Fotó: Erdély Bálint Előd
A romániai gyerekek több mint fele azt mondja, hogy el akarja hagyni az országot, és külföldön akar letelepedni – derül ki a Mentsétek meg a Gyermekeket (Salvaţi Copiii) szervezet elemzéséből, amely a tanulmányok tekintetében is aggasztó adatokat mutat: a 16 év feletti fiatalok közül 10-ből közel kettő nem vesz részt az oktatás semmilyen formájában. A szomorú valóság része, hogy Romániában évente több ezer kiskorú lány válik anyává, és több százan közülük másodszor vagy akár harmadszor is szülnek, mielőtt nagykorúvá válnának. Ami a kiskorúakat érintő szexuális visszaéléseket illeti, a jelentett eseteknek csupán 20 százaléka jut el a vádemelésig – állítják a szervezet képviselői, akik azonnali cselekvési terv elkészítésére szólítják fel a bukaresti kormányt.
2024. január 18., 17:092024. január 18., 17:09
A romániai gyermekek több mint fele (55,1 százalék) szeretné elhagyni az országot és külföldön letelepedni, míg egyharmaduk külföldön szeretné folytatni tanulmányait. A fő okok között az oktatási lehetőségek (26,3 százalék), a bizalmatlanság vagy a romániai életkörülményekkel való elégedetlenség (21,9 százalék) szerepel – irányítja rá a figyelmet a szerdán közzétett jelentés.
A romániai gyermekek helyzetét röntgenfelvételként vizsgáló dokumentum rámutat, hogy az elmúlt 20 évben a romániai gyermekek száma közel 4,8 millióról 3 740 300-ra csökkent, és
A tanulmány szerint Románia az EU azon országa, ahol a 16 éves és idősebb fiatalok iskolai programokban való részvétele a legalacsonyabb, és az OECD szerint az egyik olyan ország, ahol a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete által befolyásolt teljesítménykülönbség a legnagyobb.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„A szigorúan a diák társadalmi-gazdasági helyzetével magyarázható teljesítménykülönbség (minden más tényezőt kizárva) Romániában eléri a 25,8 százalékot, szemben az OECD 15,5 százalékos átlagával, és az előző tesztelés során rögzített 18 százalékkal szemben. A legkedvezőbb és leghátrányosabb helyzetű tanulók közötti átlagos eredménykülönbség matematikából 132 pont Romániában (szemben az OECD 93 pontos átlagával), ami 24 ponttal több, mint a teszt előző kiadásában.
eltérően az OECD-szintű általános tendenciától (ahol ez a különbség csak kismértékben nőtt)” – áll a tanulmányban.
Amely ugyanakkor arra az aggasztó tényre is rávilágít, hogy az oktatásban való részvétellel kapcsolatos jelentős problémák már az általános iskolában megjelennek – a romániai iskoláskorú gyermekek 12,2 százaléka nem vesz részt az oktatásban, és ez az arány az életkor előrehaladtával növekszik, elérve a 14 évesek körében 13,25, a 15 évesek körében a 17,26 és a 16 évesek körében a 19,01 százalékot.
miután az iskolák több mint felében (54,7 százalék), ahová sajátos nevelési igényű tanulók járnak, az iskolai tanácsadó csak hetente/alkalmakként jár, és csak 44,3 százalékuk veszi igénybe állandó iskolai tanácsadó szolgáltatásait.
Az oktatási minisztérium adatai szerint a 2022–2023-as tanévben 46 779 sajátos nevelési igényű gyermek és serdülő járt közoktatási intézménybe, és 19 023 gyermek és serdülő részesült speciális oktatásban, a gyermekvédelmi szervezet szakembereinek tapasztalatai szerint azonban az iskolák nem rendelkeznek megfelelő terekkel a speciális tevékenységek végzésére, és nem nyújtanak pszichopedagógiai támogatást a sajátos nevelési igényű tanulók integrálásához és megtartásához a közoktatásban.
Manapság egyre gyakrabban esik szó az integrált oktatásról, vagyis arról, hogy az iskolai tanórákon együtt tanuljanak sajátos nevelési igényű gyerekek a többi társaikkal.
Az iskolai zaklatással (bullying) kapcsolatban a tanulmány megjegyzi, „bár egyre több súlyos incidensért – köztük az öngyilkosság –, amelynek áldozatai gyerekek, a bullyinget teszik felelőssé,
Egy, közel 4500 diák bevonásával végzett kutatásból kiderült, hogy a tanulók 82 százaléka volt már tanúja iskolai zaklatásnak, a válaszadók 28 százaléka pedig azt állította, hogy gyakran vagy nagyon gyakran volt tanúja zaklatásnak, amely sokszor az osztályteremben történik, és a beavatkozó felnőtt az osztályfőnök. A válaszadók 2 százaléka mondta azt, hogy senki sem avatkozik be ilyen helyzetekben.
A kutatás szerint úgy tűnik, hogy a bullying előfordulása kisebb a baráti társaságok körében, miközben
– a válaszadók 79 százaléka mondta, hogy volt már tanúja ilyen helyzeteknek, és 45 százalékuk mondta, hogy gyakran vagy nagyon gyakran tanúja a cyberbullyingnak.
Fotó: Pixabay
„A válaszadók közel fele (49 százalék) állítja, hogy volt már zaklatás áldozata, míg 10-ből 1 állítja, hogy gyakran vagy nagyon gyakran került ilyen helyzetbe. A diákok több mint negyede (27 százalék) elismeri, hogy volt már zaklatás elkövetője, míg azok aránya, akik elismerik, hogy gyakran követnek el bullyingot, mindössze 2 százalék. A gyerekek háromnegyede (74 százalék) állítja, hogy beszél a felnőttekkel a zaklatási helyzetekről, 22 százalékuk pedig azt, hogy ezt ritkán vagy nagyon ritkán teszi” – mutat rá az elemzés.
„Romániában, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) 2020-as adatai szerint a kiskorú áldozatok ellen elkövetett szexuális visszaéléssel kapcsolatos 18 549 feljelentés (2014. február 1. – 2020. július 29.) kevesebb mint 20 százalékában (3496) emeltek vádat az elkövető ellen, az esetek kétharmadában (12 636) vádemelés nélkül zárták le az ügyet” – áll a tanulmányban.
Amely szerint a gyermekek 29 százaléka állítja, hogy kapott már az online térben meztelenséget vagy szexuális pózokat ábrázoló képeket vagy videókat az interneten, a gyermekek 20 százaléka pedig állítja, hogy kértek tőlük szexuális tartalmú képet.
A dokumentum arra is kitér, hogy a szülői bántalmazás egy másik kiemelt probléma, a statisztikák szerint országos szinten a gyermekek 46 százaléka állítja, hogy szülei testi fenyítést alkalmaznak – ez az arány sokkal magasabb, mint azoknak a szülőknek az aránya, akik elismerik, hogy alkalmaznak testi fenyítést.
Fotó: 123RF
„Minden 10. gyermek azt mondja, hogy gyakran vagy nagyon gyakran esik áldozatul az erőszak e formájának, és ez az arány a vidéki gyermekek körében magasabb. A gyermekek válaszai továbbá arra utalnak, hogy a családban a felnőttek által elkövetett erőszak súlyos formái továbbra is fennállnak, mint például: térdeltetés (5 százalék), szándékos égetés (1 százalék) vagy kórházi kezelést igénylő testi sértés (1 százalék)” – részletezi a tanulmány.
A jelentés felhívja ugyanakkor a figyelmet a romániai gyermekek érzelmi jólétének szintjére is, amely jelentősen csökken az életkorral: a lányok esetében a 11 éves kori 65,6-os átlagértékről a 13 éves kori 52-re, a 15 éves kori 49,4-re, a fiúk esetében pedig a 11 éveseknél regisztrált 71,8-ról a 13 éveseknél 65,4-re, a 15 éveseknél pedig 61,7-re.
Fotó: Gábos Albin
„A WHO egyik jelentése számos, a romániai gyermekek érzelmi jólétével kapcsolatos problémára világít rá: sokuknak gyakoriak az alvászavarai (a 15 éves lányoknál az előfordulási arány meghaladja a 41 százalékot), gyakran idegesnek érzik magukat (szintén a 15 éves lányoknál az előfordulási arány eléri az 57 százalékot), gyakran vagy állandóan magányosnak érzik magukat (a 15 éves lányok 32 százaléka)” – irányítja rá a figyelmet a Mentsétek meg a Gyermekeket elemzése.
Számos más aggasztó adatot is említ a jelentés. Megtudhatjuk egyebek mellett, hogy
de a jelenség hatása sokkal szélesebb körű, 40 százalékuk említette, hogy barátai is részt vesznek ilyen tevékenységekben.
Fotó: Haáz Vince
A tanulmány szerint ugyanakkor évente több mint 7000 gyermek születik kiskorú anyától. Bár még nem nagykorúak, ezek közül az anyák közül csaknem 1200-nak ez a második vagy akár a harmadik szülése. Sokan közülük soha nem használtak fogamzásgátlót, és nem járnak orvoshoz, hogy figyelemmel kísérjék terhességüket.
A szervezet által megjelenített statisztikák tehát egybehangzóan azt mutatják, hogy számos területen gyors beavatkozásra, megelőzési, illetve a kockázatok csökkentésére irányuló cselekvési tervekre van szükség, hiszen sok területen nem hogy javult volna a helyzet, hanem egyenesen romlott.
A gyermekek elleni szexuális visszaélések kivizsgálására szakosodott bukaresti nyomozócsoportot koordináló ügyész szerint az utóbbi években egyre több esetbejelentést kapnak orvosoktól, pszichológusoktól, tanároktól és iskolai tanácsadótól.
Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány a 2023–2027-es gyermekvédelmi stratégiát. A Védett gyerekek, biztonságos Románia című dokumentumot a civil szervezetek bevonásával dolgozta ki a Ciolacu-kabinet.
A romániai polgárok többségének jó a véleménye Nicușor Dan új államfőről – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Cătălin Predoiu ügyvivő kormányfő és belügyminiszter vasárnap „undorítónak és felháborítónak” nevezte az Ilfov megyei Ștefăneștii de Jos település Cosmopolis lakónegyedében történt gyilkosságot.
Az ombudsmani hivatal egyik tanácsosa áll amögött, hogy az alkotmánybíróság csütörtöki ítéletével megszüntette a közhivatalt betöltő személyek vagyonbevallásainak nyilvánosságát.
Öngyilkosságot követett el az a 49 éves férfi, aki szombaton este a Bukarest melletti Ștefăneștii de Jos egyik lakóparkjában lelőtt egy 23 éves, terhes nőt.
Egy férfi többször is rálőtt szombaton este egy 23 éves nőre egy Bukarest melletti lakóparkban.
A tavalyi parlamenti választások eredményeit figyelembe véve „természetszerűleg” a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) lenne elsőbbsége a kormányfő személyének nevesítésében – jelentette ki szombaton Sorin Grindeanu, a politikai alakulat ügyvivő elnöke.
A vidéki oktatás reformját sürgette a D-Tech Forumon elhangzott pénteki felszólalásában Daniel David tanügyminiszter.
Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök szombaton bejelentette, elrendelte ellenőrző testületének kiküldését a parajdi sóbányához, hogy gyorsan és alaposan feltárják az árvíz nyomán kialakult helyzet okait és felelőseit.
Tárcaközi munkacsoport létrehozását rendelte el Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök az elárasztott parajdi sóbánya megmentése érdekében – közölte a kormány sajtóirodája.
A körvonalazódó koalíciót alkotó pártok vezetői az új kormány szerkezetéről tárgyaltak pénteken Nicușor Dan államfővel, és megállapodtak abban, hogy nem technokrata miniszterelnök, hanem politikus fogja vezetni a kormányt.
szóljon hozzá!