Túlzott önbizalom. A jelenleginél stabilabb politikai és gazdasági helyzet mellett is nehéz lenne kivitelezni a Cîțu-kormány vállalásait
Fotó: Gov.ro
Ködös ígérethalmaz kevés konkrétummal, és néhány meglehetősen aggasztó elemmel – így összegezte röviden a Florin Cîţu vezette koalíciós kormány programját a lapunknak nyilatkozó politikai elemző. Pászkán Zsolt szerint olyan vállalásokat tartalmaz a dokumentum, amelyekbe sokkal stabilabb politikai, pénzügyi és gazdasági háttérrel rendelkező román kormányoknak is beletört a bicskája.
2020. december 28., 14:282020. december 28., 14:28
2020. december 28., 16:392020. december 28., 16:39
Egy néhány fős parlamenti többséggel rendelkező koalíció részéről alkotmánymódosítási szándékot bejelenteni a realizmus hiányáról árulkodik – jelentette ki a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai származású elemzője, amikor a múlt héten hivatalába lépett román kormány programjáról kérdeztük. A szakértő mindezt a dokumentum megfogalmazóinak „túlzott önbizalmával” magyarázta.
Pászkán Zsolt úgy véli, bizonytalan forrásokra támaszkodva fogalmazták meg a vállalásokat a kormányprogram megfogalmazói, hiszen az uniós pénzek esetében jelentős részben hitelről van szó, a vissza nem térítendő alapoknál pedig kisebbfajta csodára lenne szükség a lehívási arányok növeléséhez.
– hangsúlyozta az elemző.
A vissza nem térítendő alapoknál kisebbfajta csodára lenne szükség a lehívási arányok növeléséhez
Fotó: 123RF
Ami a dokumentum kisebbségjogi részét illeti, Pászkán Zsolt azt mondta, normális helyzetben teljesen természetes, romániai viszonylatban viszont dicséretes, hogy a Cîţu-kormányban több helyen is említésre kerül a nemzeti közösségek identásmegőrzésének támogatása. „De ez szinte csak a családon belüli nyelvhasználatra, kulturális önazonosságra vonatkozik és egyáltalán nem történik
előrelépés a közösségi identitásfejlesztésben” – tette hozzá. Példaként említette, hogy
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője szerint vannak kedvezőnek tekinthető lépések is, így például a román nyelvi képességvizsga és érettségi különleges tanrendhez igazítása az oktatási minisztériumra vonatkozó fejezetben. Ez amúgy is elengedhetetlen lenne szerinte, hiszen most kezdődik az új oktatási rendben résztvevő diákok jelentkezése a vizsgákra.
„Fontos megemlíteni a nemzeti közösségek történelmének beiktatását a történelemoktatási tanrendekbe. Persze, az ördög ezúttal is a részletekben rejlik, hiszen nem tudni, hogy mit és hogyan oktatnának majd. A nemzeti közösségeknek szóló románnyelv-oktatással kapcsolatos rendelkezések – a mostani megfogalmazás szerint – egyaránt jelenthetik a jelenlegi romániai helyzet folytatását, de egy ukrán típusú fordulatot is, ugyanis még ígéret szintjén sem szerepel konkrét vállalás az anyanyelvhasználat oktatáson belüli helyzetének (óraszámok, tantárgyak stb.) megőrzése, csak a román nyelv elsajátításának fokozása” – fogalmazott a politikai elemző.
Hozzátette: vannak kedvező rendelkezések a művelődési minisztériumnak szentelt részben is, de a vállalások elég ködösek ahhoz, hogy utólag nehezen lehessen majd megállapítani, teljesült-e bármi vagy sem.
A magyarellenes megnyilvánulások még említést sem érdemeltek
Fotó: Haáz Vince
Pászkán üdvözlendőnek nevezte, hogy az UNESCO örökségvédelmi listájára javasoltak közé került a csíksomlyói zarándoklat, a torockói épített örökség vagy a székely kapu. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tételesen felsorolt létesítmény-felújítások és kiemelt programok között egyetlen kimondottan magyar jellegű sincs.
– hangsúlyozta az elemző. Pászkán Zsolt a magyar közösségre nézve meglehetősen sérelmesnek tartja, hogy miközben a zsidó és a roma kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéd kiemelt, több alpontból álló részt kapott az alfejezeten belül, a román közéletben sokkal gyakoribb nyilvános magyarellenes megnyilvánulások még említést sem érdemeltek.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás