A gyerekek körében is gyakori a HMPV-megbetegedés, ugyanakkor főként a szamárköhögés járhat komplikációkkal
Fotó: Pixabay
Országszerte növekedett a klinikailag diagnosztizált influenzás megbetegedések száma, sokan pedig hetekig tartó, köhögési rohamokkal járó megfázásra panaszkodnak. A légúti fertőzések terjedése, a január elején az országban is felbukkant humán metapneumovírus (HMPV) kapcsán Molnár B. Géza epidemiológushoz, virológushoz fordultunk, aki a megemelkedett esetszámok okáról, megelőzésről és következményekről is beszélt a Krónikának.
2025. január 23., 08:012025. január 23., 08:01
2025. január 28., 10:232025. január 28., 10:23
Bár az elmúlt hetekben megemelkedett a légúti megbetegedések száma, még nem lehet járványról beszélni Romániában – jelentette ki a Krónika érdeklődésére Molnár B. Géza epidemiológus, volt egészségügyi államtitkár. Mint kifejtette, a virózisok – köztük a HMPV – szaporodása a téli ünnepek következménye, amikor az emberek sokkal többet mentek el otthonról, gyakrabban voltak összejövetelek és tömeges megnyilvánulások. „Gyakorlatilag ennek a lecsengését láthatjuk, hiszen még csak három hét telt el azóta.
Hozzátette, az is megszokott, hogy a késő őszi, téli időszakban megnő a légúti megbetegedések száma, az országban elsősorban az influenzás esetek száma emelkedett meg, de még nem vészesen, ugyanakkor a koronavírusos fertőzések száma csökkenő tendenciát mutat.
A HMPV-fertőzések túlnyomó többsége egyszerű hűléses tünetekkel jár
Fotó: Pixabay
Szintén ebben a periódusban okoz számos légúti megbetegedést a humán metapneumovírus (HMPV), amely január 9-ei, nagyváradi felbukkanása sokakban keltett pánikot,
Azonban röviddel a diagnosztizálás után Alexandru Rafila egészségügyi miniszter eloszlatta a félelmeket, rámutatva, hogy a HMPV nem egy új vírus, 2001-ben azonosították először Romániában, és évente több tízezer megbetegedést okoz az országban. A tárcavezető szerint a fertőzések túlnyomó többsége egyszerű hűléses tünetekkel jár, és a gyermekeknél vagy a 65 év felettieknél gyakoribb.
Molnár B. Géza lapunknak nyilatkozva a téli időszakban előforduló, a tüdőt és a légutakat érintő szamárköhögésre (pertussis) is kitért, rámutatva, hogy
A baktériumok által okozott légúti betegség tünetei a fertőzést követően általában 7-10 nappal alakulnak ki, de előfordulhat, hogy akár 21 nappal később. Kezdetben a tünetek egy szokványos megfázáséhoz hasonlóak (tüsszögés, orrfolyás, alacsony láz és enyhe köhögés). Két héten belül a köhögés súlyosbodik, és jellegzetes köhögési rohamok alakulnak ki sok, gyors ütemű köhögéssel, amelyeket húzó, jellegzetes éles hangú belégzés követ (innen az elnevezés). A rohamok végén gyakran ürül sűrű, színtelen nyálka, melyet követően gyakori a hányás is. A rohamok eleinte éjszaka fordulnak elő, majd egyre gyakoribbá válnak napközben is, és akár egy-két hónapon keresztül is visszatérhetnek.
Gyerekeknek is ajánlott az influenza elleni védóoltás
Fotó: Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház
A HMPV és a pertussis terjedése kapcsán a virológus elmondta, mindkettő légúti terjedésű, ezért a koronavírus-járvány idején sokat emlegetett óvintézkedéseket ajánlott betartani:
Az epidemiológustól azt is megkérdeztük, milyen szövődményei, következményei lehetnek ezeknek a fertőzéseknek. Mint mondta, az influenzás eseteknél nagyon alacsony az elhalálozás, és általában idős korúakat, krónikus betegeket érint.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyire védettek az influenzával szemben azok, akik beadatták magunknak az oltást, Molnár B. Géza azt felelte, a vakcina 40-50 százalékban nyújt védelmet. Mint kifejtette, aki be van oltva, általában csak úgy kapja el a fertőzést, ha nagyon rossz állapotban levő influenzás beteg mellett van például a családban, súlyos immunhiány-betegsége van, esetleg előrehaladott az öregkora.
A volt egészségügyi államtitkár szerint
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter egyébként január 17-én arra hívta fel a figyelmet, hogy az influenza elleni védőoltások a következő hetekben még elérhetőek. Kiemelte ugyanakkor, hogy a háziorvos által felírt vakcina a gyermekek és serdülők, terhes nők, 65 év feletti személyek és krónikus betegségben szenvedők számára ingyenes.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön az Agerpresnek kijelentette, hogy a humán metapneumovírus (HMPV) nem egy új vírus, 2001-ben azonosították először Romániában, és évente több tízezer megbetegedést okoz az országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
A tárgyalásokon részt vevő valamennyi párt, tehát a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ is részt kíván venni az új kormányban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Beidézték pénteken 10 órára Călin Georgescut a legfőbb ügyészségre, hogy tudomására hozzák a bűnügyi felügyelete meghosszabbítását annak a büntetőeljárásnak a keretében, amelyben hat bűncselekménnyel gyanúsítják.
Cáfolta Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke azokat az értesüléseket amelyek szerint a kormányalakítási tárgyalásokon megszületett volna a megállapodás a pártok között a leendő kormány szerkezetéről.
Ciprian Șerban, a képviselőház szociáldemokrata párti elnöke szerdán kijelentette, az utóbbi időben összesen tíz független törvényhozó, hét képviselő és három szenátor csatlakozott a PSD frakcióihoz.
Szép számmal szervezett be kiskorúakat, iskolásokat is a Szekuritáté 1980 és 1989 között, hogy besúgókká váljanak a Ceauşescu-korszak végén.
Románia felnőtt lakosságának több mint harmada részben, vagy teljes mértékben funkcionálisan analfabéta, a matematikai alapkészségek terén pedig a 40 százalékot közelíti az elégtelen kompetenciákkal rendelkezők aránya egy felmérés szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!