Szélsőségesek Kánaánja: többtucatnyi új párt alakult a közelmúltban Romániában

A bukaresti törvényszék adatai szerint – melyeket az Adevărul című lap összesített – tavaly 33 új párt bejegyzésére bólintottak rá, idén pedig, a 2024-es választási év „küszöbén”, eddig már öttel gyarapodott a politikai alakulatok száma. A fővárosi lap összeállítása szerint ezek mintegy harmada szélsőséges, Európai Unió- és NATO-ellenes elveket hirdet, a Nyugat által képviselt értékek ellen fordul.

Jó példa erre a már nevében is beszédes RoExit, amely az EU-ból való kilépést és a Világbankkal, illetve az Egészségügyi Világszervezettel való szakítást követeli, illetve azt, hogy „ismét a románok irányítsák saját országukat”.

Az alakulat schengeni csatlakozást sem akar, ugyanis szerintük erősen őrzött saját határokra van szükség. Nincs szükség külföldi élelmiszerre és energiára sem, itthon pedig azonnal eltörölnék a különleges nyugdíjakat, a „megmagyarázhatatlanul” szerzett vagyonokat pedig elkoboznák.

A RoExitet egyébként három kolozsvári személy alapította – mint ismeretes, 2015, a pártbejegyzés jelentős megkönnyítése óta ezt gyakorlatilag bárki megteheti. Ez először a 2016-os választások előtt bejegyzett 22 új alakulat megjelenésében csapódott le, majd a pandémia kedvüket szegte a kezdeményezőknek, de tavaly rekordszámú új „szüleménnyel” jelentkeztek a közéleti szereplésre vágyók.

Sokukban közös a Nyugat-ellenességgel fűszerezett hazafiság, amelyet természetesen idegengyűlölettel, magyarellenességgel is meg lehet spékelni, mint ahogy a szintén új pártot alapító Mihai Tîrnoveanu, az immár hírhedt Nemzet Útja (Calea Neamului) Egyesület vezetője esetében láthatjuk.

A korábbi úzvölgyi, illetve az idei nagykárolyi magyarellenes megmozdulások egyik szervezője a Nemzeti Mozgalom Párt (Partidul Mișcarea Națională) révén lépett a civil prériről a politika mezejére, Románia „felszabadítását”, természeti kincseinek visszaszerzését, a „Nemzeti Örökség, azaz az Égi Gazdagság” visszahódítását ígéri – emlékeztet összeállításában a Szabad Európa román nyelvű honlapja.

Erős „konkurenciát” jelenthet Tîrnoveanuék számára a szintén mostanában alapított Liga a Hazafiak Egyesítéséért (Liga pentru Unificarea Patrioților, rövidítése LUP, azaz farkas), amelyet a belügy volt tisztjei hoztak létre, vagy a QAnon Hazafiak Pártja (Partidul Patrioților QAnon), amely nemzetközi összeesküvés-elméleteket, Putyin-propagandát „hoz haza”.

De ott a Román Nép Hazafiai Párt (Partidul Patrioții Poporului Român) is, amelyet három bihari személy alapított. Köztük van Vasile Lască, aki a parlamenti képviselettel rendelkező Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kizárt honatya, Mihai Lască testvére. Utóbbi az igazságszolgáltatással is hadakozó politikus, számos összeesküvés-elmélet terjesztője, oltásellenes tüntetések szervezője, azon négy parlamenti képviselő egyike, akik tavaly Oroszország bukaresti nagykövetségére látogattak, hogy „Románia semlegességéről” tárgyaljanak az ukrajnai háború kapcsán.

A sor szintén az AUR-ból kizárt szenátortárs, Diana Șoșoacă S.O.S. nevű pártjával folytatható, de ide sorolható a Román Család Szövetsége (Uniunea Familiei Românești) nevű párt is, melynek alapítója, Elena Valentina Cioancă aktivista szintén sok mindenben osztja a nacionalista vonal példaképének számító AUR vezetőinek nézeteit.

Osztódással szaporodik az AUR: Roexitet követelő és a Qanon mozgalom nevét viselő pártok bejegyzését is kérték

Roexitet követelő alakulat vagy az összeesküvés-elméleteket terjesztő Qanon romániai pártja is bejegyzésre vár egyebek mellett a Bukaresti Törvényszéken: az AUR több egykori, többségében erdélyi tagja is pártalapításra adta a fejét.

Amelyek bizony jó néhány új alakulat víziójában visszaköszönnek. Nem véletlenül, hiszen a George Simion és Dan Tanasă nevével fémjelzett szélsőséges párt nagyot kaszált az elmúlt választásokon, és a pandémia, illetve egyéb válságok okozta bizonytalan időkben töretlen a népszerűsége.

Elemzők szerint azonban a sok kis új követő éppen ezért nem tud majd „felnőni”, ugyanis a román választók legtöbb 20 százalékosra taksált nacionalista vonalát már túlnyomórészt lefoglalta magának az AUR.

Utóbbi párt korábbi szimpatizánsai egyébként mérsékeltebb vonalon is próbálkoznak: a LEU (oroszlán) nevű új alakulat jobbközép-konzervatívnak tartja magát.

Egy új párt alapítása természetesen nem áll távol a tűzhöz anno közel került, fontos tisztségeket betöltő, ám különutassá váló politikusoktól sem. A börtönt megjárt Liviu Dragnea volt szociáldemokrata (PSD) pártvezér szabadulása után, 2021-ben kivette részét az Igazságért Szövetség (Alianță pentru Adevăr) megalapításából, de tavaly összerúgta a port a párt kirakatemberével. Aztán tavaly szintén volt „segédjeivel” tető alá hozta a Szuverén Románia Pártot (Partidul România Suverană), amelynek már elnökjelöltjét is bejelentette Carmen Dan volt belügyminiszter személyében. Azonban – amint az Europalibera.org említett összeállításában olvasható – idén áprilisban éppen az egyik alapító sikeresen megtámadta a bíróságon a pártbejegyzést, így Dragnea ismét „politikai képviselet” nélkül maradt.

Eközben korábbi kegyeltje, Viorica Dăncilă volt miniszterelnök fiatalokkal indította útjára a Nemzet Emberek Együtt Pártot (Partidul Națiune Oameni Împreună – NOI, azaz mi), amely balközép nézeteket vall. Jobbközépről egy másik miniszterelnök, Ludovic Orban volt liberális vezető „támad” a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) nevű új alakulattal. „Kettejük között” pedig egy harmadik volt kormányfő, Dacian Cioloș szorít helyet magának a szociálliberális, Európa-párti ideológiát valló, az USR-PLUS színeiben EP-képviselői mandátumot szerző társaival alapított REPER (Reînnoim Proiectul European al României, azaz Megújítjuk Románia Európai Projektjét) nevű párttal.

Az Adevărul említett összeállításában egyébként kitérnek az új magyar pártok alapítására is, amelyeket a „nacionalista” vonal képviselőinek tart a szerző.

Megemlítik a Magyar Polgári Erő létrejöttét, megjegyezve, hogy alapítója a Székelyföld autonómiatervezetét a parlamentben benyújtó Kulcsár-Terza József. Írnak a két korábbi alakulat fúziójából keletkezett Erdélyi Magyar Szövetségről is, amelynek – amúgy a cikkben meg nem nevezett – elnökét, Zakariás Zoltánt a bukaresti parlamentben tavaly beterjesztett, „a budapesti kormány LMBTQ-ellenes törekvéseit lemásoló” törvénytervezettel azonosítják.