Aggasztó eredmény. A szélsőjobboldali pártok a voksok több mint 30 százalékát szerezték meg.
Fotó: Tuchiluș Alex
A szélsőjobboldali pártok jelentősen előretörtek, de messze vannak a kormányképes többségtől – derül ki a vasárnapi romániai parlamenti választás voksainak közel százszázalékos feldolgozottsága nyomán. Az adatok szerint a PSD végzett az élen közel 23 százalékkal, a második az AUR, a dobogóra a PNL fért még fel. Parlamentbe jutott az USR is, az RMDSZ jóval 6 százalék fölött áll. Két új szélsőjobboldali párt – az SOS Románia és a POT – is bejutott. A három szélsőjobboldali párt 30 százalék fölött áll, ám ha a külföldön élő románokon múlna, kormányozhatnának is, a diaszpóra ugyanis jóval 50 százalék fölötti arányban szavazott rájuk.
2024. december 02., 08:202024. december 02., 08:20
2024. december 02., 13:012024. december 02., 13:01
Hétfőn reggel nyolc órakor 99,28 százalékos feldolgozottság szerint a régóta példátlan, 52,50 százalékos részvétel mellett – ez 9 455 027 résztvevőt jelent – megrendezett megmérettetésen a szenátusi és a képviselőházi helyekért zajló megmérettetésen a Szociáldemokrata Párt (PSD) állt az élen: a szenátusi lista 22,63 százalékot kapott, (2 059 733 szavazat), a képviselőházi pedig 22,27 százalékot (2 023 504 szavazat).
A harmadik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 14,40 százalékkal a szenátusi, (1 310 470) és 13,42 százalékkal a képviselőházi listán (1 219 048 szavazat).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi listája 12,08 százalékkal (1 099 019) a negyedik, a képviselőházi listájára 12,18 százalék ( 1 106 904szavazat) voksolt.
Az ötödik helyen egy új bejutó áll: az AUR-ból kizárt Diana Șoșoacă fémjelezte SOS Románia szenátusi listája 7,62 százalékot szerzett (693 219 szavazat), míg a képviselőházi 7,21 százalékot (655 230 szavazat).
A hetedik – és utolsó – bejutó egy újonc: a szintén szélsőjobbnak tekintett Fiatal Emberek Pártja (POT), amely jóformán a semmiből felbukkanva, az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescuhoz közeli alakulatként 6,27 százalékot szerzett (570 883) a szenátusi és 6,34-et a képviselőházi (575 703) listáján.
Az első, már nem bejutó helyen az USR-ből kivált politikusok alapította Egészség, Oktatás, Természet Fenntarthatóság (SENS) nevű párt áll 2,81 százalékkal, míg a Ludovic Orban volt miniszterelnök vezette Jobboldal Ereje 1,93 százaléknyi szavazatot kapott.
Egyébként ha a külföldön élő románokon múlna, a szélsőjobb akár kormányra is kerülhetne, a külföldi szavazókörökben ugyanis a romániaitól eltérő eredmények születtek.
Ott ugyanis az AUR győzött: a képviselőházi listákra leadott szavazatok 26 százalékát söpörte pe, míg a második helyezett az USR 23 százalékkal.
Őket a POT (15 százalék) és az SOS Románia (13) követi, a PSD pedig 4 százalékkal be sem jutna a parlamentbe.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
szóljon hozzá!