A NATO európai rakétavédelmi rendszerének részeként telepített elfogórakéta-ütegek avatásán Jens Stoltenberg, az észak-atlanti katonai szövetség főtitkára leszögezte: a rendszer, amelynek kiépítéséről a 2010-es lisszaboni csúcstalálkozón döntöttek, hosszú távú befektetés egy hosszú távú fenyegetés ellen. Leszögezte: a rendszer kizárólag védelmi célokat szolgál, nem ássa alá és nem gyengíti semmilyen formában sem az orosz nukleáris elrettentési kapacitást. „Sem a romániai, sem a lengyelországi létesítmény nem irányul Oroszország ellen\" – szögezte le.

Rámutatott: túl kevés az elfogórakéta, és azok túlságosan délen, vagy túlságosan közel vannak Oroszországhoz képest ahhoz, hogy meg tudják semmisíteni az orosz interkontinentális ballisztikus rakétákat. Céljuk ezért az, hogy választ jelentsenek az euroatlanti térségen kívülről érkező rövid és közepes hatósugarú fenyegetésre. Erről az orosz felet többször is tájékoztatták, de Moszkva nem adott pozitív választ, sőt 2013-ban egyoldalúan véget vetett a párbeszédnek, ami aggasztó, de a NATO folytatni akarja a dialógust.

A NATO megvédi polgárait

„Ez a létesítmény annak a jele, hogy a NATO alkalmazkodik a bizonytalan világhoz (...) Megerősítjük a közös védelmet\" – hangsúlyozta Stoltenberg, leszögezve: a szövetség sohasem mond le arról az elvről, hogy megvédje polgárait. „Képesek vagyunk válaszolni és válaszolni is fogunk bármilyen fenyegetésre, jöjjön az bármilyen irányból\" – hangoztatta Jens Stoltenberg. Mint kifejtette, a rakétavédelmi rendszer azért szükséges, mert számos ország, még a NATO szomszédságában is ballisztikusrakéta-arzenál kiépítésére törekszik, a NATO pedig megvédi tagállamainak polgárait és területét.

Emlékeztetett: a rendszer részeként Lengyelországban pénteken kezdik el építeni a rakétaütegeket befogadó állomást, Spanyolország négy, rakétákkal felfegyverzett amerikai hajót fogadott be, Törökország a rakéták bemérésére szolgáló radarnak ad otthont, Németország pedig az irányító központnak. Emellett Dánia és Hollandia korszerűsíti radarral ellátott fregattjait, és Nagy-Britannia is radarokat szerez be.

Robert O. Work, az Egyesült Államok védelmi miniszterének helyettese arról beszélt: az utóbbi három évben megváltozott a biztonsági környezet, ezért növelni kell a NATO reagálási képességeit. Rámutatott: az új rakétatámaszpont minőségi és mennyiségi szempontból is hozzájárul a NATO védelmi képességeinek javulásához. Hozzátette: amíg Irán folytatja a ballisztikus rakéták fejlesztését, országa együttműködik szövetségeseivel a fenyegetés elhárításában. Megismételte ugyanakkor ő is, hogy a rendszer nem Oroszország ellen irányul.

Dacian Cioloș román miniszterelnök megerősítette: a deveselui létesítmény teljes mértékben megfelel az ENSZ előírásainak, és nem konkrét ellenségek ellen irányul, csupán a ballisztikus rakéták elleni jogos védelem eszköze. Egyben erősíti a NATO rakétavédelmi képességeit, kiterjesztve annak hatósugarát, és védelmet biztosít a dél- és közép-európai szövetségeseknek. A miniszterelnök mind Románia, mind az Egyesült Államok, mind a NATO és az európai biztonság szempontjából fontosnak nevezte az eseményt annak fényében, hogy a térség biztonságát folyamatos fenyegetések érik.

„A keleti szomszédságban továbbra is befagyott konfliktusok vannak, emellett újabb konfliktusok is megjelentek, ami ismét kiemeli a Fekete-tenger térségének stratégiai fontosságát az euroatlanti zóna biztonságában. A déli szomszédságban a közel-keleti és észak-afrikai térség instabilitása nyomán a migráció példátlan fokozódását tapasztaljuk, amit a terrorfenyegetés és az Iszlám Állam jelentette fenyegetés európai kivetülése is fokoz\" – hangoztatta a kormányfő. Rámutatott: az ország a rendszer befogadásával „ismét bizonyította, hogy kiszámítható tényező és megbízható szövetséges.\"

Moszkva nem hisz a NATO-nak

Moszkva ugyanakkor továbbra sem ismeri el, hogy a rakétarendszer nem ellene irányul, és ennek csütörtökön is hangot adott. „Meggyőződésünk, hogy a rakétavédelmi rendszer telepítése önmagában fenyegetést jelent Oroszország biztonságára\" – szögezte le Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Hasonlóan nyilatkozott Vlagyimir Komojedov, az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke. „Közvetlen fenyegetést jelent számunkra (...) Ezek 100, 200, 300, 1000 százalékban ellenünk irányulnak. Nem Irán a célpont, hanem Oroszország és nukleáris elrettentő képességei\" – mondta.

Andrej Kelin, az orosz külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője szerint a cél Oroszország politikai és katonai elszigetelése, a rakétapajzs pedig csak súlyosbítja az országa és a NATO közötti viszonyt. Az orosz külügy még szerdán állásfoglalást tett közzé, miszerint az a tény, hogy az Egyesült Államok Romániába telepítette az európai rakétapajzs elemeit, megsérti a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződést.

Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítettek.

Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszt a csütörtökön Romániában átadott rakéták jelentik, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.

Az Aegis rakétavédelmi rendszer

Az Aegis BMD (BMD – Ballistic Missile Defense System, azaz „ballisztikusrakéta-védelmi rendszer\") az Egyesült Államok Védelmi minisztériuma rakétavédelmi ügynökségének programja keretében kifejlesztett légvédelmi rendszer, melynek célja az ellenséges, elsősorban interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) elleni aktív védekezés. Része az Egyesült Államok nemzeti rakétavédelmi stratégiájának.

Az Aegis BMD (ismert még Sea-Based Midcourse-nek is) elsődleges feladatköre a ballisztikus rakéták utógyorsítási szakasza előtti, légköri visszatérési pályáján való elfogása. Elsősorban hadihajókra telepítették, más fegyverrendszerekkel kiegészítve képezi az Aegis CS-t, melynek eleme az AN/SPY–1 fázisvezérelt rádiólokátor és a Standard rakétacsalád. Az Aegis BMD-vel felszerelt hadihajók képesek továbbítani más szárazföldi telepítésű rendszerkomponenseknek az észlelt céltárgyak lőelemeit, és ha szükséges, tűzvezetést létrehozni a potenciálisan legveszélyesebb elemek felé saját SM–2, vagy SM–3 Standard ellenrakétáival.

Szárazföldi telepítésű rendszerelemeit (Aegis Ashore, AA) is felszerelték egy AN/SPY–1 lokátorral és egy SM–3 üteggel. A Romániába telepített rendszer 44 elfogórakétából áll. Kiépítése 800 millió dollárba került. A rakéták hatótávolsága 500 kilométer, sebességük 9600 km/h. A rendszer működési elve a következő: a radarok észlelik az ellenséges rakétákat, az adatokat továbbítják a parancsnoki központba, amely dönt az elfogórakéták kilövéséről.