Valeriu Gheorghiţă, az oltási kampány koordinátora optimistább a járvány menetét illetően
Fotó: Gov.ro
Egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tesznek bukaresti illetékesek annak kapcsán, hogy várhatóan meddig marad érvényben a szabadtéren is megszabott maszkviselés kötelezettsége Romániában.
2021. január 18., 19:012021. január 18., 19:01
2021. január 18., 21:172021. január 18., 21:17
Valeriu Gheorghiţă, az oltási kampány koordinátora hétfőn arról beszélt: a koronavírus elleni védőintézkedéseket – köztük a maszkviselést – addig kell fenntartani, amíg sikerül beoltani a lakosság 60–70 százalékát. A koordinátor arra reagált, hogy korábban az ellentmondásos nyilatkozatairól hírhedt orvos, Adrian Streinu-Cercel arról beszélt: 2023-ig kell majd a maszkokat viselni. A bukaresti Matei Balş járványtani intézet korábbi igazgatója vasárnap – miután megkapta a koronavírus elleni oltás második, emlékeztető adagját is – úgy fogalmazott:
„Ez az oltás megvéd belülről bennünket, de nem védi a nyálkahártyánkat. Tehát ha lemondunk a maszk használatáról, akkor minden esélyünk megvan arra, hogy megkapjuk a vírust, amelyet aztán átadhatunk olyan embereknek, akik nem immunizáltak, és így továbbra is terjesztjük a betegséget” – magyarázta Streinu-Cercel, aki egyébként szenátori mandátumot szerzett a decemberi parlamenti választáson az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben.
Ezzel szemben Valeriu Gheorghiţă úgy véli: a koronavírus elleni védőintézkedéseket – köztük a maszkviselést – addig kell fenntartani, amíg sikerül beoltani a lakosság 60–70 százalékát. Egy televíziós interjúban az oltási kampány koordinátora leszögezte: az oltás kapcsán bizonyos, hogy amint valaki a második, emlékeztető vakcinát is megkapta, annak hatékonysága hét-tíz napon belül 95 százalékos lesz.
Bizonytalansági tényező ugyanakkor, hogy még nem tudni biztosan, képes lehet-e egy beoltott, és immunissá vált személy megfertőződni, és mivel az oltás miatt tünetmentes, észrevétlenül átadni a fertőzést beoltatlan személyeknek. Mindazonáltal a járványügyi szakorvos kifejtette: ennek a kockázata alacsony, hiszen az immunissá vált személy szervezetében a vírus sem képes nagymértékben elszaporodni. Ennek nyomán Valeriu Gheorghiţă orvosezredes annak látja szükségét, hogy a 60–70 százalékos átoltottság eléréséig, illetve addig fennmaradjon a maszkviselés, amíg megnyugtató válasz születik erre a dilemmára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott 159 229 diák közül 152 639 vett részt hétfőn a román nyelv és irodalomból tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jövőbe tekintést kért a romániai társadalomtól hétfő este Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütétele után. Ilie Bolojan úgy fogalmazott, hogy az új kormány tagjainak eskütételével ,,véget ér egy instabil és átmeneti időszak”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege hétfőn Lia Savoneát nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezéséről kilenc támogató és egy elutasító szavazattal döntött a testület.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Aláírta Nicușor Dan államfő a Bolojan-kormány tagjainak kinevezéséről szóló rendeletet – tájékoztatott az elnöki hivatal. Ezt követően a Bolojan-kormány tagjai hétfő este letették a hivatali esküt az államfő jelenlétében.
Az új koalíciós kormány programjában az egészségügyre vonatkozóan többek között szerepel a kórházak hatékonyságának növelése az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével 2030-ig.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását.
Első ízben fog betölteni roma nemzetiségű ember miniszteri tisztséget Romániában: Florin Manole lesz a munkaügyi tárca vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!