Évforduló. Egy évvel a tavalyi, csendőrök által szétvert tüntetés után ismét utcára vonul az ellenzék
Fotó: Inquam Photos/Liviu Florin Albei
Pontosan egy évvel a futballhuligánok randalírozása, valamint a csendőrök túlkapásai miatt botrányossá fajult bukaresti kormányellenes tüntetés után ismét demonstrációra készülnek az ellenzékiek Bukarestben. A lapunknak nyilatkozó elemző ezúttal nem számít feszültségre.
2019. augusztus 09., 20:332019. augusztus 09., 20:33
2019. augusztus 09., 20:372019. augusztus 09., 20:37
Lehet, hogy az idei tüntetés létszámban eléri a tavalyit, de nem valószínű az akkori feszült helyzet megismétlődése – véli Pászkán Zsolt. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője a Krónika érdeklődésére elmondta, a kormányellenes erők számára hiányoznak a feszültség megteremtéséhez szükséges „külső” feltételek.
Másrészt maga a Szociáldemokrata Párt (PSD), az immár pártelnöki szerepbe is került Viorica Dăncilă kormányfő rendkívül simulékony bel- és külpolitikai irányvonalával gyakorlatilag nemcsak kormányzásra vált alkalmatlanná, de a klasszikus politikai ellenféli szerep betöltésére is. E tényezők miatt elkerülhetetlenül felerősödött a harc a PSD-ellenes erők táborában, hiszen az említett külső tényezők eltűnésével
Így az augusztus 10-i tüntetés is e két, eddig szövetséges „résztábor” vetélkedésévé alakulhat át. És ez a tanácstalanság a pártokhoz kötődő, azok érdekeit kiszolgáló médiában is érzékelhető, így nem érzékelhető az egy évvel ezelőttihez hasonlítható feszültség” – fogalmazott a nagybányai származású szakértő.
Megkérdeztük Pászkán Zsoltot, téma lehet-e a demonstráción a caracali gyilkosságok ügye? Mint mondta, az eset minden bizonnyal felmerül majd, még ha csak említés szintjén is. Hozzátette, túl vagyunk az ügy „legforróbb” szakaszán, a média már minden lehetséges irányból körbejárta az esetet, minden valós vagy politikailag motivált értelmezés elhangzott, és hacsak az elkövetkező egy-két napban nem derül ki valami olyasmi, ami teljes fordulatot hoz az ügyben, akkor annak nem lesz különösebb hatása a tüntetés hangulatára.
„Bár Klaus Johannis az ügy kirobbanásakor megpróbálta a már bejáratott módszerrel a teljes felelősséget a kormányra tolni, hamar kiderült, hogy az elnök által vezetett Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hatáskörébe tartozó, a sürgősségi hívószámot (112) működtető Különleges Távközlési Szolgálat (STS) a fő vétkes, sőt az elnök által addig teljes mellszélességgel és feltétlenül támogatott ügyészség sem vétlen, így meglehetősen hiteltelen volt az elnöki érvelés. Ugyanakkor a kormány sem tudta kivonni magát a felelősség alól, hiszen a belügyminisztériumhoz tartozó szervek, a rendőrség és a csendőrség sem álltak a helyzet magaslatán. Arról nem beszélve, hogy az ügyészségek feletti koordináló hatáskörrel rendelkező igazságügy-miniszter, Ana Birchall is teljesen eltűnt a színről, és amikor nagy későn megjelent, ez inkább csak tovább rontott a helyzeten” – összegzett a szakértő.
A három hónappal az elnökválasztás előtti román politikai helyzetképről Pászkán Zsolt azt mondta, az erőviszonyok átalakulóban vannak. „Ha hinni lehet a felméréseknek, akkor Klaus Johannis egyelőre jelentős előnnyel vezet, de ez még megváltozhat a következő hónapokban.
Másrészről Klaus Johannis és a PNL elkezdhet egyre jobban tartani az USR–PLUS-konglomerációtól is, ennek következménye lehet Johannis amerikai látogatásának kilobbizása is, amire Dan Barna egy szintén amerikai meghívatással válaszolt, aki Közép-Kelet-Európával kapcsolatos amerikai külpolitikára jelentős hatást gyakorló CEPA egyik rendezvényén vesz majd részt” – vázolta fel a helyzetet az elemző.
Szerinte Dacian Cioloş európai parlamenti frakcióvezetőségét figyelembe véve könnyen megtörténhet, hogy a belpolitikai témák „elfogyásával” és a politikai elit ötlettelensége, elképzeléshiánya miatt ez lesz az első romániai elnökválasztás, amikor már nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai szinten is zajlik majd a kampány.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
szóljon hozzá!