Fotó: Haáz Vince
Másodszorra is megszavazta kedden a bukaresti képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében kizárólag a közlekedésrendészet megkülönböztető jelzéseivel ellátott, jól látható helyen állomásozó gépjárművekbe lehet sebességmérő készülékeket elhelyezni.
2019. május 14., 13:422019. május 14., 13:42
2019. május 14., 13:442019. május 14., 13:44
A tervezet azt követően került ismét a parlament elé, hogy az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítélte. Az agerpres hírügynökség jelentése szerint az újabb szavazáson 186 képviselő támogatta a javaslatot, 21-en ellene voksoltak, heten tartózkodtak.
A törvénytervezet többek között előírja, hogy kizárólag a rendőrség megkülönböztető jelzéseivel ellátott járművekből lehet sebességet mérni, és a mobil (pisztoly típusú) radarokat a rendőrségi járművektől legfeljebb 10 méteres távolságra kell elhelyezni.
A képviselőház ugyanakkor törölte a tervezetből azt az előírást, miszerint a 20 büntetőpontnak megfelelő összegű bírságok esetén az érintett a helyszínen is kifizethette volna a pénzbüntetést a szabálysértést megállapító rendőrnek. Florin Roman, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője szerint a KRESZ-t módosító indítvány célja a megelőzés.
Az ugyancsak ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatta a kezdeményezést, ez ugyanis állításuk szerint megnehezíti a rendőrség számára a gyorshajtók kiszűrését. „Önöknek egyetlen szavazattal sikerült szájkosarat tenni a rendőrségre, fékezni a munkáját. Ha valóban a megelőzés a céljuk, szereljenek fel fix traffipaxokat, szervezzenek tudatosító kampányokat, építsék ki az infrastruktúrát” – fogalmazott felszólalásában Ionuţ Moşteanu USR-képviselő.
Szociáldemokrata párti (PSD) kollégája, Adrian Solomon ezzel szemben ama meggyőződésének adott hangot, hogy a tervezet jó, jelenleg ugyanis a közlekedési rendőrök „embervadászokként” viselkednek. A képviselőház döntéshozó kamaraként szavazott a tervezetről.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!