Fotó: Europa.eu
Romániában nőtt az Európai Unióval (EU) szemben szkeptikus állampolgárok aránya, ugyanakkor a lakosság 58 százaléka véli úgy, hogy az ország jobban fejlődik gazdaságilag a jövőben, ha az európai közösség tagja marad.
2021. október 12., 16:032021. október 12., 16:03
A kedden közzétett eredmények szerint tavasz óta jelentősen csökkent azok aránya, akik úgy vélik, hogy Romániának inkább előnye származik az EU-tagságból. Szeptemberben a megkérdezettek 47 százaléka vélekedett így, míg júniusban még 56,2 százalék, míg márciusban 61,4 százalékuk értett egyet ezzel a kijelentéssel. Ezzel párhuzamosan a tavasszal jegyzett 35 százalékról 46 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Romániának inkább hátránya származik az EU-tagságból.
Ugyanakkor a lakosság 59 százaléka véli úgy, hogy Romániának az EU-ból való kilépése ellentétes az ország nemzeti érdekeivel. Itt is megfigyelhető egy 4,5 százalékpontos csökkenés a márciusi eredményekhez képest. Emellett a románok csaknem 58 százaléka szerint az ország jobban fejlődik gazdaságilag, ha az EU-ban marad.
A felmérés készítői szerint megfigyelhető, hogy a romániai járványügyi és belpolitikai válságok halmozódása, a jövőkép hiánya és az EU-szkeptikus vélemények egyre nagyobb online térhódításának hatására a lakosság körében is hangsúlyosan csökkent az EU-tagság előnyeivel kapcsolatos derűlátás.
Hozzátették: noha a lakosság jelentős része, mintegy 60 százaléka „racionális marad”, és úgy véli, hogy Románia jobban fejlődik gazdaságilag az EU-ban, az EU-szkeptikusok arányának akárcsak konjunkturális növekedése figyelmeztető jel kell hogy legyen a politikusoknak, az üzleti és a tudományos szférának.
A szeptember 15. és 27. között, 1204 személy megkérdezésével készült felmérés megrendelője az Egyesült Államok Német Marshall Alapja által, román-lett-amerikai partnerséggel létrehozott, a Fekete-tenger térsége civil szervezeteit és médiaprojektjeit segítő Fekete-tengeri Bizalom a Regionális Együttműködésben (Black Sea Trust for Regional Cooperation) alapítvány.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!