Fotó: Pixabay.com
A romániai Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet kedden közzétett felmérése szerint a tanulók közel felét érte már iskolai zaklatás, ugyanakkor 27 százalékuk beismerte, hogy ő maga viselkedett zaklatóként.
2022. október 18., 15:282022. október 18., 15:28
A felmérést júniusban végezték on-line kérdőívezéssel, nem valószínűségi mintavételi eljárással, 4449, tíz és tizennyolc év közötti tanuló részvételével. A megkérdezettek 91 százaléka városi, 9 százaléka falusi iskola tanulója – írja az Agerpres.
A kutatás egyik konklúziója az volt, hogy a válaszadók 99 százaléka ismerte az iskolai zaklatás (bullying) fogalmát.
A válaszadók közel fele (49 százalék) mondta, hogy volt már zaklatás áldozata, míg minden tizedik tanuló állította, hogy gyakran vagy nagyon gyakran zaklatják.
A diákok több mint egynegyede (27 százalék) elismerte, hogy volt már zaklatás elkövetője, míg csak 2 százalékuk mondta azt, hogy nagy gyakorisággal követ el zaklatást.
A gyerekek gyakran a közösségi hálókon találkoznak a bullying jelenségével:
A megkérdezettek 84 százaléka azt mondta, hogy zaklatás észlelésekor aktívan közbeavatkozott az áldozat védelmében, 34 százalék viszont passzívan szemlélte a történéseket.
A válaszadók 74 százaléka beszámol a felnőtteknek a bullyingról, 22 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy nagyon ritkán osztja meg ez irányú tapasztalatait a felnőttekkel.
Ritkábban (51 százalék) az igazgatót említették, majd a többi tanár (42 százalék), a többi tanuló (35 százalék), az ügyeletes tanár (25 százalék), az iskolapszichológus (18 százalék) következett, míg a válaszadók 2 százaléka mondta azt, hogy senki sem lép közbe ilyen helyzetekben.
„A bullying egy rendkívül veszélyes jelenség, amely minden érintettet traumatizál: az áldozatot, a zaklatót és a csendes tanút is” – figyelmeztet Gabriela Alexandrescu, a romániai Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet ügyvezető elnöke, aki szerint
A szervezet tájékoztató kampányt indított a jelenség visszaszorítása érdekében, amelyről a scolifarabullying.ro oldalon lehet többet megtudni.
Június 10. és 16. között szervezik meg az ország 447 vizsgaközpontjában az érettségi írásbeli vizsgáit.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
szóljon hozzá!