Elfogadta a bukaresti képviselőház az RMDSZ-nek a marosvásárhelyi római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvénytervezetét – számolt be csütörtökön a szövetség képviselőházi frakciója.
2017. december 21., 13:032017. december 21., 13:03
2017. december 21., 16:582017. december 21., 16:58
Amennyiben az RMDSZ törvénytervezetét döntéshozó kamaraként a szenátus is elfogadja, majd az államelnök kihirdeti, akkor véget lehet vetni a több mint egy éve zajló kálváriának, és újra lehet alapítani a római katolikus gimnáziumot.
A szövetség kezdeményezésére a tanügyi törvényt módosító javaslatot december 5-én döntéshozó kamaraként fogadta el az szenátus. Ennek értelmében lehetőség nyílt arra, hogy törvénnyel is létre lehessen hozni kisebbségi oktatási intézményeket.
Az RMDSZ tájékoztatása szerint megszületett a törvényes keret a marosvásárhelyi katolikus iskola újralapítására, miután a bukaresti parlament elfogadta a tanügyi törvényt módosító indítványt.
„A marosvásárhelyi római katolikus iskola esete annak példája, milyen aljas módon élhet vissza jogkörével egy önkormányzat, ha magyar iskoláról van szó. A képviselőház mai döntése jó hír közösségünknek, annak üzenete: ha nehéz körülmények között is, de lehet alkotni, építkezni, szövetségünk pedig tudja, mit akar, merre kell haladnia” – hangsúlyozta az RMDSZ képviselőházi frakciójának közleménye.
Az RMDSZ közölte, minden eddigi helyi szintű megoldási javaslatától elzárkóztak az illetékesek, vagy megtámadták azokat. Az alakulat közölte, a törvény általi iskolaalapítás azért bizonyul a legjobb megoldásnak, mert ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni. A csütörtökön elfogadott törvénytervezet a katolikus iskola jogi státuszát rendezné, az áthelyezett osztályok visszavételét, az új osztályokba történő beiratkozást tenné lehetővé, a tanárok és az adminisztratív személyzet helyzetére nyújtana megoldást.
A törvénytervezet szerint az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt. A képviselőház ahhoz is hozzájárult, hogy az újraalakuló tanintézmény felvegye az 1948-ban államosított jogelődje által használt II. Rákóczi Ferenc gimnázium nevet.
Az MTI tájékoztatása szerint a tervezet szövegébe a bizottsági vita során Lavinia Cosmának, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének javaslatára bekerült egy olyan pontosítás is, miszerint a katolikus iskola az – egyháznak visszaszolgáltatott – épületegyüttes B szárnyában működik. Ezt a „félreértések elkerülésével” indokolták, a főépületben ugyanis a román tannyelvű Unirea Főgimnázium működik. A képviselőházban a felekezeti iskola helyzetét rendező tervezetet 172 törvényhozó támogatta, 69 ellenezte, nyolcan tartózkodtak. Különben az ellenzők közül a leghangosabbnak Marius Pașcan volt Maros megyei prefektus, a Traian Băsescu volt államfő által alapított, ellenzéki Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője bizonyult, aki a román nemzeti érdekek elárulásának minősítette a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ közti megállapodást, amely ismét „etnikai lőtérré, az etnikai szegregáció” városává változtatja Marosvásárhelyt. Marius Paşcan egyúttal bejelentette: alakulata alkotmányossági kifogást emel a törvény ellen.
A Klaus Johannis államfőhöz közel álló ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője azzal indokolta a jobbközép alakulat ellenszavazatát, hogy a törvény szerinte „konfliktust szít”, amely hatályba lépése esetén „kinyitná Pandóra szelencéjét”, tekintettel arra, hogy eddig még egyetlen középiskolát sem alapítottak törvénnyel Romániában, de a marosvásárhelyi eset precedenst teremthet. A kormánykoalíció és az RMDSZ-en kívül támogatta az iskolaalapítást az ellenzéki USR is, amely Lavinia Cosma képviselő magyarázata szerint szakítani akart azzal a 27 éves marosvásárhelyi gyakorlattal, hogy mindenről etnikai alapon szavaznak, amiért szerinte a magyar és a román politikusok egyaránt felelősek.
Cosma elmondta, az USR-nek semmi köze az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megállapodásához, de úgy értékelte: véget kell vetni annak, hogy a (marosvásárhelyi felekezetei iskolában tanuló) gyermekek oktatáshoz való jogát politikai csatározásokra használják. „Kiegyensúlyozottan, felelősen szavaztunk, és fontos lenne végre megérteni, hogy 2017-ben már ideje felhagyni ezzel a románokat és magyarokat szembefordító manipulálással” – hangoztatta az USR képviselője.
A marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetének rendezéséhez Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetését követően, szeptemberben ígért politikai támogatást Liviu Dragnea, a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát.
A Románia területén földet ért orosz dróndarabok kapcsán Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentette pénteken, hogy a helyzet állandó megfigyelés alatt áll, és hogy Románia nem lőheti le Ukrajna területén ezeket a drónokat.
A védelmi minisztérium Facebook-bejegyzésben cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a román erők orosz drónokra lőttek volna az ukrán határ közelében.
Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi tárgyalásukat követően idén is megbeszélést folytatott Bukarestben Marcel Ciolacu román kormányfővel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár pénteken.
A román légvédelem lőhette le azokat az orosz harci drónokat, amelyek roncsai szerdára virradóra csapódtak be román területen – legalábbis ezt állítják egyes orgánumok.
Őrizetbe vettek csütörtökön az ügyészek egy 51 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy három évvel ezelőtt megerőszakolt két fiút.
Klaus Iohannis csütörtökön Párizsban részt vett Románia Házának felavatásán, amelyet a franciaországi román nagykövetségnek is otthont adó Béhague-palotában rendeztek be a nyári olimpiai és paralimpiai játékok alkalmából.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az év végi államelnöki és a parlamenti választások megszervezéséről.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy indoklással ellátott véleményt küld a román kormánynak, amiért nem alkalmazza helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és a hulladékokról szóló 2008/98/EK direktívát.
Csalás miatt tett feljelentést a legfőbb ügyészségen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Iaşi megyei szervezetének elnöke George Simion és az általa vezetett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ellen.
Összesen 643 osztálynak felel meg azoknak a diákoknak a száma, akik úgy jutottak be Románia valamely középiskolájába a mostani elosztás nyomán, hogy a képességfelmérőn nem érték el az 5-ös átlagot – ez 33 százalékos növekedést jelent a tavalyhoz képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!