel őket.
Románia 32 vadászgépet vásárolt Norvégiától, amelyek a 17, korábban Portugáliától szintén beszerzett F-16-ossal együtt a májusban végleg nyugdíjazott MiG-21 LanceR vadászgépeket váltják le. Mielőtt a norvégok leszállítanák Romániának a vadászgépeket, előbb karbantartási munkálatokat végeznek rajtuk a Kongsberg Aviation Maintenance Services telephelyén.
Az utolsó, még használatban levő F-16-osokat 2022 elején vonták ki a hadrendből.
Mint arról beszámoltunk, egy május eleji bejelentés szerint várhatóan már idén megérkeznek az első F-16-os Fighting Falcon vadászgépek azon 32-ből, amelyet Románia Norvégiától vásárolt.
A Norvégiából érkező összesen 32 F-16 Fighting Falcon közül az első repülőgép az aranyosgyéresi 71-es légi támaszponton felállítandó század része lesz. Valószínűleg a jövő év folyamán a többi repülőgépet is leszállítják, hogy a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszponton újabb századot alkossanak.
„Arra számítunk, hogy a légierő második százada a jövő év közepétől bevetésre készen áll majd. 2025-2026 után mindhárom század bevetésre készen áll majd gárom különböző légi támaszponton” – mondta a TVR-nek Viorel Pană tábornok, a légierő vezérkari főnöke.
A román légierő számára jelenleg a legnagyobb kihívást a repülőszemélyzet kiképzése jelenti, azaz a vadászpilóták átállása a szovjet gépekről az F-16 Fighting Falconokra, ami akár két évig is eltarthat.
„A legvalószínűbb, hogy a 35 év alattiak az F-16-osokra való átállás során külföldre kerülnek alapkiképzésre, a 35 év felettiek pedig – ez a légierő által megszabott korhatár – kívánságuknak megfelelően más repülési kategóriákba kerülnek át. Szállítóeszközökre, helikopterekee vagy az IAR 99-esekre. Az ő tapasztalatukkal hasznos lenne, ha oktatók lennének, különösen az IAR 99-eseken, hogy kiképezzék a leendő F-16-os pilótákat” – magyarázta Dan Moise volt katonai pilóta.
A gépek üzemeltetésére vonatkozó amerikai szabályok szerint a román pilótáknak körülbelül 200 órányi repülési idővel kell rendelkezniük ezeken a repülőgépeken, a küldetés típusától függően. Pontosabban, egy pilótának 140-180 repült órára van szüksége az F-16 Fighting Falconon ahhoz, hogy harcképesnek nyilvánítsák ezen a repülőgépen, de néhány szövetséges légierő még ennél is tovább ment, és 200 repült órát követel meg ezen a repülőgépen.
A csaknem félmilliárd eurós beszerzés nagyobbik részét – 354 millió eurót – a repülőgépekért kell kifizetni a norvég kormánynak. Románia további 100 millió euróért az Egyesült Államoktól vásárol hozzájuk logisztikai elemeket és kiképzési szolgáltatáscsomagot.
Ennek az összegnek a jelentős része azonban a román védelmi ipart fejlesztené, a régióban szolgálatban lévő F-16-osok karbantartási és korszerűsítési munkálatainak elvégzésére ugyanis az amerikai fél a bákói Aerostar hadiipari céggel kötött együttműködési megállapodást.
Román lapértesülések szerint a felújításkor előirányzott mintegy tízezer órás repülési időből vélhetően kevesebb mint kétezer óra maradt meg, de ilyen körülmények között is Románia még legalább 7-10 évig használhatná a két repülőraj jelentős részét. A vadászgépek megvásárlását még november végén jelentették be, a tranzakció értéke 388 millió euró.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) áprilisban döntött arról is, hogy Románia ötödik generációs, korszerű F-35-ös vadászgépeket vásárol az Egyesült Államoktól. Ugyanakkor ez csak 2030, az F-16-osok üzemidejének lejárta után várható.
A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
1 hozzászólás