Fotó: Románia parlamentje
Bár továbbra is a kormány legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatottsága a legnagyobb, az valamelyest csökkent a márciusi szinthez képest – derül ki a CURS közvélemény-kutató legfrissebb, májusi felméréséből.
2023. május 29., 15:042023. május 29., 15:04
A kutatás szerint ha most vasárnap lennének a választások, a PSD a voksok 31 százalékát kapná meg, ami két százalékkal kevesebb a márciusban mért adatnál.
A koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága 20 százalékos, ami egy százalékkal kisebb a márciusinál.
mivel esetükben a májusban mért 17 százalékos népszerűség egy százalékkal magasabb a két hónappal ezelőttinél.
Jobban áll a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szénája is: 11 százalékon állnak, míg márciusban csupán 9 százalékos volt a népszerűségük.
A parlamentbe még az RMDSZ és a Népi Mozgalom Párt (PMP) jutna be, mindkettőt az 5 százalékos parlamenti küszöbön mérték.
Az 5 százalékos küszöb közelében van egy újonnan alakult szélsőséges párt is:
akárcsak a Dan Voiculescu által alapított Humanista Szociálliberális Pártot.
A felmérés során rákérdeztek a miniszterelnök-cserére is. A többség szerint a PNL átadja majd a kormányfői posztot a PSD-nek: 17 százalék szerint ez biztosan, 46 százalék szerint pedig valószínűleg megtörténik, míg 13 százalék szerint valószínűleg, illetve 7 százalék szerint biztosan nem.
44 százalék szerint valószínűleg nem, 26 százalék szerint pedig biztosan nem csatlakozhat Románia a belső határellenőrzés nélküli uniós régióhoz. Az idei csatlakozásban csupán 3 százalék bízik biztosan.
A jelenleg zajló pedagógussztrájk kapcsán 43 százalék úgy vélekedik, hogy a tanárok bére alacsony, ezért a sztrájk indokolt, 39 százalék szerint igaz ugyan, hogy alacsonyak a bérek, de a sztrájk nem időszerű, 16 százalék pedig azt mondja: a tanárok eleget keresnek, ezért nem kellett volna sztrájkba lépniük.
A felmérés május 19. és 27. között készült 1082 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalékos.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!