Fotó: Presidency.ro
Felszólította Klaus Johannis államfő szerdán a román kormányt, hogy haladéktalanul gondolja át a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét, és álljon elő megoldási javaslatokkal.
2019. január 16., 12:312019. január 16., 12:31
2019. január 16., 13:112019. január 16., 13:11
Sajtónyilatkozatában az elnök rámutatott, sok szó esett az elmúlt napokban arról, hogy számos elítéltet engedtek ki a börtönből eredetileg megszabott büntetésének letöltése előtt az úgynevezett büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye alapján, „vagyis azért, mert rosszak a körülmények a romániai börtönökben”. „A román állampolgárok biztonsága nem képezheti alku tárgyát. Gyorsan le kell vonnunk a következtetéseket, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek nyomán az emberek nyugodtak lehetnek saját otthonukban, nem kell attól tartaniuk, hogy rájuk tör egy szabadon engedett bűnöző” – fogalmazott Johannis.
„Azzal, hogy más kormányokban keressük a bűnbakot, semmit nem lehet megoldani” – idézte az Agerpres hírügynökség Johannist, aki utalt az igazságügyi miniszter és a miniszterelnök ama kijelentésére, miszerint a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány kezdeményezte. A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye (2017/169-es számú törvény) értelmében valamennyi, nem megfelelő fogva tartási körülmények között letöltött harminc napért hat nappal lerövidül a foglyok büntetése.
Mint arról beszámoltunk, a szociáldemokrata kormánytöbbség azt hangoztatja, hogy a túlzsúfolt börtönökben raboskodó elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvénytervezet a Romániát 2016-ban vezető szakértői kormány terjesztette a parlament elé, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) úgynevezett „pilótaítéletben” (az azonos témájú ügyeket egységesítő modellértékű döntés) marasztalta el Romániát a börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt. A jobbközép ellenzék viszont azzal vádolja a kormányoldalt, hogy korrupt politikusainak idő előtti kiszabadítása érdekében olyan módosításokkal fogadták el a jogszabályt, amelyek valóságos amnesztiatörvénnyé tették azt.
A törvény minden elítéltnek hat nappal rövidíti le a büntetését minden olyan hónapért, amelyet olyan közös cellában töltött, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. A parlamenti szakbizottság kiegészítése szerint azoknak a raboknak is lerövidítik a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva. A szakértői kormány tervezetében még csak a helyszűke szerepelt a büntetés lerövidítésének indokaként, amelyre háromnapos jóváírást adtak volna havonként.
A büntetésvégrehajtó intézetek országos igazgatósága (ANP) szerint 14 402 elítélt esetében alkalmazták a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét annak életbe lépésétől 2018 végéig. „11 851 személyt az illetékes bírói testületek által jóváhagyott feltételes szabadlábra helyezési kérelmek alapján engedtek szabadon, a fennmaradó 2551 személynek letelt a kiszabott büntetése. A 2017/169-es törvény alapján szabadlábra helyezett személyek közül 724-en kerültek vissza a börtönbe, ez a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye haszonélvezőinek 5,02 százaléka” – szögezi le a börtönigazgatóság.
Az elmúlt időszakban számos erőszakos bűncselekmény – gyilkosság, nemi erőszak, rablás – elkövetőiről kiderült, hogy a büntetésüket lerövidítő törvény miatt idő előtt kerültek szabad lábra. A hét végén Medgyesen egy fiatalembert ölt meg több késszúrással három visszaeső bűnöző, kettőről közülük kiderült, hogy még börtönben ülnének, ha nem lépett volna hatályba a büntetésüket lerövidítő jogorvoslati törvény.
Nagyon is igazak a romániai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekről szóló hírek – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
Tíz diákból hét állítja, hogy iskolai bántalmazás áldozata volt. A leggyakrabban említett ok, hogy az elkövető pénzt vagy értéktárgyakat akar szerezni. Az az elkövető, aki egy friss tanulmány szerint az esetek 94 százalékában egykor maga is áldozat volt.
Sorin Moldovan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője kedden kijelentette, hogy 2030-ban érkeznek Romániába az első amerikai F-35-ös vadászgépek, amelyek beszerzéséről aznap fogadott el törvénytervezetet a képviselőház.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvénymódosítással kitiltaná a játéktermekből a 21 év alatti fiatalokat is – közölte kedden Adrian Cozma képviselő.
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház azt a tervezetet, amely értelmében a más országban akkreditált felsőoktatási intézményben tanulmányait végző egyetemisták és doktoranduszok is járulékfizetés nélkül jogosultak egészségbiztosításra.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kedden bejelentette, hogy a párt képviselője, Claudiu Năsui pert nyert az elnöki hivatal ellen, ezért az intézmény köteles nyilvánosságra hozni Klaus Iohannis államfő „luxusutazásainak” költségeit.
Romániában csaknem egymillió fogyatékkal élő embert tartanak számon – jelentette ki Monica Solomie, a fogyatékkal élő személyek országos hatóságának (ANPDPD) igazgatóhelyettese egy keddi szakkonferencián.
A Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) kapott válasz alapján úgy tűnik, hogy nem bukkantak Romániával szemben ellenséges külső szereplők által irányított propaganda vagy dezinformáció nyomaira – tájékoztatott kedden Ioan Chirteș, a Román Hírszerző Szolgálat ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság elnöke.
Gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indított nyomozást a rendőrség, miután meghalt egy 16 éves fiú a Târgu Jiu-i megyei sürgősségi kórházban.
szóljon hozzá!