Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Az arányosság és biztonság elvét akarja érvényesíteni a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az USR-PLUS szövetséggel folytatandó, szombaton kezdődő koalíciós tárgyalásokon az RMDSZ – nyilatkozta a magyar közmédiának csütörtökön Kelemen Hunor szövetségi elnöke.
2020. december 10., 15:392020. december 10., 15:39
2020. december 10., 16:302020. december 10., 16:30
Arról is beszélt, hogy a közös kormányprogram kialakításánál az RMDSZ elvárásai két témakörbe sorolhatók: az egyik az etnikai identitás megőrzésének biztonsága, a másik az egzisztenciális biztonság megerősítése.
A tisztségek elosztásánál az arányosság elvét kell követni: a koalíciónak együtt kell kezelnie a miniszterelnökséget, a (szenátusi és képviselőházi) házelnökséget, a szakbizottságokat, a kormánystruktúrát. Kelemen Hunor szerint azt szeretnék elérni, hogy karácsonyig beiktassák Románia új jobbközép koalíciós kormányát.
Kelemen Hunor szerint azt szeretnék elérni, hogy karácsonyig beiktassák Románia új jobbközép koalíciós kormányát.
Arra a kérdésre, hogy hány miniszteri tisztséget feltételez az RMDSZ arányos kormányzati jelenléte, Kelemen Hunor azt mondta: ez a kormánystruktúrától függ, de egy 18 fős kabinetnél legfeljebb három tárca jöhet szóba. A román sajtóban megjelent felvetésre reagálva, hogy amennyiben a PNL adja a miniszterelnököt, akkor a másik két koalíciós partnernek kellene adnia a házelnököket, az RMDSZ elnöke azt mondta:
Arra a kérdésre, hogy elfogadható-e az RMDSZ számára, hogy Florin Citu jelenlegi pénzügyminiszter legyen a kormányfő, akit a leendő koalíció legnagyobb pártja, a PNL javasolt a posztra, Kelemen Hunor azt mondta: a magyar szövetség már márciusban is bizalmat szavazott volna neki, amikor Florin Cîțu végül visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől.
Logikus, hogy a legnagyobb párt próbáljon meg miniszterelnököt javasolni a koalíción belül, amennyiben ő eredményesen vezeti a kormányprogramról, kormánystruktúráról folytatandó koalíciós tárgyalásokat, akkor az RMDSZ az ő személyét el tudja fogadni. Hozzátette: Cîțu pénzügyminiszteri tevékenységével kapcsolatosan az RMDSZ tapasztalatai nem voltak rosszak.
Kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta: a PNL nem kérte ki az RMDSZ véleményét, mielőtt bejelentette, hogy Cîțut javasolja miniszterelnöknek.
Kelemen Hunor megjegyezte: ő maga és az USR-s vezetők is korábban nyilvánosan jelezték, hogy egy politikai kormány élén egy volt vezérkari főnököt (az ügyvivő kormányfői feladatokkal megbízott Nicolae Ciuca védelmi minisztert) „el lehet képzelni, de azért nem ez lenne az irány”, ezt nem tudnák támogatni. Persze ez nem azt jelenti, hogy ő nem jó védelmi miniszter, de azért politikai kormányt nem lehet katonai vezetéssel elképzelni.
Ami a magyar szavazóktól kapott mandátumot, a helyi közösség érdekeinek országos szintű képviseletét illeti, Kelemen Hunor kifejtette: az RMDSZ továbbra is a decentralizációt szorgalmazza, a magyar közösségek életszínvonalának emelését mindig prioritásnak tekinti.
A kormányzásnak az emberek életét kell jobbá tennie, és ez az erdélyi magyar emberekre értendő - szögezte le a magyar közmédiának az RMDSZ elnöke.
Fotó: Beliczay László
Ezt Facebook-oldalán jelentette be a szövetség elnöke, miután csütörtök reggel Klaus Iohannis államfő jelenlétében folytatott informális megbeszélést Ludovic Orbannal, a PNL elnökével, Dan Barnával, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökével és Dragos Tudoracheval, a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) ügyvezető elnökével. Az USR és a PLUS már augusztusban összeolvadt, de még nem választották meg a fúzió nyomán létrejövő új párt egységes vezetőségét.
Szombaton kezdődnek el a hivatalos egyeztetések a Nemzeti Liberális Párt (PNL).a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja alkotta szövetség (USR-PLUS), valamint az RMDSZ között a parlamenti többség kialakításáról.
A három politikai erőnek – a PNL-nek, URS-PLUS-nak és az RMDSZ-nek – néhány százalékpontos többsége lesz a kétkamarás bukaresti parlament mindkét házában, a képviselőházban pedig a – mindenkori kormányt hagyományosan támogató – nemzeti kisebbségi frakció szavazataira is számítanak.
A jobboldali államfő már hétfőn bejelentette, hogy miután a választók több mint fele a jobbközép pártokra voksolt, jobbközép kormánykoalíció körvonalazódik, és a – választásokat egyébként megnyerő – Szociáldemokrata Párt (PSD) így „végre” kimarad a politikai döntéshozatalból.
Florin Cîțu pénzügyminiszter számára kér kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis államfőtől – döntötte el szerdán a vasárnapi parlamenti választások nyomán körvonalazódó koalíció legnagyobb pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
Az elnök még nem nevezte ki formálisan miniszterelnök-jelöltjét, ugyanis a központi választási bizottság még nem hirdette ki a választások hivatalos végeredményét. A román alkotmány szerint az elnök a parlamenti pártokkal folytatandó egyeztetés után nevezi meg miniszterelnök-jelöltjét, de csak akkor kellene a választások győztese által javasolt politikusnak adnia a kormányalakítási megbízást, ha az illető pártnak egyedül is többsége lenne a parlamentben.
Csütörtök délben bejelentették: Iohannis hétfőre várja az elnöki hivatalba kormányalakítási konzultációra a parlamenti képviselethez jutott politikai szervezetek képviselőit. Bár az elnök már egyértelművé tette, hogy jobbközép kormánykoalíciót akar, az alkotmány által megkövetelt formális egyeztetéseken parlamenti súlyuk sorrendjében fogadja a pártokat, elsőként a választásokat megnyerő PSD küldöttségét.
Hétfőre hívta meg a parlamenti pártok küldöttségeit Klaus Iohannis köztársasági elnök a Cotroceni-palotába, hogy konzultáljanak a miniszterelnök-jelöltről.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
szóljon hozzá!