A szándékos zavarkeltés eredményeként a hadsereg egyes alakulatai más alakulatok ellen kezdtek harcolni a forradalom idején
Egy újabban megjelent tanulmány szerzői szerint az 1989-es romániai forradalmat december 22-étől – Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor elmenekülésének időpontjától – egy katonai diverzió állította le, amelyet a diktatúra idején kialakított „R hálózat” hajtott végre. Ennek vezetői – miután a diktátort „feláldozták” – saját hatalmuk átmentése érdekében véres cselekményeket provokáltak.
2019. február 20., 21:242019. február 20., 21:24
2019. november 22., 11:042019. november 22., 11:04
Az 1990-es romániai tüntetéseken gyakran skandált: „Ki lőtt belénk 22-e után?” rigmust címébe emelő tanulmányt Andrei Ursu és Mădălin Hodor román történészek, valamint Roland O. Thomasson amerikai politológus jegyzi. A Revista Drepturile Omului kiadványban közzétett 130 oldalas tanulmány arra keresi a választ, hogy kik a felelősek a diktátor elmenekülését követően, a Ion Iliescu nevével fémjelzett csoport hatalomra jutása után bekövetkezett vérengzésekért.
A forradalmi eseményeknek 1290 azonosított halálos áldozata van. Közülük 177-en a Ceaușescu által elrendelt sortüzeknek estek áldozatul Temesváron és más városokban. A többség azonban az ezt követő napokban, vélt terroristák elleni harcban vesztette életét. Mădălin Hodor, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tudományos kutatója, a tanulmány egyik szerzője az MTI-nek elmondta: immár az ügyészség is kijelentette, hogy a „terroristák elleni harcot” egy kimondottan erre kiképzett titkos hálózat szervezői provokálták és hajtották végre.
Tagjai a hadsereg, a Securitate (politikai rendőrség), a „hazafias gárdák” és a kommunista párt erre kiválasztott és kiképzett aktív, illetve visszavonult tagjai voltak. A román katonai doktrína 1972-től tartalmazta a nép honvédő harcának a gondolatát, amely egy ellenséges megszállás esetén alkalmazandó nem hagyományos hadviselést jelentett. A kutató szerint az „R hálózat” létezéséről korábban csak nyilatkozatokból lehetett tudni, de kutatásaik során két olyan cikkre bukkantak a Securitate belső folyóiratában, amelyek pontosan leírták a hálózat felépítését, működési elvét.
Mădălin Hodor történész
Fotó: Newsweek.ro
Eszerint az „R hálózat” tagjai különböző struktúrákba (a hadseregbe, a Securitatéba, a kommunista pártba) illeszkedtek, de olyan civilek is voltak közöttük, akiket a sorkatonai szolgálat alatt szerveztek be. A hálózatnak egy-egy városban két-három sejtje is működött. Tagjai egy előre rögzített jelre az előre rögzített helyen gyülekeztek, ahol fegyverek, kommunikációs és diverziós eszközök álltak rendelkezésükre. Mădălin Hodor szerint ennek a hálózatnak bizonyos részei működésbe léptek 1989 decemberében. A történész szerint a „víz mérgezettségére”, a „terrorista támadásokra”, a „küszöbön álló légi támadásokra” vonatkozó – minden valóságalapot nélkülöző – bejelentések a diverziós hadműveletek iskolapéldái.
Például egy Brassóhoz közeledő helikopterrajról szóló bejelentés után a légvédelem radarjai – vélhetően valamilyen elektronikai zavarás következtében – tényleg olyan jeleket észleltek, amelyek a közeledő légi járművekre utaltak. A megtévesztett légvédelmisek lőttek is a levegőbe, ezáltal az „R hálózat” elérte, hogy azt higgyék, valóban a volt diktátor „terroristáinak” a támadását hárítják el. A történész a katonai diverzió három komponensét azonosította. Elkövetői hamis légi célpontokat generáltak, pánikkeltő hírek terjesztettek, és a fegyveres erők elleni támadásokat szimuláltak.
A kutató e katonai diverziónak tulajdonította, hogy a szándékos zavarkeltés eredményeként a hadsereg egyes alakulatai más alakulatok ellen kezdtek harcolni úgy, hogy a harcban álló felek mindegyike Ceaușescu külföldi terroristáit vélte a másik oldalon, és hogy a fegyverhez jutott civil lakosság vélt terroristákra lőtt az utcákon. Mădălin Hodor szerint a diverziókeltés hármas célt szolgált. Egyfelől próbálta menteni a hadsereget és a Securitatét a Ceaușescu által pár nappal korábban elrendelt vérengzések végrehajtásának a felelőssége alól, másfelől próbálta intézményesen átmenteni ezeket a szervezeteket az új rendszerbe, harmadrészt megpróbálta leállítani a forradalmat egy olyan pillanatban, amikor csak Ceaușescu bukik, de a rendszer tovább él.
A történész elmondta: az ügyészség jelenleg Ion Iliescunak és a hatalom megszerzőinek a felelősségét vizsgálja a december 22. utáni vérengzésekben. Úgy vélte azonban, hogy nekik aligha állt módjukban irányítani az eseményeket. Mădălin Hodor félőnek tartotta, hogy – miként az 1989-es kirakatperben a Ceaușescu házaspárra hárították a teljes felelősséget – a jelenleg folyó ügyészségi vizsgálat Iliescut hozza ki bűnbaknak, és homályban hagyja a vérengzések más felelőseit.
A Ceaușescu házaspár kivégzése 1989 decemberében
A kutató felidézte: 1989. december 17-én Ceaușescu egy Magyarország felől érkező szovjet-magyar támadást vizionált, a külső támadásra érvényes katonai jelszót adta ki, és ezzel háborús helyzetet idézett elő az országban. A katonai diverzió kiagyalói pár nappal később ugyanezt a forgatókönyvet alkalmazták, csak most már Ceaușescu „terroristáit” mutatták fel a hamis célpontként, hogy a véres színjátékban a nép védelmezőiként tűnhessenek fel. Ez a forgatókönyv arra is alkalmas volt, hogy a december 22. utáni áldozatokat Ceaușescu számlájára írhassák, és ezt a vérengzést hozhassák fel indokként a diktátor és felesége sürgős kivégzéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszországnak világosan el kell köteleznie magát a béke útján, és le kell állítani a civilek és a civil infrastruktúra elleni támadásokat – hangsúlyozta szombat este Nicușor Dan román elnök az alaszkai csúcstalálkozóra reagálva.
Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez – jelentette be Alexandru Rogobete.
Az idei első negyedévben országszerte összesen 68 gyereket hagytak sorsukra a szülészeteken és más egészségügyi intézményekben; ez a szám 13-mal nagyobb az egy évvel korábban jegyzettnél – közölte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA).
Meghalt szombaton egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11 710 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 25-tel többnek, mint előző hónapban.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!