Lengyel miniszterelnök: Lengyelország és Románia is a Nyugat és a Kelet bábja volt, az EU nem mindig a legjobb megoldást kínálja

•  Fotó: Gov.ro

Fotó: Gov.ro

Oroszország Ukrajna elleni háborújának körülményei között megnőtt a közép- és kelet-európai régió szerepének jelentősége – jelentette ki kedden Bukarestben Mateusz Morawiecki.

Hírösszefoglaló

2023. március 28., 14:342023. március 28., 14:34

A lengyel kormányfő Nicolae Ciucă miniszterelnökkel együtt a Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tartott román-lengyel gazdasági fórumon vett részt.

Beszédében kifejtette: reményei szerint „Ukrajna győzelme és a béke megteremtése” után Románia, Lengyelország és Ukrajna közös gazdasági, befektetési és katonai együttműködési stratégiákat dolgozhat ki.


Mateusz Morawiecki úgy fogalmazott, hogy Lengyelország „nagyon nagy szövetségesének” tekinti Romániát a közös érdekekért folytatott küzdelemben. Álláspontja szerint a két ország korábban hosszú ideig a Nyugat és a Kelet bábja volt.

„Természetesen nem lehet összehasonlítani a Nyugat részéről érkező nyomást a keleti nyomással. De fel kell ismernünk, hogy az átalakulás, a kapitalizmus első naiv évtizedei egy olyan időszakot jelentettek, amelyben minket Nyugat-Európa nagyrészt a saját céljaira használt fel. Romániából és Lengyelországból is sokan távoztak külföldre. Most százezrek térnek vissza Lengyelországba, történelmünk során először” – mondta a lengyel kormányfő.


Kifejtette, hogy Lengyelországnak és Romániának nem kellene szófogadóan az Európai Unióra hallgatni, mert nem mindig a legjobb megoldásokat kínálja a két ország számára.

Példaként említette a mobilitási csomag néven ismert uniós reformot és az ideiglenesen másik EU-országba kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályokat, amelyek szerint jelentős csapást mértek a román és a lengyel gazdaságra.


Beszéde végén Mateusz Morawiecki kiemelte, hogy Lengyelországnak és Romániának együtt kell küzdenie az egységes európai piacon történő szolgáltatásnyújtás szabadságának kiteljesítéséért.

A két kormányfő arra is rámutatott, hogy

Románia és Lengyelország is az Európai Bizottságtól (EB) vár megoldást az unió piacát vámmentesen elárasztó, a hazai termelőket nehéz helyzetbe hozó ukrán gabonaexport ügyében.

Ciucă szerint az EB-nek gondoskodnia kell arról, hogy a – kikötői blokád miatt az ukrán élelmiszerexport számára alternatív útvonalat nyitó – európai uniós „szolidaritási folyosókon” érkező gabonát nyomon követhetővé tegye.

„Ismernünk kell az úticélt, és meg kell akadályoznunk, hogy a spekulánsok dömpingáron kereskedjenek vele, mert ez ellehetetleníti a termelőinket, a gazdákat” – idézte a román kormányfő felszólalását az Agerpres hírügynökség.

Morawiecki is úgy vélekedett: az érintett országoknak közösen kell fellépéniük az Európai Unió fórumain.

„Azért harcolunk, hogy az ukrán gabona ne maradjon a mi országainkban, és az EU-nak segítenie kell a kereskedelmi politikánk érvényesítésében: fontos Ukrajna és Közép-Európa stratégiai érdeke is, de a gazdasági érdekeinket, Románia és Lengyelország gazdasági érdekét is figyelembe kell venni” – érvelt a lengyel kormányfő.

A román államfő múlt héten tájékoztatta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét a romániai gazdák nehéz helyzetéről, és arról, hogy veszteségeik miatt többlettámogatásra van szükségük. Ursula von der Leyen az Európai Tanács ülésén jelezte, hogy az EB felülvizsgálja a kártérítésekkel kapcsolatos korábbi döntését és visszatér a Romániára vonatkozó számadatokra.

Az Európai Bizottság március 20-án közölte: 56,3 millió euró pénzügyi segítséget nyújt a válságalapból a lengyelországi, romániai és bulgáriai gazdáknak az ukrán gabonaimport okozta károk enyhítésére. Ebből Lengyelország 29,5 millió eurót, Bulgária 16,75 millió eurót, Románia pedig 10,05 millió eurót kap. A román gazdaszervezetek „nevetségesen csekélynek” nevezték az összeget.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

„Veszélyben” az állami vállalatok vezetőségei – ismertette a deficitcsökkentés második csomagját a miniszterelnök

Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.

„Veszélyben” az állami vállalatok vezetőségei – ismertette a deficitcsökkentés második csomagját a miniszterelnök
2025. július 11., péntek

Az államkasszába utalta fizetése 20 százalékát az energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Az államkasszába utalta fizetése 20 százalékát az energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

Megszabadulna a román hadsereg a Kalasnyikovoktól, nagyszabású fegyverbeszerzést tervez

Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.

Megszabadulna a román hadsereg a Kalasnyikovoktól, nagyszabású fegyverbeszerzést tervez
2025. július 11., péntek

Megtagadta egy korábbi miniszterelnök fuvarozását egy bukaresti taxis, most már bánhatja

A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.

Megtagadta egy korábbi miniszterelnök fuvarozását egy bukaresti taxis, most már bánhatja
2025. július 11., péntek

Sok állami cég vezetőjét „kényeztetik el” csillagászati összegű fizetéssel, de akadt, aki lemondott róla

Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.

Sok állami cég vezetőjét „kényeztetik el” csillagászati összegű fizetéssel, de akadt, aki lemondott róla
2025. július 11., péntek

Visszaelőzte a PSD a PNL-t, de továbbra is az AUR a nyerő egy friss felmérés szerint

A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.

Visszaelőzte a PSD a PNL-t, de továbbra is az AUR a nyerő egy friss felmérés szerint
2025. július 11., péntek

Zivatarokra figyelmeztetnek, erdélyi megyék is érintettek

A várható zivatarok miatt elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.

Zivatarokra figyelmeztetnek, erdélyi megyék is érintettek
2025. július 11., péntek

A PSD nem azért lépett kormányra, hogy kilépjen belőle, de vegyék figyelembe a javaslatainkat – mondja az ügyvivő pártelnök

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szándékszik kilépni a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt ügyvivő elnöke.

A PSD nem azért lépett kormányra, hogy kilépjen belőle, de vegyék figyelembe a javaslatainkat – mondja az ügyvivő pártelnök
2025. július 11., péntek

Nicușor Dan: Ukrajna támogatásának folytatása saját biztonságunk biztosítását is jelenti

Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén, amelyet videokonferencia formájában tartottak meg csütörtökön.

Nicușor Dan: Ukrajna támogatásának folytatása saját biztonságunk biztosítását is jelenti
2025. július 11., péntek

Grindeanu a bizalmi szavazásról: a PSD-s honatyák ott lesznek, de nem szavaznak

A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői és szenátorai biztosítják a határozatképességet a bizalmatlansági indítvány megvitatására összehívott hétfői parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni – nyilatkozta Sorin Grindeanu, az alakulat ideiglenes elnöke.

Grindeanu a bizalmi szavazásról: a PSD-s honatyák ott lesznek, de nem szavaznak