Visszainteget. Corneliu Vadim Tudor „helyére” sokan pályáztak és pályáznak a politikai palettán
Fotó: Facebook/Corneliu Vadim Tudor
Ismét helyet szorítana magának a nagypolitikában a hírhedt Nagy-Románia Párt, amely a napokban Marosvásárhelyen mutatta be „fejlesztési tervét”. A magyarellenes, idegengyűlölő, revizionista alakulat – amely állítólag immár mérsékeltebb hangvételt kíván megütni – új arculatán méretes pofonként „csattan”, hogy nyolc éve elhunyt alapítójának, a Néptribunusnak is nevezett Corneliu Vadim Tudor lánya bejelentette: a gyűlölködés „modern kori” szószólóját, a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatja. Szintén az újjászülető PRM szárnyát szegi, hogy eddigi főtitkáruk nemrég élő tévéműsorban követett el árulást: bejelentette, hogy átáll az AUR-t „kinövő”, „szoknyás Vadimnak” is nevezett Diana Șosoacă új pártjába, az S.O.S. Romániába.
2023. október 06., 09:032023. október 06., 09:03
Mint ismeretes, az 1991-ben létrehozott Nagy-Románia Párt (PRM) a romániai politikai paletta eddigi legsikeresebb, szélsőséges-nacionalista-idegengyűlölő-revizionista vonalat képviselő alakulata az 1989-es fordulat óta. A PRM-et Corneliu Vadim Tudor, Nicolae Ceaușescu diktátor „udvari költője”, illetve Eugen Barbu író alapította.
A nagy siker azonban egyre erősödő belső ellentéteket is szült, amelyek végül felemésztették a PRM-et. A viszály odáig fajult – többek között Gheorghe Funarral, Kolozsvár egykori rettegett polgármesterével –, hogy 2013-ban Vadim Tudort menesztették az elnöki tisztségből, majd kizárták saját pártjából. Az alapító 2015-ben elhunyt.
A következő időszak is pereskedések sorozatát, különböző érdekcsoportok küzdelmét hozta, miközben a párt eltűnt a romániai politika fő sodratából. A vergődés időszakában szerephez jutott a hírhedt Vadim nagyobbik lánya, Lidia is, aki 2016-ban lett párttag, 2017-ben az alakulat országos tanácsának elnöke lett, de már akkor konfliktusba keveredett az éppen aktuális ideiglenes vezetéssel. Végül 2019-ben ki is lépett a pártból. Viszont apja másik fontos „örökségét”, a Nagy-Románia című folyóiratot – mely anno többek között a magyarok és a zsidók kivégzésére is bujtogatott – viszont megtartotta, ma is ő irányítja, ez a család bevételi forrása.
Ám a lap a jövőben nagy valószínűséggel nem a PRM-nek, hanem „modern változatának”, az AUR-nak fog dicshimnuszokat zengeni. Miután Lidiának nem sikerült új, saját politikai alakulatot gründolnia – Román Vadimista Párt néven –, nem sokkal apja halálának nyolcadik évfordulója után, szombaton az Antena 3 televízióban bejelentette: a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség mellé ál. Elmondása szerint Corneliu mindig is szerette volna, ha folytatja munkásságát, az AUR-ban pedig megtalálta azt a megfelelő keretet, amelyben megvalósíthatja korábbi terveit, nemcsak politikai, hanem kulturális vonalon is. Azt is elárulta:
A tévéműsorban szintén megszólaltatott George Simion örömmel fogadta Lidia érkezését. „Ezután egy csapatot alkotunk vele és Corneliu Vadim Tudor ránk hagyott örökségével is. Azt hiszem, utóbbit folytatni kell. Csak most jövünk rá, hogy minden, amit mondott, igaz volt. Elárultak, eladtak minket” – jelentette ki a pártvezető.
Lidia Vadim Tudor szerint politikai döntését az apja sugallta egy „láthatatlan szálon” keresztül
Fotó: Facebook/Lidia Vadim Tudor
Bizonyára nem örülnek mindezeknek a Nagy-Románia Párt mai vezetői, akik bő egy hete elsőként Marosvásárhelyen mutatták be „Románia fejlesztési tervét”, majd azóta országos kampánykörútra indultak vele, hogy a helyi szervezetekkel ismertessék, a PRM-et 2020 óta – bírósági döntések alapján – irányító Victor Iovici vezérletével. A szeptember 23-ai vásárhelyi eseményen – melyen székházat is avattak több más helyi szervezet képviselőjének jelenlétében – gazdasági-társadalmi látképet nyújtottak Románia helyzetéről, illetve lehetőségek fogalmazódtak meg a románok életszínvonalának növeléséről, különös tekintettel a fiatalokra, illetve nem feledkeznének meg a diaszpórában élőkről sem.
A kampánykörúton nem vesz részt Danil Tulugea, a PRM főtitkára, aki szűk egy héttel a vásárhelyi bemutató előtt, a Realitatea Tv műsorában bejelentette: átáll Diana Șosoacă szenátor pártjába, az S.O.S. Romániába, amelyet a PRM-örökség valódi továbbvivőjének tart, és minden nagy-romániást arra szólított fel, kövesse őt. A még az AUR színeiben parlamenti mandátumhoz jutott, ám onnan kizárt, többek között oltás- és Nyugat-ellenességéről, oroszbarátságáról elhíresült Șosoacă már be is jelentette, hogy több helyi PRM-szervezet kérte csatlakozását az S.O.S.-hez.
A PRM ezek után közleményben jelezte: semmiféle hivatalos döntés nem született semmilyen együttműködésről; „Tulugea állampolgár” nem kapott felhatalmazást arra a pártvezetéstől, hogy az alakulat nevében nyilatkozzon, főleg nem ilyesmiket. Közölték: a PRM az elmúlt évek során jelentős megújulási folyamaton ment keresztül, mind a felépítést, mind pedig a doktrínát tekintve:
A párt közleménye szerint Danil Tulugea nem volt hajlandó kivenni a részét ebből a folyamatból. Említett nyilatkozatával súlyosan félretájékoztatta a közvéleményt, és önkezűleg kizárta magát a pártból. A PRM vezetősége szerint a helyi szervezetek határozottan és egységesen lépnek fel annak érdekében, hogy népszerűsítsék a Nagy-Romána Párt politikai és kormányprogramját.
Mint ismeretes, a legfrissebb felmérések szerint is magas a szélsőséges pártok támogatottsága Romániában. A CURS közvélemény-kutató szeptemberi adatai szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) 31 százalékkal végezne az élen a választásokon, mögötte jóval lemaradva, 19 százalékkal koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll a második helyen.
A negyedik a mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 11 százalékkal, míg az ötödik, még befutó helyen némi meglepetése egy másik szélsőséges pártot, az AUR-ból kilépett botránypolitikus szenátor, Diana Șoșoacă SOS Románia nevű alakulatát mértek, amely 5 százalékot érne el. A felmérés szerint az RMDSZ csupán a hatodik 4 százalékkal, ami annyit jelent, hogy nem jutna be a parlamentbe.
A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek.
Amint arról beszámoltunk, a közelmúltban több mint 30 új pártot jegyeztek be Romániában, és jelentős részük ultranacionalista, összeesküvés-elméletek híve, Nyugat- és globalizációellenes, illetve oroszbarát nézeteket vall. Bár sok új alakulat egyértelműen az AUR sikerén felbuzdulva próbálja ugródeszkaként használni a szélsőséges, gyűlölködésből és nemzetféltésből táplálkozó hazafiasságot, elemzők szerint az AUR árnyékában nem teremhet sok babér számukra.
Az elmúlt szűk másfél évben több mint 30 új pártot jegyeztek be Romániában, és jelentős részük ultranacionalista, összeesküvés-elméletek híve, Nyugat- és globalizációellenes, illetve oroszbarát nézeteket vall.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
Elfogadta keddi ülésén a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amelyik mentesíti a betegszabadságon lévő személyek bizonyos kategóriáit a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetése alól.
Megszökött kedden egy emberölésért 18 éves szabadságvesztésre ítélt férfi Bukarestben – közölte az Országos Börtönigazgatóság.
Amerikai-szovjet „koprodukció” eredménye lehet az a titokzatos tengeri drón, amelyet múlt héten találtak a román partok mentén.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amelynek értelmében a motorosok fényvisszaverő háromszög, elsősegélydoboz és tűzoltó készülék nélkül is közlekedhetnek.
Mardossa a lelkiismeret Vlad Pascut, azt az autóst, aki tavaly augusztusban kábítószer hatása alatt vezetve halálra gázolt két fiatalt a román tengerparton.
Elfogadta a bukaresti képviselőház keddi ülésén azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a játéktermek működtetését a 15 ezer fősnél kisebb településeken.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint az infláció jelenleg csökkenőben van, de ahhoz, hogy az életszínvonal emelkedése érzékelhetővé váljon, „szeptember-októberre 5 százalék alá kell szorítani az inflációt”.
szóljon hozzá!