Elfogadta a bukaresti képviselőház az RMDSZ-nek a marosvásárhelyi római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvénytervezetét – számolt be csütörtökön a szövetség képviselőházi frakciója.
2017. december 21., 13:032017. december 21., 13:03
2017. december 21., 16:582017. december 21., 16:58
Amennyiben az RMDSZ törvénytervezetét döntéshozó kamaraként a szenátus is elfogadja, majd az államelnök kihirdeti, akkor véget lehet vetni a több mint egy éve zajló kálváriának, és újra lehet alapítani a római katolikus gimnáziumot.
A szövetség kezdeményezésére a tanügyi törvényt módosító javaslatot december 5-én döntéshozó kamaraként fogadta el az szenátus. Ennek értelmében lehetőség nyílt arra, hogy törvénnyel is létre lehessen hozni kisebbségi oktatási intézményeket.
Az RMDSZ tájékoztatása szerint megszületett a törvényes keret a marosvásárhelyi katolikus iskola újralapítására, miután a bukaresti parlament elfogadta a tanügyi törvényt módosító indítványt.
„A marosvásárhelyi római katolikus iskola esete annak példája, milyen aljas módon élhet vissza jogkörével egy önkormányzat, ha magyar iskoláról van szó. A képviselőház mai döntése jó hír közösségünknek, annak üzenete: ha nehéz körülmények között is, de lehet alkotni, építkezni, szövetségünk pedig tudja, mit akar, merre kell haladnia” – hangsúlyozta az RMDSZ képviselőházi frakciójának közleménye.
Az RMDSZ közölte, minden eddigi helyi szintű megoldási javaslatától elzárkóztak az illetékesek, vagy megtámadták azokat. Az alakulat közölte, a törvény általi iskolaalapítás azért bizonyul a legjobb megoldásnak, mert ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni. A csütörtökön elfogadott törvénytervezet a katolikus iskola jogi státuszát rendezné, az áthelyezett osztályok visszavételét, az új osztályokba történő beiratkozást tenné lehetővé, a tanárok és az adminisztratív személyzet helyzetére nyújtana megoldást.
A törvénytervezet szerint az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt. A képviselőház ahhoz is hozzájárult, hogy az újraalakuló tanintézmény felvegye az 1948-ban államosított jogelődje által használt II. Rákóczi Ferenc gimnázium nevet.
Az MTI tájékoztatása szerint a tervezet szövegébe a bizottsági vita során Lavinia Cosmának, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének javaslatára bekerült egy olyan pontosítás is, miszerint a katolikus iskola az – egyháznak visszaszolgáltatott – épületegyüttes B szárnyában működik. Ezt a „félreértések elkerülésével” indokolták, a főépületben ugyanis a román tannyelvű Unirea Főgimnázium működik. A képviselőházban a felekezeti iskola helyzetét rendező tervezetet 172 törvényhozó támogatta, 69 ellenezte, nyolcan tartózkodtak. Különben az ellenzők közül a leghangosabbnak Marius Pașcan volt Maros megyei prefektus, a Traian Băsescu volt államfő által alapított, ellenzéki Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője bizonyult, aki a román nemzeti érdekek elárulásának minősítette a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ közti megállapodást, amely ismét „etnikai lőtérré, az etnikai szegregáció” városává változtatja Marosvásárhelyt. Marius Paşcan egyúttal bejelentette: alakulata alkotmányossági kifogást emel a törvény ellen.
A Klaus Johannis államfőhöz közel álló ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője azzal indokolta a jobbközép alakulat ellenszavazatát, hogy a törvény szerinte „konfliktust szít”, amely hatályba lépése esetén „kinyitná Pandóra szelencéjét”, tekintettel arra, hogy eddig még egyetlen középiskolát sem alapítottak törvénnyel Romániában, de a marosvásárhelyi eset precedenst teremthet. A kormánykoalíció és az RMDSZ-en kívül támogatta az iskolaalapítást az ellenzéki USR is, amely Lavinia Cosma képviselő magyarázata szerint szakítani akart azzal a 27 éves marosvásárhelyi gyakorlattal, hogy mindenről etnikai alapon szavaznak, amiért szerinte a magyar és a román politikusok egyaránt felelősek.
Cosma elmondta, az USR-nek semmi köze az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megállapodásához, de úgy értékelte: véget kell vetni annak, hogy a (marosvásárhelyi felekezetei iskolában tanuló) gyermekek oktatáshoz való jogát politikai csatározásokra használják. „Kiegyensúlyozottan, felelősen szavaztunk, és fontos lenne végre megérteni, hogy 2017-ben már ideje felhagyni ezzel a románokat és magyarokat szembefordító manipulálással” – hangoztatta az USR képviselője.
A marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetének rendezéséhez Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetését követően, szeptemberben ígért politikai támogatást Liviu Dragnea, a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!