Nincsenek kivételek. A határon át ingázókat továbbra is csak papíron illeti meg pozitív diszkrimináció
Fotó: Román határőrség
Újabb jogszabállyal tért vissza a román kormány a határon át ingázók problémáinak rendezésére, ám az érintettek nem bíznak abban, hogy egyhamar megoldódnak mindennapos gondjaik, miután a vonatkozó törvény három évvel ezelőtti elfogadása óta gyakorlatilag semmi sem történt az ügyben. Ráadásul úgy vélik, jobb volt az eredeti rendelkezés, amely hatósági igazolványhoz kötötte az ingázók jogállását, a mostaniban előírt munkaszerződés ugyanis visszaélésekre adhat lehetőséget.
2023. március 25., 10:382023. március 25., 10:38
2023. március 25., 11:252023. március 25., 11:25
A bukaresti kormány nemrég mintegy váratlanul elfogadott egy törvénytervezetet, amely előírja, hogy külön sávokat alakítanak ki a határátkelőknél azok számára, akik életvitelszerűen ingáznak a határ két oldalán, azaz Romániában dolgoznak, de egy szomszédos országban laknak, vagy fordítva. A jogszabály főként annak a több ezresre tehető közösség számára könnyítené meg a csaknem mindennapi oda-vissza határátkelést, amelynek tagjai a román–magyar határ két oldala között ingáznak. A schengeni csatlakozás reményében ugyanis Románia európai uniós csatlakozását követően
A március elején elfogadott tervezet tulajdonképpen a határon át ingázókra vonatkozó, 2020/209-es számú törvényt módosítja.
Fény az alagút végén? Három év után vették újra elő a témát a bukaresti hatóságok
Fotó: Police.hu
A jogszabály továbbá előírja kétoldalú megállapodások megkötését a szomszédos országokkal, amely meghatározná a határon át ingázók jogállását. Az új sávokon szolgálatot teljesítő határőröket a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó Román Határrendészet feladata az előírások szerint biztosítani. Szintén a belügyi tárcának kell biztosítania a határellenőrzéshez szükséges felszereléseket, illetve az informatikai infrastruktúrát – áll a kormány által elfogadott jogszabályjavaslatban.
A gyakorlatban természetesen semmi előrelépés nem történt, pedig a magyar–román határon ingázók már sok éve várják, hogy a hatóságok eltérő bánásmódot tanúsítsanak irántuk, és megkönnyítsék számukra a mindennapos nyűgöt jelentő határátkelést.
az alkalmazási módszertant pedig azóta sem dolgozták ki, mint ahogy kétoldalú megállapodások sem születtek, amelyek meghatároznák a határon át ingázók jogállását, illetve a határátkelés megkönnyítésének mikéntjét.
A mostani jogszabály elfogadása sem kelt túlzott reményeket a magyar–román határon át ingázók körében – jelentette ki a Krónika megkeresésére a nagyváradi Tókos-Fejes Béla, aki az „első hullámban”, még 2005-ben, vagyis Románia EU-csatlakozása előtt vásárolt házat Biharkeresztesen, és évek óta küzd azért, hogy pozitív diszkrimináció illesse meg a határon át ingázókat. Sorstársaival együtt romániai honatyák mellett az Európai Parlamenthez is beadvánnyal fordult. Utóbbi nem foglalkozott a kérdéssel, holott más európai uniós országokban is ismert a jelenség. A román parlament, mint említettük, elfogadta a jogszabályt, de mostanáig semmi nem történt.
Átlagosan olyan 10–15 percet „vesztegelnek” a személygépkocsik a román–magyar határon
Fotó: Facebook/Poliţia de Frontieră Română
Főleg olyan körülmények között, hogy még államközi megállapodásra is szükség van.
„Nyilvánvaló, hogy Románia a saját területén alkalmazni tudja a jogszabályt. De a schengeni övezetbe való belépés estében – ami számunkra sokkal nehezebb, mint a Romániába való bejutás – lenne nagy szükség a szabályozásra, ehhez pedig természetesen államközi egyezményekre lenne szükség” – emelte ki Tókos-Fejes Béla.
„Ha nagy sorok vannak, nagyon nehéz lenne eljutni az esetleges külön sávra, hiszen ha például a Bors–Ártánd közúti határátkelőt nézzük, ott mindössze két sávon lehet átmenni Magyarországra. Ha hosszú a kamionsor, sokszor csak egy soron tudunk bejutni a vámudvarba. Emiatt is nagyon nehéz lenne alkalmazni” – húzta alá.
„Amúgy mi nem is kértünk állandó külön sávot, külön személyzetet, csak bizonyos időszakokra: Magyarországról Románia irányába reggel 7-től 9–10 óráig, ha szükséges, visszafelé pedig 14 és 18 óra között jelentene nagy segítséget” – mutatott rá az érintett. Kérdésünkre elmondta, most átlagosan olyan 10–15 percet „vesztegelnek” a határon.
„A legtöbb gondot az elmúlt időszakban igazából a magyar határrendészet informatikai rendszerének rendszeres leállása okozta, ami miatt hatalmas sorok torlódtak fel a határátkelőknél. Volt, hogy a várakozási idő az egy órát is meghaladta” – fejtette ki Tókos-Fejes Béla, aki szerint előfordulhat, hogy ezekben az esetekben is segítene a törvény alkalmazása, hiszen ha speciális igazolványuk lenne, akkor más elbírálás alá eshetnének.
Már csak Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie a Románia és Magyarország között ingázók számára könnyebb átkelést biztosító jogszabályt, miután a képviselőház szerdán döntéshozó házként elfogadta azt.
Interjúalanyunk emlékeztetett: az eredeti jogszabály még egy ilyen, a két állam által elfogadott hatósági igazolvány felmutatásához kötötte volna a külön sáv használatát.
Elnézést, de munkaszerződést mindenki olyat ír, amilyent akar, ütnek rá egy pecsétet, és el van intézve. Egy határrendész hogyan fogja tudni leellenőrizni azt, hogy érvényes munkaszerződésről van-e szó, jogilag minden rendben van-e? – tette fel a költői kérdést az érintett. Felidézte: a hatósági igazolvány mellett azt is kérték, hogy kaphassanak egy matricát, amit fel tudnak ragasztani az autóra, így pedig látható lenne, hogy kik a határon át ingázók.
Könnyebb a Romániába tartóknak, mint a schengeni övezetbe belépni vágyóknak
Fotó: Facebook/Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
Kérdésünkre, hogy a határon át ingázók fűznek-e reményt ahhoz, hogy a mostani rendelkezés előmozdítja ügyüket, Tókos-Fejes Béla leszögezte: „olyannyira nem, hogy a több mint egy hete megjelent jogszabály alig kerül szóba”. És abban is nagy az egyetértés, hogy nem tartják kivitelezhetőnek.
„Én megértem azt is, hogy mindenki várja a schengeni csatlakozást, de az egyre csúszik, és úgy néz ki, még csúszni fog. Majdhogynem biztos vagyok viszont abban, hogy hamarabb megtörténik, mint hogy a határon át ingázókra vonatkozó törvényt alkalmazzák” – fejtette ki.
hiszen jelenleg is vannak olyan országok a schengeni övezetben, amelyek ideiglenesen visszavezették a határellenőrzést, az ingázóknak pedig azóta ott is nehezebb dolguk van. Tókos-Fejes Béla szerint éppen ezért más tagállamok számára is példaértékű lehetne a hatósági igazolvány bevezetése.
Felmerülő kérdéseinkkel megkerestük a román belügyminisztérium sajtóosztályát. Azt a választ kaptuk, hogy megkeresésünket iktatták, kérdéseinket pedig továbbították a Román Határrendészethez. Amint választ kapunk, visszatérünk a témára.
Számottevő áttelepedési hullám érhető tetten a román–magyar határ menti régióban, az elmúlt években rengeteg román, illetve román–magyar kettős állampolgár vásárolt ingatlant Kelet-Magyarországon. Egy részük életvitelszerűen tartózkodik odaát.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!