Vigyázállás. Nicolae Ciucă a Cotroceni-palotából kaphat utasításokat
Fotó: Facebook/Nicolae Ionel Ciucă
A 2024-es államfőválasztás közeledése a két nagy román párt között harcokat fog eredményezni, ezek pedig koalíciós szakításhoz vezetnek majd, de egyelőre a tél túlélése a nemzeti liberálisok és a szociáldemokraták célja – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők. Szerintük a Nicolae Ciucă-féle, erős politikai beágyazottság nélküli politikai tisztségviselők mozgástere korlátozott.
2021. november 24., 19:062021. november 24., 19:06
Vladimir Ionaş szociológus arra számít, hogy a PSD, a PNL és az RMDSZ alkotta bukaresti nagykoalíció egyben marad 2023 második feléig. „A 2024-es megmérettetések, s elsősorban az elnökválasztás közelsége harcokat fognak eredményezni a két nagy párt között, ezek pedig koalíciós szakításhoz vezetnek majd” – állapította meg a Krónikának az Avangarde közvélemény-kutató cég szakértője. Szerinte a legfontosabb, hogy
Ionaş lapunk megkeresésére elmondta: lesznek súrlódások a két nagy párt között, s ezek áthidalásában vár majd lényeges szerep miniszterelnökként Nicolae Ciucă kormányfőre.
„Ciucának óriási esélye van arra, hogy a közvetítő kormányfő szerepét játssza a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között.
Lehet egy aktív, a minisztériumok tevékenységébe is beavatkozó kormányfő, de választhatja a Cotroceni-palotából érkező utasítások követését is, ami egy »bábminiszterelnökké« formálhatja Ciucăt” – vázolta a másfél éves mandátummal tervező leendő kormányfő lehetőségeit a szakértő.
Az RMDSZ szerepvállalására vonatkozó kérdésünkre Vladimir Ionaş azt emelte ki, hogy a magyar alakulat lojális partnere volt a PNL-nek a válságos időszakban, így
Hozzátette: a PSD jelenlegi vezetése tisztában van az RMDSZ-es kormányzati szerep fontosságával.
„Szorongó” koalíciónak nevezte a PNL és a PSD összebútorozását Pászkán Zsolt. Szerinte a legnagyobb szorongó a PNL és annak újdonsült elnöke, Florin Cîţu.
És mindezt úgy, hogy a helyzet egyik fő okozója, a PNL de facto vezetőjének tekintett Klaus Iohannis elnök még mindig nem adott logikus magyarázatot a saját pártjában és az ország politikai, gazdasági, társadalmi életében okozott káosz és válság mozgatórugóira” – fogalmazott lapunknak a budapesti politikai elemző. Mint mondta, a PNL meglehetősen szorongva készülhet a 2024-es választásokra, különösen akkor, ha tovább erősödnek a pártot szétfeszítő centrifugális erők.
Hozzátette, Florin Cîţunak pedig a saját bőrén kellett megtapasztalnia, hogy Iohannis passzív-agresszív politizálásában neki is csak egyszer használatos, és bármikor feláldozható műanyag bábu szerepe jut, hiszen a kormányzati szerepek elvesztése után már egy házelnöki tisztségért is szorongania kell. Pászkán szerint nem mentes a szorongástól a PSD sem, hiszen
„Márpedig egy szorongásos koalíció rendkívül sérülékeny, és meglehetősen gyenge immunitással rendelkezik a belső feszültségekkel szemben. A koalíciónak hosszú távon akkor van esélye, ha a két román párt a 2024-es választásra készülve tényleg felosztják egymás között az országot, mert akkor érdekük közösen megküzdeni a külső trónkövetelőkkel, a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) és a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR). De ez rendkívül messze van, egyelőre a tél túlélésére fognak összpontosítani” – hangsúlyozta a szakértő.
Nicolae Ciucă miniszterelnöki képességeit firtató kérdésünkre a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője elmondta:
„Nicolae Ciucă eddig rendkívül keveset szerepelt a politikai színpadon, így egyelőre nehéz véleményt mondani a képességeiről. Ha netalán igazak azok a vádak, miszerint a nasszíriai hősi nimbusza – amit eddig fő érvként hoztak fel mellette – csaláson, de legjobb esetben is csak egy jelentéktelen rajtaütés aránytalanul nagyra dagasztásán alapul, akkor ennek cáfolatlanul hagyása sokat elárulhat Ciucă jellemvonásáról. De egyelőre ez a kérdés sem tisztázott, így nem tehetünk mást, mint megvárni az első tényleges kormányfői lépéseit” – fogalmazott a nagybányai származású elemző.
Miért ragaszkodott mindkét nagy párt az RMDSZ koalíciós szerepvállalásához? – kérdeztük Pászkán Zsolttól. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kabinetben a két román alakulat,
„Ezért mindkét pártnak érdeke »jóban lenni» az RMDSZ-szel, legalábbis addig, amíg más érdekek ezt felül nem írják – érvelt lapunknak az elemző.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
szóljon hozzá!