A március elején elfogadott tervezet tulajdonképpen a határon át ingázókra vonatkozó, 2020/209-es számú törvényt módosítja.

az alkalmazási módszertant pedig azóta sem dolgozták ki, mint ahogy kétoldalú megállapodások sem születtek, amelyek meghatároznák a határon át ingázók jogállását, illetve a határátkelés megkönnyítésének mikéntjét.

A mostani jogszabály elfogadása sem kelt túlzott reményeket a magyar–román határon át ingázók körében – jelentette ki a Krónika megkeresésére a nagyváradi Tókos-Fejes Béla, aki az „első hullámban”, még 2005-ben, vagyis Románia EU-csatlakozása előtt vásárolt házat Biharkeresztesen, és évek óta küzd azért, hogy pozitív diszkrimináció illesse meg a határon át ingázókat. Sorstársaival együtt romániai honatyák mellett az Európai Parlamenthez is beadvánnyal fordult. Utóbbi nem foglalkozott a kérdéssel, holott más európai uniós országokban is ismert a jelenség. A román parlament, mint említettük, elfogadta a jogszabályt, de mostanáig semmi nem történt.

Főleg olyan körülmények között, hogy még államközi megállapodásra is szükség van.

„Nyilvánvaló, hogy Románia a saját területén alkalmazni tudja a jogszabályt. De a schengeni övezetbe való belépés estében – ami számunkra sokkal nehezebb, mint a Romániába való bejutás – lenne nagy szükség a szabályozásra, ehhez pedig természetesen államközi egyezményekre lenne szükség” – emelte ki Tókos-Fejes Béla.

„Ha nagy sorok vannak, nagyon nehéz lenne eljutni az esetleges külön sávra, hiszen ha például a Bors–Ártánd közúti határátkelőt nézzük, ott mindössze két sávon lehet átmenni Magyarországra. Ha hosszú a kamionsor, sokszor csak egy soron tudunk bejutni a vámudvarba. Emiatt is nagyon nehéz lenne alkalmazni” – húzta alá.

„Amúgy mi nem is kértünk állandó külön sávot, külön személyzetet, csak bizonyos időszakokra: Magyarországról Románia irányába reggel 7-től 9–10 óráig, ha szükséges, visszafelé pedig 14 és 18 óra között jelentene nagy segítséget” – mutatott rá az érintett. Kérdésünkre elmondta, most átlagosan olyan 10–15 percet „vesztegelnek” a határon.

„A legtöbb gondot az elmúlt időszakban igazából a magyar határrendészet informatikai rendszerének rendszeres leállása okozta, ami miatt hatalmas sorok torlódtak fel a határátkelőknél. Volt, hogy a várakozási idő az egy órát is meghaladta” – fejtette ki Tókos-Fejes Béla, aki szerint előfordulhat, hogy ezekben az esetekben is segítene a törvény alkalmazása, hiszen ha speciális igazolványuk lenne, akkor más elbírálás alá eshetnének.

korábban írtuk

Külön okiratot és sávot kaphatnak a határon át ingázók

Már csak Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie a Románia és Magyarország között ingázók számára könnyebb átkelést biztosító jogszabályt, miután a képviselőház szerdán döntéshozó házként elfogadta azt.

Munkaszerződést könnyű fabrikálni, hatósági igazolvány kellene

Interjúalanyunk emlékeztetett: az eredeti jogszabály még egy ilyen, a két állam által elfogadott hatósági igazolvány felmutatásához kötötte volna a külön sáv használatát.

Elnézést, de munkaszerződést mindenki olyat ír, amilyent akar, ütnek rá egy pecsétet, és el van intézve. Egy határrendész hogyan fogja tudni leellenőrizni azt, hogy érvényes munkaszerződésről van-e szó, jogilag minden rendben van-e? – tette fel a költői kérdést az érintett. Felidézte: a hatósági igazolvány mellett azt is kérték, hogy kaphassanak egy matricát, amit fel tudnak ragasztani az autóra, így pedig látható lenne, hogy kik a határon át ingázók.

„Én megértem azt is, hogy mindenki várja a schengeni csatlakozást, de az egyre csúszik, és úgy néz ki, még csúszni fog. Majdhogynem biztos vagyok viszont abban, hogy hamarabb megtörténik, mint hogy a határon át ingázókra vonatkozó törvényt alkalmazzák” – fejtette ki.

hiszen jelenleg is vannak olyan országok a schengeni övezetben, amelyek ideiglenesen visszavezették a határellenőrzést, az ingázóknak pedig azóta ott is nehezebb dolguk van. Tókos-Fejes Béla szerint éppen ezért más tagállamok számára is példaértékű lehetne a hatósági igazolvány bevezetése.

Felmerülő kérdéseinkkel megkerestük a román belügyminisztérium sajtóosztályát. Azt a választ kaptuk, hogy megkeresésünket iktatták, kérdéseinket pedig továbbították a Román Határrendészethez. Amint választ kapunk, visszatérünk a témára.

korábban írtuk

Folyamatos áttelepülés zajlik a partiumi megyékből Kelet-Magyarországra, amit a schengeni bővítés még inkább felerősíthet

Számottevő áttelepedési hullám érhető tetten a román–magyar határ menti régióban, az elmúlt években rengeteg román, illetve román–magyar kettős állampolgár vásárolt ingatlant Kelet-Magyarországon. Egy részük életvitelszerűen tartózkodik odaát.