Fotó: Rostás Szabolcs
A kormánynak figyelembe kell vennie a helyi autonómia elvét – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miután kedden a parlamentben a kabinet által tervezett megszorító intézkedésekről egyeztetett Marcel Ciolacu miniszterelnökkel.
2023. szeptember 19., 14:112023. szeptember 19., 14:11
2023. szeptember 19., 16:332023. szeptember 19., 16:33
„Mindenek előtt figyelembe kell vennünk a helyi autonómia elvét. Nem lehet központi szintről beavatkozni, és megmondani, hogy a helyi önkormányzatok mit tehetnek és mit nem, mennyit költhetnek kultúrára, sportra, vallásra és így tovább. Ez tehát elfogadhatatlan” – szögezte le Kelemen, arra utalva, hogy a kabinet meg akarja szabni, hogy a helyi önkormányzatok a forrásaik csupán egy bizonyos hányadát – a korábban kiszivárgott tervek szerint 7,5 százalékát – fordíthatnák a kultúra, szabadidő, vallás és sport területén működő intézményekre.
Leszögezte:
Az RMDSZ elnökével és frakcióival találkozik kedden a parlamentben Marcel Ciolacu kormányfő.
„A választópolgárok reagálnak, és a helyi választott tisztségviselőket teszik felelőssé, nem pedig a pénzügyminisztériumot. Ezért nem határozhat meg a központi kormányzat teljesítmény-kritériumokat a helyi hatóságok, a helyi önkormányzati intézmények számára. A helyi választott tisztségviselők esetében semmiképpen nem lehet központi szintről kritériumokat megállapítani, és én azt mondtam, hogy ennek a rendelkezésnek el kell tűnnie a tervezetbő” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint
„Ez azt jelentené, hogy önök nem értik a kultúrát, nem értik, hogyan működnek a kulturális intézmények, a megyei múzeumok, a helyi múzeumok, a színházak, a filharmóniák.
A kulturális intézményeket mentesíteni kell” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A kulturális intézményeket érintő költségcsökkentő tervek elvetésére kérte Marcel Ciolacu kormányfőt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az RMDSZ elnöke szerint
A vezetői tisztségek számáról Kelemen kijelentette: ezek számát lehet akár 8, akár 10 százalékra korlátozni a közszférában, a lényeg, hogy a csökkentésük egységesen történjen. „Ne legyen az, hogy az egyik intézménynél 10, a másiknál 8 százalékra csökkentünk. Ez diszkrimináció, és elfogadhatatlan” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
„Most volt az első beszélgetésünk erről a törvénytervezetről, amely augusztus óta rengeteget változott, és improvizációkat látok benne. Az improvizációknak helyük van a művészetben, zenében, dzsesszben, de a politikában az improvizáció azt jelenti, hogy nem tudod, merre akarsz haladni, keresgéled az utat. Jelenleg nekem az a benyomásom, hogy a koalíció keresi az utat, fogalma sincs, hova akar eljutni, de keresgél és improvizál” – fogalmazott a szövetség elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen már korábban is bírálta a kulturális intézményeket érintő terveket, mondván, azok súlyosabban érintik a magyar intézményeket, mint a románokat. Raluca Turcan művelődési miniszter ugyanakkor szeptember elején elmondta: sikerült elérnie, hogy letegyenek arról a tervről, hogy a helyi hatóságok alárendeltségében működő kulturális intézmények finanszírozását a saját bevétel által kitett százalékhoz kötik. Hozzátette, sikerült kieszközölnie, hogy a kulturális intézmények összevonása elől kivételt képezzenek az 50-nél kevesebb alkalmazottal működő intézmények. „Azokat a kulturális intézményeket, amelyeket a parlament törvény alapján létesített, vagy amelyek adományokból működnek, vagy a nemzeti identitást erősítik, mentesíteni kell az összevonás alól” – szögezte le a kulturális miniszter.
Raluca Turcan kulturális miniszter szombaton közölte, hogy a kulturális intézmények összevonásának határideje 2025. január elseje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!