A szándékos zavarkeltés eredményeként a hadsereg egyes alakulatai más alakulatok ellen kezdtek harcolni a forradalom idején
Egy újabban megjelent tanulmány szerzői szerint az 1989-es romániai forradalmat december 22-étől – Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor elmenekülésének időpontjától – egy katonai diverzió állította le, amelyet a diktatúra idején kialakított „R hálózat” hajtott végre. Ennek vezetői – miután a diktátort „feláldozták” – saját hatalmuk átmentése érdekében véres cselekményeket provokáltak.
2019. február 20., 21:242019. február 20., 21:24
2019. november 22., 11:042019. november 22., 11:04
Az 1990-es romániai tüntetéseken gyakran skandált: „Ki lőtt belénk 22-e után?” rigmust címébe emelő tanulmányt Andrei Ursu és Mădălin Hodor román történészek, valamint Roland O. Thomasson amerikai politológus jegyzi. A Revista Drepturile Omului kiadványban közzétett 130 oldalas tanulmány arra keresi a választ, hogy kik a felelősek a diktátor elmenekülését követően, a Ion Iliescu nevével fémjelzett csoport hatalomra jutása után bekövetkezett vérengzésekért.
A forradalmi eseményeknek 1290 azonosított halálos áldozata van. Közülük 177-en a Ceaușescu által elrendelt sortüzeknek estek áldozatul Temesváron és más városokban. A többség azonban az ezt követő napokban, vélt terroristák elleni harcban vesztette életét. Mădălin Hodor, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tudományos kutatója, a tanulmány egyik szerzője az MTI-nek elmondta: immár az ügyészség is kijelentette, hogy a „terroristák elleni harcot” egy kimondottan erre kiképzett titkos hálózat szervezői provokálták és hajtották végre.
Tagjai a hadsereg, a Securitate (politikai rendőrség), a „hazafias gárdák” és a kommunista párt erre kiválasztott és kiképzett aktív, illetve visszavonult tagjai voltak. A román katonai doktrína 1972-től tartalmazta a nép honvédő harcának a gondolatát, amely egy ellenséges megszállás esetén alkalmazandó nem hagyományos hadviselést jelentett. A kutató szerint az „R hálózat” létezéséről korábban csak nyilatkozatokból lehetett tudni, de kutatásaik során két olyan cikkre bukkantak a Securitate belső folyóiratában, amelyek pontosan leírták a hálózat felépítését, működési elvét.
Mădălin Hodor történész
Fotó: Newsweek.ro
Eszerint az „R hálózat” tagjai különböző struktúrákba (a hadseregbe, a Securitatéba, a kommunista pártba) illeszkedtek, de olyan civilek is voltak közöttük, akiket a sorkatonai szolgálat alatt szerveztek be. A hálózatnak egy-egy városban két-három sejtje is működött. Tagjai egy előre rögzített jelre az előre rögzített helyen gyülekeztek, ahol fegyverek, kommunikációs és diverziós eszközök álltak rendelkezésükre. Mădălin Hodor szerint ennek a hálózatnak bizonyos részei működésbe léptek 1989 decemberében. A történész szerint a „víz mérgezettségére”, a „terrorista támadásokra”, a „küszöbön álló légi támadásokra” vonatkozó – minden valóságalapot nélkülöző – bejelentések a diverziós hadműveletek iskolapéldái.
Például egy Brassóhoz közeledő helikopterrajról szóló bejelentés után a légvédelem radarjai – vélhetően valamilyen elektronikai zavarás következtében – tényleg olyan jeleket észleltek, amelyek a közeledő légi járművekre utaltak. A megtévesztett légvédelmisek lőttek is a levegőbe, ezáltal az „R hálózat” elérte, hogy azt higgyék, valóban a volt diktátor „terroristáinak” a támadását hárítják el. A történész a katonai diverzió három komponensét azonosította. Elkövetői hamis légi célpontokat generáltak, pánikkeltő hírek terjesztettek, és a fegyveres erők elleni támadásokat szimuláltak.
A kutató e katonai diverziónak tulajdonította, hogy a szándékos zavarkeltés eredményeként a hadsereg egyes alakulatai más alakulatok ellen kezdtek harcolni úgy, hogy a harcban álló felek mindegyike Ceaușescu külföldi terroristáit vélte a másik oldalon, és hogy a fegyverhez jutott civil lakosság vélt terroristákra lőtt az utcákon. Mădălin Hodor szerint a diverziókeltés hármas célt szolgált. Egyfelől próbálta menteni a hadsereget és a Securitatét a Ceaușescu által pár nappal korábban elrendelt vérengzések végrehajtásának a felelőssége alól, másfelől próbálta intézményesen átmenteni ezeket a szervezeteket az új rendszerbe, harmadrészt megpróbálta leállítani a forradalmat egy olyan pillanatban, amikor csak Ceaușescu bukik, de a rendszer tovább él.
A történész elmondta: az ügyészség jelenleg Ion Iliescunak és a hatalom megszerzőinek a felelősségét vizsgálja a december 22. utáni vérengzésekben. Úgy vélte azonban, hogy nekik aligha állt módjukban irányítani az eseményeket. Mădălin Hodor félőnek tartotta, hogy – miként az 1989-es kirakatperben a Ceaușescu házaspárra hárították a teljes felelősséget – a jelenleg folyó ügyészségi vizsgálat Iliescut hozza ki bűnbaknak, és homályban hagyja a vérengzések más felelőseit.
A Ceaușescu házaspár kivégzése 1989 decemberében
A kutató felidézte: 1989. december 17-én Ceaușescu egy Magyarország felől érkező szovjet-magyar támadást vizionált, a külső támadásra érvényes katonai jelszót adta ki, és ezzel háborús helyzetet idézett elő az országban. A katonai diverzió kiagyalói pár nappal később ugyanezt a forgatókönyvet alkalmazták, csak most már Ceaușescu „terroristáit” mutatták fel a hamis célpontként, hogy a véres színjátékban a nép védelmezőiként tűnhessenek fel. Ez a forgatókönyv arra is alkalmas volt, hogy a december 22. utáni áldozatokat Ceaușescu számlájára írhassák, és ezt a vérengzést hozhassák fel indokként a diktátor és felesége sürgős kivégzéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Japánsztrájkot tartanak szerdán a tanügyi szakszervezetek. A közoktatásban, felsőoktatási intézményekben, egyetemi könyvtárakban és kutatóintézetekben dolgozó tagok karszalagal fejezik ki a kiadáscsökkentő intézkedésekkel szembeni ellenvetésüket.
Összesen mintegy 216 millió lej prémiumot fizetett ki jogtalanul alkalmazottainak 2021-ben és 2023-ban a Romsilva.
Terhes fiatal nőt gyilkolt meg élettársa Prahova megyében a gyerekei és édesanyja szeme láttára. A férfit családtag ellen elkövetett emberölés miatt őrizetbe vették.
A romániai polgárok nagy többsége egyetért azzal, hogy az országnak növelnie kell a védelmi célú kiadásokat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Mégis a korábban már alkalmazott rotációs miniszterelnöki rendszer lehet az a kompromisszum, amely nyomán sikerült tető alá hozni egy új kabinetet az úgynevezett nyugatbarát pártok részvételével, mielőtt lejárna az ügyvivő kormány mandátuma.
Szerdán dőlhet el, ki lesz a koalíciós tárgyalásokra felkért pártok alkotta leendő kabinet miniszterelnöke, a lehetséges jelölt továbbra is Ilie Bolojan volt ügyvivő államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke.
Az eddig terítékre került megszorítások közül az RMDSZ elnöke két százalékponttal megemelné az áfát, ugyanakkor bővítené azoknak a körét, akik egészségbiztosítási hozzájárulásra kötelesek.
Európai uniós viszonylatban Romániában az egyik legmagasabb a nők elleni párkapcsolati erőszak előfordulási aránya – hívta fel a figyelmet hétfőn az Eurostat adataira hivatkozva a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodája.
Mintegy 200 román állampolgár kérte az evakuálását Izraelből és Iránból a közel-keleti válsághelyzet miatt – közölte hétfőn a külügyminisztérium európai, közel-keleti és afrikai ügyekkel megbízott államtitkára.
A Nordis-ingatlanpanama károsultjai hétfőn bejelentették, hogy büntetőfeljelentést tesznek Marcel Ciolacu volt miniszterelnök, Sorin Grindeanu, a PSD ügyvivő elnöke, Alfred Simonis és Laura Vicol, a képviselőház jogi bizottságának volt elnöke ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!