Kelemen Hunor leszögezte: az RMDSZ nem kíván lemondani a Cseke Attila (középen) vezette fejlesztési minisztérium irányításáról
Fotó: RMDSZ/Facebook
Az RMDSZ nem fog kilépni a kormányból, és a koalíciós egyezmény betartását szorgalmazza – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán az Europa FM rádiónak adott interjújában.
2023. május 24., 21:172023. május 24., 21:17
2023. május 24., 22:202023. május 24., 22:20
A Nicolae Ciucă vezette kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus a küszöbön álló kormányfőcserével kapcsolatos bukaresti koalíciós tárgyalásokról nyilatkozva elmondta, az RMDSZ-es miniszterek jól teljesítettek, így semmilyen elfogadható érv nincs arra, hogy a szövetség lemondjon a fejlesztési tárca vezetéséről. Kelemen Hunor szerint igaza van Klaus Iohannis államfőnek abban, hogy a gyors kormányváltás továbbra is lehetséges és kívánatos – „akár az RMDSZ-szel, akár nélküle”.
Az MTI által idézett Kelemen ugyanakkor rámutatott: a politikai egyezmény felrúgásával azt üzennék, hogy „33 év után sem képesek megtartani a szavukat”, nem lehet megbízni bennük. Hozzátette: a két román pártnak már a nagykoalíció megalakulásakor is kényelmes többsége volt a parlamentben, azóta ebben semmi sem változott.
A szövetségi elnök szerint az RMDSZ-es miniszterek jól teljesítettek, így semmilyen elfogadható érv nincs arra, hogy a szövetség lemondjon a fejlesztési tárca vezetéséről. „Ha a szociáldemokrata Sorin Grindeanut (aki a szállításügyi tárcát vezeti) azért nem cserélik le, mert jól teljesített, akkor ennek az érvnek az RMDSZ-es Cseke Attila esetében is érvényesnek kell lennie” – szögezte le Kelemen Hunor.
A politikus elhárította azt a – liberálisok által az utóbbi időben hangoztatott – érvet is, miszerint az RMDSZ-nek nagyobb a súlya a kormányban, mint amennyit a parlamenti erőviszonyok alapján „megérdemel”. Kelemen Hunor rámutatott: az RMDSZ-nek azért jutott 2020-ban parlamenti súlyánál nagyobb részvételi arány a kormányban, mert a koalíció így kompenzálta, hogy nincs „hozzáférése” a nemzetbiztonsági tárcákhoz. Felidézte: a 2020-as parlamenti választások után, amikor a PNL-vel és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) közösen egy jobbközép kormánykoalíciót hoztak létre, az RMDSZ első körben nem a fejlesztési tárcát, hanem a pénzügyminisztériumot választotta.
Bár a visszakozás okát nem árulták el, Kelemen Hunor szerint az áll a háttérben, hogy a pénzügyminiszter egyike annak a hat miniszternek, aki tagja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT), márpedig az RMDSZ-nek sosem volt képviselője a nemzetbiztonsági testületben. A műsorvezető felvetésére reagálva a politikus nem zárta ki, hogy az RMDSZ lemondjon a fejlesztési tárcáról, ha ugyanolyan súlyú minisztérium vezetését bíznák rá, vagy három évtized után olyan áttörést érne el, hogy a mindeddig tabunak számító tárcák valamelyikét kapná meg.
Az RMDSZ-elnök szerint a hónap végéig új kormánynak kell megalakulnia, de nem tartja kizártnak, hogy az RMDSZ-t kihagyják belőle. Hozzátette: eddig egyik koalíciós partner sem mondott olyasmit, hogy az RMDSZ nélkül akarnák folytatni, az RMDSZ-nek pedig nincs oka kilépni a kormányból, amelynek az összetétele csak akkor válik véglegessé, ha a miniszterelnök-jelölt beterjeszti a kormánynévsort a parlementnek, hogy bizalmi szavazást kérjen az új kabinet számára.
Mint arról beszámoltunk, Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdán megerősítette, hogy az eredeti ütemtervnek megfelelően pénteken benyújtja lemondását kormányfői tisztségéről. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke arra a kérdésre, hogy tagja marad-e a Marcel Ciolacu PSD-elnök vezetésével alakítandó új kormánynak, a PNL elnöke azt mondta, „miután a pénteki nap lejár, hétfőig ezt is eldönti”. A kormányfő elismerte, hogy még nem sikerült megállapodni az új kormány összetételéről, amelyről tovább folyik az alkudozás. Szerinte két lehetőség van: vagy betartják a felek a kétpárti (PNL–PSD) megállapodást, vagy a koalíciós partnerek újratárgyalják a minisztériumok elosztását, de mindenképpen figyelembe veszik az egyes pártok parlamenti és koalíciós súlyát.
Az elnök jelezte, hogy nem érdekelt az időhúzásban, gyors kormányváltást szeretne, és amint lemond a liberális kormányfő, elkezdi az új kormány megalakítását célzó procedúrát, oly módon, hogy „optimális esetben” azt május 30-ig le is lehessen zárni.
A PNL, PSD és az RMDSZ részvételével alakult nagykoalíció pártjai még a Ciucă-kabinet beiktatása előtt, 2021 novemberében megállapodtak abban, hogy a 2024-es választásokig hátralévő három év félidejénél – 2023 májusában – a liberális kormányfő átadja helyét a PSD kormányfőjelöltjének, a politikai erőegyensúly megőrzése érdekében pedig több más miniszteri tárcát is kicserél egymás között a két román párt. A kormányfőcsere május végi határidejének közeledtével azonban a két román párt a sajtóban kezdett üzengetni egymásnak, a múlt héten kezdődött formális kormányalakítási tárgyalások pedig elakadtak, mivel a másfél éve eltervezett „politikai vetésforgó” végrehajtását már egyik fél sem akarja az eredeti formában végrehajtani. Médiaértesülések szerint a két román párt korábbi ígéreteivel ellentétben kiszorítaná az RMDSZ-t a kormányból, de legalábbis lefaragná kormányzati súlyát, hogy – saját veszteségét minimalizálva – az RMDSZ kormányzati posztjaival elégítse ki a másik román párt hatalmi igényeit. Ezt a magyar szövetség nem hajlandó elfogadni.
A formális kormányalakítási tárgyalásokat szombaton Marcel Ciolacu PSD-elnök kezdeményezésére felfüggesztették, a tanársztrájk kirobbantása miatt.
A PSD és a PNL közötti koalíciós megállapodásban rögzített kormányfő és a hozzá kapcsolódó minisztercserék lebonyolíthatók június elsejéig, ahogy azt a dokumentumban rögzítették – jelentette ki szerdán Klaus Iohannis államfő.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A Concordia Munkáltatói Szövetség elnöke, Dan Șucu szerint a politikai osztály okozta új válságot nem adóemelésekkel, hanem a közpénzekkel való helyes gazdálkodással lehet megoldani.
Meg akart támadni egy agresszíven viselkedő medve egy juhászt az esztenán a Fogarasi-havasokban, a férfi menekülés közben megsérült.
A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni – jelentette ki pénteken Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke.
Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.
szóljon hozzá!