Fotó: Presidency.ro
Felszólította Klaus Johannis államfő szerdán a román kormányt, hogy haladéktalanul gondolja át a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét, és álljon elő megoldási javaslatokkal.
2019. január 16., 12:312019. január 16., 12:31
2019. január 16., 13:112019. január 16., 13:11
Sajtónyilatkozatában az elnök rámutatott, sok szó esett az elmúlt napokban arról, hogy számos elítéltet engedtek ki a börtönből eredetileg megszabott büntetésének letöltése előtt az úgynevezett büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye alapján, „vagyis azért, mert rosszak a körülmények a romániai börtönökben”. „A román állampolgárok biztonsága nem képezheti alku tárgyát. Gyorsan le kell vonnunk a következtetéseket, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek nyomán az emberek nyugodtak lehetnek saját otthonukban, nem kell attól tartaniuk, hogy rájuk tör egy szabadon engedett bűnöző” – fogalmazott Johannis.
„Azzal, hogy más kormányokban keressük a bűnbakot, semmit nem lehet megoldani” – idézte az Agerpres hírügynökség Johannist, aki utalt az igazságügyi miniszter és a miniszterelnök ama kijelentésére, miszerint a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány kezdeményezte. A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye (2017/169-es számú törvény) értelmében valamennyi, nem megfelelő fogva tartási körülmények között letöltött harminc napért hat nappal lerövidül a foglyok büntetése.
Mint arról beszámoltunk, a szociáldemokrata kormánytöbbség azt hangoztatja, hogy a túlzsúfolt börtönökben raboskodó elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvénytervezet a Romániát 2016-ban vezető szakértői kormány terjesztette a parlament elé, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) úgynevezett „pilótaítéletben” (az azonos témájú ügyeket egységesítő modellértékű döntés) marasztalta el Romániát a börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt. A jobbközép ellenzék viszont azzal vádolja a kormányoldalt, hogy korrupt politikusainak idő előtti kiszabadítása érdekében olyan módosításokkal fogadták el a jogszabályt, amelyek valóságos amnesztiatörvénnyé tették azt.
A törvény minden elítéltnek hat nappal rövidíti le a büntetését minden olyan hónapért, amelyet olyan közös cellában töltött, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. A parlamenti szakbizottság kiegészítése szerint azoknak a raboknak is lerövidítik a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva. A szakértői kormány tervezetében még csak a helyszűke szerepelt a büntetés lerövidítésének indokaként, amelyre háromnapos jóváírást adtak volna havonként.
A büntetésvégrehajtó intézetek országos igazgatósága (ANP) szerint 14 402 elítélt esetében alkalmazták a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét annak életbe lépésétől 2018 végéig. „11 851 személyt az illetékes bírói testületek által jóváhagyott feltételes szabadlábra helyezési kérelmek alapján engedtek szabadon, a fennmaradó 2551 személynek letelt a kiszabott büntetése. A 2017/169-es törvény alapján szabadlábra helyezett személyek közül 724-en kerültek vissza a börtönbe, ez a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye haszonélvezőinek 5,02 százaléka” – szögezi le a börtönigazgatóság.
Az elmúlt időszakban számos erőszakos bűncselekmény – gyilkosság, nemi erőszak, rablás – elkövetőiről kiderült, hogy a büntetésüket lerövidítő törvény miatt idő előtt kerültek szabad lábra. A hét végén Medgyesen egy fiatalembert ölt meg több késszúrással három visszaeső bűnöző, kettőről közülük kiderült, hogy még börtönben ülnének, ha nem lépett volna hatályba a büntetésüket lerövidítő jogorvoslati törvény.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
szóljon hozzá!