Mozgalmas időszak. A magyarellenes Mihai Tîrnoveanu párttá léptette elő „nemzeti mozgalmát”
Fotó: Facebook/Mihai Tîrnoveanu
Az elmúlt szűk másfél évben több mint 30 új pártot jegyeztek be Romániában, és jelentős részük ultranacionalista, összeesküvés-elméletek híve, Nyugat- és globalizációellenes, illetve oroszbarát nézeteket vall. Bár sok új alakulat egyértelműen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) sikerén felbuzdulva próbálja ugródeszkaként használni a szélsőséges, gyűlölködésből és nemzetféltésből táplálkozó hazafiasságot, elemzők szerint az AUR árnyékában nem teremhet sok babér számukra.
2023. május 24., 09:122023. május 24., 09:12
2023. május 24., 11:572023. május 24., 11:57
A bukaresti törvényszék adatai szerint – melyeket az Adevărul című lap összesített – tavaly 33 új párt bejegyzésére bólintottak rá, idén pedig, a 2024-es választási év „küszöbén”, eddig már öttel gyarapodott a politikai alakulatok száma. A fővárosi lap összeállítása szerint ezek mintegy harmada szélsőséges, Európai Unió- és NATO-ellenes elveket hirdet, a Nyugat által képviselt értékek ellen fordul.
Az alakulat schengeni csatlakozást sem akar, ugyanis szerintük erősen őrzött saját határokra van szükség. Nincs szükség külföldi élelmiszerre és energiára sem, itthon pedig azonnal eltörölnék a különleges nyugdíjakat, a „megmagyarázhatatlanul” szerzett vagyonokat pedig elkoboznák.
A RoExitet egyébként három kolozsvári személy alapította – mint ismeretes, 2015, a pártbejegyzés jelentős megkönnyítése óta ezt gyakorlatilag bárki megteheti. Ez először a 2016-os választások előtt bejegyzett 22 új alakulat megjelenésében csapódott le, majd a pandémia kedvüket szegte a kezdeményezőknek, de tavaly rekordszámú új „szüleménnyel” jelentkeztek a közéleti szereplésre vágyók.
A korábbi úzvölgyi, illetve az idei nagykárolyi magyarellenes megmozdulások egyik szervezője a Nemzeti Mozgalom Párt (Partidul Mișcarea Națională) révén lépett a civil prériről a politika mezejére, Románia „felszabadítását”, természeti kincseinek visszaszerzését, a „Nemzeti Örökség, azaz az Égi Gazdagság” visszahódítását ígéri – emlékeztet összeállításában a Szabad Európa román nyelvű honlapja.
Erős „konkurenciát” jelenthet Tîrnoveanuék számára a szintén mostanában alapított Liga a Hazafiak Egyesítéséért (Liga pentru Unificarea Patrioților, rövidítése LUP, azaz farkas), amelyet a belügy volt tisztjei hoztak létre, vagy a QAnon Hazafiak Pártja (Partidul Patrioților QAnon), amely nemzetközi összeesküvés-elméleteket, Putyin-propagandát „hoz haza”.
De ott a Román Nép Hazafiai Párt (Partidul Patrioții Poporului Român) is, amelyet három bihari személy alapított. Köztük van Vasile Lască, aki a parlamenti képviselettel rendelkező Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kizárt honatya, Mihai Lască testvére. Utóbbi az igazságszolgáltatással is hadakozó politikus, számos összeesküvés-elmélet terjesztője, oltásellenes tüntetések szervezője, azon négy parlamenti képviselő egyike, akik tavaly Oroszország bukaresti nagykövetségére látogattak, hogy „Románia semlegességéről” tárgyaljanak az ukrajnai háború kapcsán.
A sor szintén az AUR-ból kizárt szenátortárs, Diana Șoșoacă S.O.S. nevű pártjával folytatható, de ide sorolható a Román Család Szövetsége (Uniunea Familiei Românești) nevű párt is, melynek alapítója, Elena Valentina Cioancă aktivista szintén sok mindenben osztja a nacionalista vonal példaképének számító AUR vezetőinek nézeteit.
Roexitet követelő alakulat vagy az összeesküvés-elméleteket terjesztő Qanon romániai pártja is bejegyzésre vár egyebek mellett a Bukaresti Törvényszéken: az AUR több egykori, többségében erdélyi tagja is pártalapításra adta a fejét.
Amelyek bizony jó néhány új alakulat víziójában visszaköszönnek. Nem véletlenül, hiszen a George Simion és Dan Tanasă nevével fémjelzett szélsőséges párt nagyot kaszált az elmúlt választásokon, és a pandémia, illetve egyéb válságok okozta bizonytalan időkben töretlen a népszerűsége.
Utóbbi párt korábbi szimpatizánsai egyébként mérsékeltebb vonalon is próbálkoznak: a LEU (oroszlán) nevű új alakulat jobbközép-konzervatívnak tartja magát.
Egy új párt alapítása természetesen nem áll távol a tűzhöz anno közel került, fontos tisztségeket betöltő, ám különutassá váló politikusoktól sem. A börtönt megjárt Liviu Dragnea volt szociáldemokrata (PSD) pártvezér szabadulása után, 2021-ben kivette részét az Igazságért Szövetség (Alianță pentru Adevăr) megalapításából, de tavaly összerúgta a port a párt kirakatemberével. Aztán tavaly szintén volt „segédjeivel” tető alá hozta a Szuverén Románia Pártot (Partidul România Suverană), amelynek már elnökjelöltjét is bejelentette Carmen Dan volt belügyminiszter személyében. Azonban – amint az Europalibera.org említett összeállításában olvasható – idén áprilisban éppen az egyik alapító sikeresen megtámadta a bíróságon a pártbejegyzést, így Dragnea ismét „politikai képviselet” nélkül maradt.
Eközben korábbi kegyeltje, Viorica Dăncilă volt miniszterelnök fiatalokkal indította útjára a Nemzet Emberek Együtt Pártot (Partidul Națiune Oameni Împreună – NOI, azaz mi), amely balközép nézeteket vall. Jobbközépről egy másik miniszterelnök, Ludovic Orban volt liberális vezető „támad” a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) nevű új alakulattal. „Kettejük között” pedig egy harmadik volt kormányfő, Dacian Cioloș szorít helyet magának a szociálliberális, Európa-párti ideológiát valló, az USR-PLUS színeiben EP-képviselői mandátumot szerző társaival alapított REPER (Reînnoim Proiectul European al României, azaz Megújítjuk Románia Európai Projektjét) nevű párttal.
Megemlítik a Magyar Polgári Erő létrejöttét, megjegyezve, hogy alapítója a Székelyföld autonómiatervezetét a parlamentben benyújtó Kulcsár-Terza József. Írnak a két korábbi alakulat fúziójából keletkezett Erdélyi Magyar Szövetségről is, amelynek – amúgy a cikkben meg nem nevezett – elnökét, Zakariás Zoltánt a bukaresti parlamentben tavaly beterjesztett, „a budapesti kormány LMBTQ-ellenes törekvéseit lemásoló” törvénytervezettel azonosítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!