Elnöki ambíciók? Mircea Geoană bejelentkezhet az államfői tisztségre
Fotó: Facebook/Mircea Geoana
Harcba szállhat az államfői tisztségért Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, volt szociáldemokrata pártelnök egyes értesülések szerint. Hamarosan létre is jön egy támogatói csoport, amely a választási kampányának témáit állítja majd össze.
2022. július 08., 10:112022. július 08., 10:11
Ismét beszállna az államfői tisztségért zajló küzdelembe Mircea Geoană, a NATO jelenlegi főtitkár-helyettese. A Digi 24 hírcsatorna és a G4Media hírportál egybehangzó értesülései szerint a korábbi szociáldemokrata párti politikushoz közel álló személyek egy csoportja
Klaus Iohannis államfő második mandátuma 2024-ben jár le, és nem indulhat újabb elnöki tisztségért.
Ugyanakkor olyan hírek röppentek föl, hogy Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár mandátumának jövő évi lejártát követően Iohannis kaphatja meg a főtitkári tisztséget, ami azt jelentené, hogy
Az értesülések szerint a Románia 2030 politikailag el nem kötelezett csoport lesz, amelyet közismert romániai és külföldi személyiségek alkotnak majd, és több nyilvános vitát is szervez, hogy annak alapján körvonalazódjon Geoană választási programja. Geoană mindenesetre eddig nem beszélt arról, hogy vállalná a jelöltséget. Mindazonáltal már korábban fölmerült, hogy a PSD támogatásával vagy anélkül elindulhat a tisztségért, mivel jó viszonyt ápol az összes parlamenti párt vezetőivel, és külföldön is ismert.
A PSD jelenlegi elnöke, Marcel Ciolacu már korábban jelezte, hogy nem kíván elindulni az államfi tisztségért. A párt jelöltje ennek nyomán Alexandru Rafila egészségügyi vagy Gabriela Firea családügyi miniszter lehet.
Egy márciusi felmérés szerint Mircea Geoană élvezi leginkább a romániai polgárok bizalmát, bizalmi indexe Nicolae Ciucă kormányfőével és Rafiláéval megegyezően 34 százalékos. Jens Stoltenberg mandátuma jövő szeptemberben jár le a NATO élén.
Mircea Geoană 1996-tól 2000-ig Románia washingtoni nagykövete volt, 2000 és 2004 között külügyminiszterként tevékenykedett, 2005-ben a PSD elnökévé választották. 2009-ben a PSD jelöltjeként indult az államfőválasztáson, de a második fordulóban kevéssel alulmaradt Traian Băsescu hivatalban levő elnökkel szemben.
Előre hozott választásokat eredményezne az elnök lemondása
Jens Stoltenberg mandátuma a NATO élén idén járna le, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt beleegyezett, hogy egy évvel meghosszabbítsák. Bár a tisztséget eddig nyugati politikusok töltötték be, éppen az ukrajnai háború miatt merült fel annak a lehetősége, hogy az új főtitkár Európa keleti részéből érkezzen. Ennek nyomán merült fel Klaus Iohannis neve, de az értesülések szerint olyan vetélytársai lehetnek, mint Theresa May volt brit miniszterelnök, Mark Rutte holland kormányfő, Kaja Kallas észt miniszterelnök vagy Federica Mogherini, az EU volt külügyi főképviselője. A végső szót minden bizonnyal az Egyesült Államok mondja ki, ezért sajtóértesülések szerint Klaus Iohannis Washingtonba készül, hogy saját maga mellett lobbizzon. Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást. Az értesülések szerint a koalíció kisebbik román pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt fontolgatja, hogy ebben az esetben az elnökválasztással egyszerre előre hozott parlamenti választást is kiírjanak, hogy kihasználja a korábbi pártelnök, Iohannis NATO-főtitkári kinevezése nyomán remélt népszerűség-növekedést. Állítólag a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is hajlana erre, mivel az államfőválasztás önmagában is jelentős mozgósító erővel bír, így nem kellene a parlamenti választásokra való mozgósításra a helyi PSD-s kiskirályok segítségét kérni, aminek alaposan meg szokták kérni az árát a központi pártvezetéstől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!