Hiába riogat Ciolacu előre hozott választásokkal, nem könnyű addig eljutni, és az ország is megsínylené

Bár a bukaresti kormánykoalíció két pártja között a költségvetési hiány csökkentését célzó megszorítások kapcsán kitört konfliktus nyomán felmerült az előrehozott választások lehetősége is, a román alkotmány igencsak megnehezíti egy ilyen lépés megtételét.

Balogh Levente

2023. augusztus 10., 20:012023. augusztus 10., 20:01

Mint arról beszámoltunk, az előrehozott választások ötletét Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vetette fel. A miniszterelnök a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) üzenve hétfőn este az Aleph News-nak nyilatkozva jelentette ki, hogy ha a liberálisok nem támogatják a tervezett intézkedéseket, akkor lemond, és „a néphez fordul”, azaz előrehozott választásokat szeretne.

Ezt a román alkotmány lehetővé teszi ugyan, de igencsak problémás – nem véletlen, hogy nemigen éltek ezzel az eszközzel. A kormány esetleges lemondása után eleve legalább fél évnek kell eltelnie, amíg megtartják a választást, és

a folyamatban döntő szerep hárul az államfőre, aki jelen esetben a PNL éléről az államfői palotába került Klaus Iohannis.

Az alkotmány értelmében az elnök feloszlathatja a parlamentet, ami szükséges az előrehozott választásokhoz, ha a parlament 60 napon belül nem szavazott bizalmat az új kormánynak, és ha legalább két ízben visszautasított egy kabinetet. Vagyis az elnöknek mérlegelési lehetősége van, nem köteles feloszlatni a parlamentet.

Iohannis már korábban jelezte, hogy nem szívesen élne ezzel az eszközzel. Még április elején arról beszélt, hogy „bonyolult dolog eljutni az előre hozott választásokig”, még korábban pedig, a Cîțu-kabinet bukásakor egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez „szinte lehetetlen”.

A parlament feloszlatása előtt az államfőnek konzultálnia kell a parlament és a parlamenti frakciók vezetőivel, azonban nem köteles figyelembe venni az álláspontjukat.

Ha viszont az államfő mégis a parlament feloszlatása mellett dönt, akkor az immár ügyvivő kormánynak rendeletet kell elfogadnia az előrehozott választások kiírásáról, ettől pedig a választások napjáig legalább kilencven napnak kell eltelnie. Vagyis ha a következő hetekben lemondana a kormány, akkor az előre hozott választásokat legkorábban februárban vagy márciusban lehetne megtartani.

Az ügyvivő kormány keze ugyanakkor ebben a helyzetben meg lenne kötve, hiszen az alkotmány értelmében

csak a legszükségesebb ügyekben dönthetne, nem kezdeményezhetne új jogszabályokat, és nem fogadhatna el sem sürgősségi, sem hagyományos rendeleteket.

Ez igencsak káros lenne az ország gazdasága számára, hiszen a kormány jelenleg egy új nyugdíj- és bértörvényen is dolgozik, és a helyreállítási terv megvalósítása is lényegesen nehezebbé válna. Ráadásul a legfrissebb felmérések alapján jelenleg egyik kormánypárt sem áll úgy, hogy érdemes lenne megkockáztatnia az előrehozott választásokat.

A PSD ugyan még mindig a legnépszerűbb párt, de támogatottsága 30 százalék alá, 28 százalék környékére csökkent, a PNL pedig immár a második helyre sem feltétlenül esélyes, mivel 18 százalék körül mérik. Az egyetlen igazi nyertes az ellenzéki, szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lenne, amely akár a voksok 20 százalékát is megszerezhetné.

választások költségvetés hiány Marcel Ciolacu koalíció megszorítások konfliktus vita kormány