Fotó: Presidency.ro
Románia kiállt és ki fog állni Ukrajna mellett – jelentette ki kedden, a nagykövetekkel tartott éves találkozóján Klaus Iohannis államfő.
2024. január 23., 14:582024. január 23., 14:58
Iohannis felidézte, hogy az elmúlt évre olyan konfliktusok nyomták rá bélyegüket, amelyek az egész nemzetközi helyzetre óriási hatással vannak.
„Az Ukrajna ellen indított orosz háború második éve hatalmas veszteségekkel járt, megsokszorosítva a globális szintű negatív következményeket. Románia kiállt és ki fog állni szomszédja mellett, az ukrán állampolgárok mellett, akik bátran védik szabadságukat, szuverenitásukat és területi egységüket” – jelentette ki az államfő a Cotroceni-palotában tartott keddi találkozón.
Emlékeztetett, hogy
Az államfő emlékeztetett arra, hogy tavaly októberben, Volodimir Zelenszkij elnök bukaresti látogatása során közös nyilatkozatot írtak alá a Románia és Ukrajna közötti kapcsolatok stratégiai partnerség szintjére való emelésének megkezdéséről.
„Ezt az elkötelezettséget a legutóbbi telefonbeszélgetésünk során újólag megerősítettük” – tette hozzá Iohannis.
Ugyanakkor kijelentette, hogy
„A háború sorsát illetően álláspontunk továbbra is határozott: csak Ukrajna döntheti el, hogy mikor, milyen feltételek mellett és hogyan folynak majd az esetleges béketárgyalások” – szögezte le a román államfő.
Iohannis kitért a közel-keleti konfliktusra is, és támogatását fejezte ki a kétállami megoldás mellett, hogy tiszteletben tartsák a palesztin nép jogos törekvéseit és Izrael állam biztonsághoz való jogát.
„Ami a közel-keleti fejleményeket illeti, az első pillanattól kezdve határozottan elítéltük a Hamász támadását, és a nemzetközi jog, köztük a nemzetközi humanitárius jog szigorú betartására szólítottunk fel a gázai civileknek nyújtott humanitárius segélyek révén. A hónapok óta tartó nyílt konfliktus után
– mondta Iohannis.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy
„Szeretnék köszönetet mondani az érintett román állampolgárok evakuálási műveletben részt vevő román hatóságoknak, valamint az izraeli, egyiptomi, katari és jordániai partnereknek a támogatásukért” – mondta az elnök.
Arról is beszélt, hogy Románia továbbra is határozottan ki fog állni az Európai Unió belső biztonságának megszilárdítása mellett, amelynek egyik módja a belső határellenőrzés nélküli térség megerősítése.
Az államfő
miután a decemberi döntés értelmében márciustól Romániában és Bulgáriában megszűnnek az ellenőrzések a repülőtéri és kikötői határátkelőkön.
Iohannis kifejtette, egységes és összetartó Európára van szükség, amely a szolidaritás és tisztelet jegyében keres méltányos megoldásokat a felmerülő problémákra. E cél elérése érdekében
– hangsúlyozta az államfő.
Azt is kijelentette, hogy az ország csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) továbbra is kiemelt célkitűzés, amelyre Románia 2024-ben is összpontosítani fog.
Az államfő figyelemre méltónak nevezte a Három Tenger Kezdeményezés potenciálját, amelyet szerinte növel a jelenlegi geopolitikai kontextus. Emlékeztetett arra, hogy tavaly Görögország a teljes jogú, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság pedig a társult tagja lett ennek az államszövetségnek. Ez szerinte
Iohannis kitért arra is, hogy Románia a jövőben nagyon aktívan részt fog venni az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló globális kezdeményezésekben. Leszögezte, hogy Bukarest továbbra is határozottan támogatni fogja a nemzetközi jogot és a szabályokon alapuló világrendet.
Hozzátette: a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolataiban Románia törekedni fog arra,
hogy az európai normáknak megfelelően biztosítsák az adott ország területén élő román közösség nemzeti identitásához fűződő jogait.
Románia kiáll Moldova és Ukrajna EU-tagsága mellett
Románia kiáll a Moldovai Köztársaság és Ukrajna mellett az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseikben – jelentette ki Klaus Iohannis kedden.
Iohannis kifejtette, életbevágóan fontosnak tartja, hogy a Moldovai Köztársaság és Ukrajna továbbra is pénzügyi támogatást és szakértői segítséget kapjon az intézményi és befektetési környezet megerősítéséhez, amely megteremti majd a stabilitást és a jólétet.
A román államfő hangsúlyozta, hogy a régió összes országa közül a Moldovai Köztársaság érezte meg leginkább az Ukrajna ellen indított orosz háború hatásait, és helyzetét tovább nehezítik a destabilizálását célzó hibrid akciók, amelyeket az orosz fél kezdeményez.
Iohannis kifejtette, Chişinău szerény forrásai dacára is minden erejével, figyelemreméltó politikai akarattal kezeli a válsághelyzeteket, hogy haladni tudjon az európai integráció útján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A miniszterek tevékenységének kiértékelésekor a fő szempont az lesz, hogy mennyire sikerült megvalósítaniuk az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt reformokat – jelentette be a csütörtöki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Harmadik napja üzemképtelen a Románia Digitalizációjáért Hatóság (ADR) által működtetett honlapok. Emiatt például az illetékek sem fizethetők be a ghiseul.ro weboldalon, de a közbeszerzések elektronikai rendszere (SEAP) sem elérhető.
Február 13-ai hatállyal elnöki tanácsadónak nevezte ki szerdán Luminița Odobescut, az első Ciolacu-kormány külügyminiszterét Ilie Bolojan ügyvivő államfő – közölte az elnöki hivatal.
Orosz drón csapódhatott be Románia területén csütörtökre virradóra egy Ukrajna elleni újabb orosz légicsapás-sorozat során – közölte a védelmi minisztérium.
Klaus Iohannis szerdán távozó államfő másik állami ingatlant igényel a villa helyett, amelyet az értesülések szerint számára újítottak fel, de végül mégsem kapja meg.
A koalíciós pártok közös államfőjelöltje, Crin Antonescu bejelentette szerdán, hogy az őt támogató három alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ létrehozta a Románia, Előre Szövetséget.
A csendőrség jelenléte mellett tartották meg A velencei kalmár bemutatóját február 7-én és 8-án a bukaresti Állami Zsidó Színházban a színészek és az intézmény elleni fenyegetések miatt, amelyek főként a TikTok közösségi oldalon jelentek meg.
A kormány elleni bizalmatlansági indítványt nem fogja megszavazni a parlament – jelentette ki szerdán Daniel Suciu, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke.
Románia 2024-ben más európai államokkal együtt az orosz hibrid hadviselésre jellemző szabotázsakciók célpontja volt – derül ki a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) 2024-es tevékenységét ismertető jelentésből.
Közvitára bocsátotta szerdán az oktatási minisztérium a 2025–2026-os tanév rendjének tervezetét, amely szerint a 36 hetes új iskolai év 2025. szeptember 8-án kezdődik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!