Vigyázállás. Nicolae Ciucă a Cotroceni-palotából kaphat utasításokat
Fotó: Facebook/Nicolae Ionel Ciucă
A 2024-es államfőválasztás közeledése a két nagy román párt között harcokat fog eredményezni, ezek pedig koalíciós szakításhoz vezetnek majd, de egyelőre a tél túlélése a nemzeti liberálisok és a szociáldemokraták célja – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők. Szerintük a Nicolae Ciucă-féle, erős politikai beágyazottság nélküli politikai tisztségviselők mozgástere korlátozott.
2021. november 24., 19:062021. november 24., 19:06
Vladimir Ionaş szociológus arra számít, hogy a PSD, a PNL és az RMDSZ alkotta bukaresti nagykoalíció egyben marad 2023 második feléig. „A 2024-es megmérettetések, s elsősorban az elnökválasztás közelsége harcokat fognak eredményezni a két nagy párt között, ezek pedig koalíciós szakításhoz vezetnek majd” – állapította meg a Krónikának az Avangarde közvélemény-kutató cég szakértője. Szerinte a legfontosabb, hogy
Ionaş lapunk megkeresésére elmondta: lesznek súrlódások a két nagy párt között, s ezek áthidalásában vár majd lényeges szerep miniszterelnökként Nicolae Ciucă kormányfőre.
„Ciucának óriási esélye van arra, hogy a közvetítő kormányfő szerepét játssza a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között.
Lehet egy aktív, a minisztériumok tevékenységébe is beavatkozó kormányfő, de választhatja a Cotroceni-palotából érkező utasítások követését is, ami egy »bábminiszterelnökké« formálhatja Ciucăt” – vázolta a másfél éves mandátummal tervező leendő kormányfő lehetőségeit a szakértő.
Az RMDSZ szerepvállalására vonatkozó kérdésünkre Vladimir Ionaş azt emelte ki, hogy a magyar alakulat lojális partnere volt a PNL-nek a válságos időszakban, így
Hozzátette: a PSD jelenlegi vezetése tisztában van az RMDSZ-es kormányzati szerep fontosságával.
„Szorongó” koalíciónak nevezte a PNL és a PSD összebútorozását Pászkán Zsolt. Szerinte a legnagyobb szorongó a PNL és annak újdonsült elnöke, Florin Cîţu.
És mindezt úgy, hogy a helyzet egyik fő okozója, a PNL de facto vezetőjének tekintett Klaus Iohannis elnök még mindig nem adott logikus magyarázatot a saját pártjában és az ország politikai, gazdasági, társadalmi életében okozott káosz és válság mozgatórugóira” – fogalmazott lapunknak a budapesti politikai elemző. Mint mondta, a PNL meglehetősen szorongva készülhet a 2024-es választásokra, különösen akkor, ha tovább erősödnek a pártot szétfeszítő centrifugális erők.
Hozzátette, Florin Cîţunak pedig a saját bőrén kellett megtapasztalnia, hogy Iohannis passzív-agresszív politizálásában neki is csak egyszer használatos, és bármikor feláldozható műanyag bábu szerepe jut, hiszen a kormányzati szerepek elvesztése után már egy házelnöki tisztségért is szorongania kell. Pászkán szerint nem mentes a szorongástól a PSD sem, hiszen
„Márpedig egy szorongásos koalíció rendkívül sérülékeny, és meglehetősen gyenge immunitással rendelkezik a belső feszültségekkel szemben. A koalíciónak hosszú távon akkor van esélye, ha a két román párt a 2024-es választásra készülve tényleg felosztják egymás között az országot, mert akkor érdekük közösen megküzdeni a külső trónkövetelőkkel, a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) és a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR). De ez rendkívül messze van, egyelőre a tél túlélésére fognak összpontosítani” – hangsúlyozta a szakértő.
Nicolae Ciucă miniszterelnöki képességeit firtató kérdésünkre a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője elmondta:
„Nicolae Ciucă eddig rendkívül keveset szerepelt a politikai színpadon, így egyelőre nehéz véleményt mondani a képességeiről. Ha netalán igazak azok a vádak, miszerint a nasszíriai hősi nimbusza – amit eddig fő érvként hoztak fel mellette – csaláson, de legjobb esetben is csak egy jelentéktelen rajtaütés aránytalanul nagyra dagasztásán alapul, akkor ennek cáfolatlanul hagyása sokat elárulhat Ciucă jellemvonásáról. De egyelőre ez a kérdés sem tisztázott, így nem tehetünk mást, mint megvárni az első tényleges kormányfői lépéseit” – fogalmazott a nagybányai származású elemző.
Miért ragaszkodott mindkét nagy párt az RMDSZ koalíciós szerepvállalásához? – kérdeztük Pászkán Zsolttól. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kabinetben a két román alakulat,
„Ezért mindkét pártnak érdeke »jóban lenni» az RMDSZ-szel, legalábbis addig, amíg más érdekek ezt felül nem írják – érvelt lapunknak az elemző.
A Szejkefürdői Unitárius Találkozó az unitárius közösség legnagyobb és legfontosabb éves együttléte, amely hitben és összetartozásban erősíti a közösség tagjait.
Szilágy megyében 18 iskola olvad be más intézményekbe, megszűnik jogi önállóságuk. Az összevonás következtében hét igazgató is elveszíti a tisztségét.
A könyvelési papírokban szereplő, de a valóságban hiányzó faáru miatt több mint százezer lej büntetést fizetett egy nagyváradi cég. Az összeg nagyobb részét a nem létező áru értékének elkobzása teszi ki.
75 nap az óceánon címmel a kincses városban tart előadást szeptember 5-én Rakonczay Gábor. Szeptember 6-án Csíkszeredában, 9-én pedig Udvarhelyen is meghallgathatja a közönség.
A Pro Agricultura Egyesület az Országos Magyar Diákszövetséggel közösen ösztöndíjpályázatot hirdet a 2025–26-os tanévben.
A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.
Szeptemberben adják át a bánsági Csák (Ciacova) város egykori középkori várának felújított tornyát, a csáki kulát.
Romániából összesen 12 szálláshely került be a Michelin Guide ajánlottjai közé, melyek közül kilenc Bukarestben található, a három vidéki helyszín közül pedig csupán egy Erdélyben.
A világ legmodernebb lőporgyárát építi meg a Brassó megyei Viktóriavárosban a román állam a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalattal partnerségben – jelentette be a gazdasági minisztérium.
Minősített lopás vádjával vették őrizetbe a nagyszalontai rendőrök egy 26 éves, helyi illetőségű férfit, aki készpénzt és bankkártyákat lopott.
szóljon hozzá!