A szakszervezeti vezetők a vasárnapi tárgyaláson leszögezték: továbbra sem érik be a szóbeli ígéretekkel, a kormány vállalásait írásban akarják látni
Fotó: Gov.ro
Egyelőre nem született meg a várt áttörés a bukaresti kormány és a tanügyi szakszervezetek vezetőinek vasárnap reggeli egyeztetése során. A szakszervezetek leszögezték, hogy a kabinet által ígért béremelést kormányrendeletben akarják visszalátni.
2023. június 11., 10:102023. június 11., 10:10
2023. június 11., 14:522023. június 11., 14:52
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke a Nicolae Ciucă miniszterelnökkel folytatott vasárnap reggeli megbeszélést követően leszögezte: hétfőn még biztosan sztrájk lesz a tanügyben. A szakszervezeti vezetők a Victoria-palotából távozva leszögezték: továbbra sem érik be a szóbeli ígéretekkel, a kormány vállalásait írásban akarják látni. Mint arról beszámoltunk, szombat este a román kormány újabb ajánlatot tett a tanároknak, többek között 25 százalékos béremelést ígérve valamennyi oktatási alkalmazottnak június elsejétől.
Ezen kívül a pedagógusok és a kisegítő tanszemélyzet tagjai kapnának egy 1500 lejes pluszjuttatást évente egyszer, októberben, egészen 2027-ig, a kisegítő személyzet esetében ez az összeg 500 lej lenne. A kormány választ várt erre az ajánlatára a tanügyi szakszervezetek képviselőitől a vasárnapi egyeztetésen. Bár a kormány azt szerette volna, ha az oktatási dolgozók érdekképviseleti szervezetei már vasárnap bejelentik a sztrájk lezárását, ez nem történt meg.
Bruttó 1300 lejjel nőhet a tanárok fizetése júniustól
Közvitára bocsátották vasárnap délután a munkaügyi minisztérium honlapján a tanügyi alkalmazottak bérezésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezetét. Ennek megfelelően 2023. június 1-jétől a közoktatás és felsőoktatás pedagógusainak, valamint a kisegítő tanszemélyzetnek az alapfizetése havi bruttó 1300 lejjel nő. A kisegítő személyzet havi fizetése bruttó 400 lejjel emelkedik. A béremelések 2 705 505 lejes többletterhet jelentenek 2023-ban az államkasszának.
Marius Nistor szakszervezeti vezető tájékoztatása szerint a kormány nem vállalta annak a követelésnek a teljesítését, hogy az új közalkalmazotti bértörvényben előírt fizetésemeléseket teljes egészében kapják meg a tanügyi alkalmazottak 2024 folyamán. Közölte, ismét megkérdezik a pedagógusokat, akik a kormányrendelet tervezetének ismeretében hétfő 10 óráig határoznak arról, abbahagyják-e a május 22-én elkezdett munkabeszüntetést. „Holnap (hétfőn – szerk. megj.) sztrájk van minden iskolában” – fűzte hozzá Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke.
A miniszterelnök a kabinet ülésének sajtónyilvános részén elmondta, előkészítik a sürgősségi kormányrendeletet, amely egységesen 25 százalékos béremelést ír elő a pedagógusok számára június elsejei hatállyal. Ezt a rendeletet azonban még nem fogadják el, hanem hétfőre újabb kormányülést hívtak össze, amelyen elfogadják a jogszabályt. Nicolae Ciucă mondandójából arra lehet következtetni, hogy a kormány továbbra is csak akkor hajlandó konkrét lépést tenni a szakszervezetek követeléseinek teljesítése érdekében, ha a sztrájkoló pedagógusok visszatérnek az oktatási intézményekbe.
Bukaresti sajtóértesülés szerint elutasították a tanügyi szakszervezetek a kormány legutóbbi javaslatát, így a jövő héten folytatódik a május 22-én kezdődött munkabeszüntetés.
„Mindent megtettünk, amit megígértünk. Holnap az oktatási dolgozók meg fogják érteni az erőfeszítéseinket. Hétfőn 10 órakor a pedagógusoknak választ kell adniuk” – szögezte le vasárnap a román kormányfő, hozzátéve, a tárgyalások célja az volt, hogy mielőbb véget érjen a tanügyi sztrájk. Ciucă elmondta, a rendelet tartalmazni fogja azt is, hogy 2024. január elsejétől az új bértörvényben előirányzott emelés nem 40, hanem 50 százalékát kapnák meg első lépcsőben a tanügyi alkalmazottak. (Korábban 40, majd 45 százalékos ajánlatot tett a kabinet, a régi és a leendő bértábla közti különbséget véve alapul).
Ezen túlmenően a kormány évi egyszeri 1500 lejes pénzutalványokat ajánlott fel a pedagógusoknak, amelyeket 2023 és 2027 között mindig októberben folyósítanának európai uniós forrásokból; a kisegítő személyzet esetében ez az összeg 500 lej. Teljesíti a kormány a szakszervezetek egyik alapvető követelését is, miszerint az új közalkalmazotti bértörvény szerint a kezdő tanárok bére az országos bruttó átlagfizetés lesz. (Mintegy 4000 lej). Ciucă hangsúlyozta, hogy van fedezet az elfogadás előtt álló sürgősségi rendelet előírásainak alkalmazására, a jogszabály nem okoz majd költségvetési „zavarokat”. A szakszervetekkel tartott egyeztetésen elhangzottakból kiindulva meggyőződését fejezte ki, hogy a tanárok bízni fognak a kormány ígéreteinek betartásában.
Mint ismert, az oktatási tárca pénteken kezdeményezte, hogy a harmadik hete tartó tanügyi sztrájk miatt ne rendezzenek szóbeli vizsgákat az idei érettségin, helyette ismerjék el az adott tantárgyak középiskolai eredményeit. A sürgősségi kormányrendelet tervezete értelmében a román nyelv, az anyanyelv, valamint az idegen nyelv szóbeli vizsgája és a digitális kompetenciák felmérése helyett korábbi osztályzatokat fogadnak el/egyenértékesítenek, a tanügyminisztérium által kidolgozott módszertan szerint. A tervezet szerint a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája elmarad.
A bukaresti oktatási minisztérium kezdeményezte, hogy ne rendezzenek szóbeli vizsgákat az idei érettségin, helyette ismerjék el az adott tantárgyak középiskolai eredményeit.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
szóljon hozzá!