Fotó: Erdély Bálint Előd
A romániai gyerekek több mint fele azt mondja, hogy el akarja hagyni az országot, és külföldön akar letelepedni – derül ki a Mentsétek meg a Gyermekeket (Salvaţi Copiii) szervezet elemzéséből, amely a tanulmányok tekintetében is aggasztó adatokat mutat: a 16 év feletti fiatalok közül 10-ből közel kettő nem vesz részt az oktatás semmilyen formájában. A szomorú valóság része, hogy Romániában évente több ezer kiskorú lány válik anyává, és több százan közülük másodszor vagy akár harmadszor is szülnek, mielőtt nagykorúvá válnának. Ami a kiskorúakat érintő szexuális visszaéléseket illeti, a jelentett eseteknek csupán 20 százaléka jut el a vádemelésig – állítják a szervezet képviselői, akik azonnali cselekvési terv elkészítésére szólítják fel a bukaresti kormányt.
2024. január 18., 17:092024. január 18., 17:09
A romániai gyermekek több mint fele (55,1 százalék) szeretné elhagyni az országot és külföldön letelepedni, míg egyharmaduk külföldön szeretné folytatni tanulmányait. A fő okok között az oktatási lehetőségek (26,3 százalék), a bizalmatlanság vagy a romániai életkörülményekkel való elégedetlenség (21,9 százalék) szerepel – irányítja rá a figyelmet a szerdán közzétett jelentés.
A romániai gyermekek helyzetét röntgenfelvételként vizsgáló dokumentum rámutat, hogy az elmúlt 20 évben a romániai gyermekek száma közel 4,8 millióról 3 740 300-ra csökkent, és
A tanulmány szerint Románia az EU azon országa, ahol a 16 éves és idősebb fiatalok iskolai programokban való részvétele a legalacsonyabb, és az OECD szerint az egyik olyan ország, ahol a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete által befolyásolt teljesítménykülönbség a legnagyobb.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„A szigorúan a diák társadalmi-gazdasági helyzetével magyarázható teljesítménykülönbség (minden más tényezőt kizárva) Romániában eléri a 25,8 százalékot, szemben az OECD 15,5 százalékos átlagával, és az előző tesztelés során rögzített 18 százalékkal szemben. A legkedvezőbb és leghátrányosabb helyzetű tanulók közötti átlagos eredménykülönbség matematikából 132 pont Romániában (szemben az OECD 93 pontos átlagával), ami 24 ponttal több, mint a teszt előző kiadásában.
eltérően az OECD-szintű általános tendenciától (ahol ez a különbség csak kismértékben nőtt)” – áll a tanulmányban.
Amely ugyanakkor arra az aggasztó tényre is rávilágít, hogy az oktatásban való részvétellel kapcsolatos jelentős problémák már az általános iskolában megjelennek – a romániai iskoláskorú gyermekek 12,2 százaléka nem vesz részt az oktatásban, és ez az arány az életkor előrehaladtával növekszik, elérve a 14 évesek körében 13,25, a 15 évesek körében a 17,26 és a 16 évesek körében a 19,01 százalékot.
miután az iskolák több mint felében (54,7 százalék), ahová sajátos nevelési igényű tanulók járnak, az iskolai tanácsadó csak hetente/alkalmakként jár, és csak 44,3 százalékuk veszi igénybe állandó iskolai tanácsadó szolgáltatásait.
Az oktatási minisztérium adatai szerint a 2022–2023-as tanévben 46 779 sajátos nevelési igényű gyermek és serdülő járt közoktatási intézménybe, és 19 023 gyermek és serdülő részesült speciális oktatásban, a gyermekvédelmi szervezet szakembereinek tapasztalatai szerint azonban az iskolák nem rendelkeznek megfelelő terekkel a speciális tevékenységek végzésére, és nem nyújtanak pszichopedagógiai támogatást a sajátos nevelési igényű tanulók integrálásához és megtartásához a közoktatásban.
Manapság egyre gyakrabban esik szó az integrált oktatásról, vagyis arról, hogy az iskolai tanórákon együtt tanuljanak sajátos nevelési igényű gyerekek a többi társaikkal.
Az iskolai zaklatással (bullying) kapcsolatban a tanulmány megjegyzi, „bár egyre több súlyos incidensért – köztük az öngyilkosság –, amelynek áldozatai gyerekek, a bullyinget teszik felelőssé,
Egy, közel 4500 diák bevonásával végzett kutatásból kiderült, hogy a tanulók 82 százaléka volt már tanúja iskolai zaklatásnak, a válaszadók 28 százaléka pedig azt állította, hogy gyakran vagy nagyon gyakran volt tanúja zaklatásnak, amely sokszor az osztályteremben történik, és a beavatkozó felnőtt az osztályfőnök. A válaszadók 2 százaléka mondta azt, hogy senki sem avatkozik be ilyen helyzetekben.
A kutatás szerint úgy tűnik, hogy a bullying előfordulása kisebb a baráti társaságok körében, miközben
– a válaszadók 79 százaléka mondta, hogy volt már tanúja ilyen helyzeteknek, és 45 százalékuk mondta, hogy gyakran vagy nagyon gyakran tanúja a cyberbullyingnak.
Fotó: Pixabay
„A válaszadók közel fele (49 százalék) állítja, hogy volt már zaklatás áldozata, míg 10-ből 1 állítja, hogy gyakran vagy nagyon gyakran került ilyen helyzetbe. A diákok több mint negyede (27 százalék) elismeri, hogy volt már zaklatás elkövetője, míg azok aránya, akik elismerik, hogy gyakran követnek el bullyingot, mindössze 2 százalék. A gyerekek háromnegyede (74 százalék) állítja, hogy beszél a felnőttekkel a zaklatási helyzetekről, 22 százalékuk pedig azt, hogy ezt ritkán vagy nagyon ritkán teszi” – mutat rá az elemzés.
„Romániában, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) 2020-as adatai szerint a kiskorú áldozatok ellen elkövetett szexuális visszaéléssel kapcsolatos 18 549 feljelentés (2014. február 1. – 2020. július 29.) kevesebb mint 20 százalékában (3496) emeltek vádat az elkövető ellen, az esetek kétharmadában (12 636) vádemelés nélkül zárták le az ügyet” – áll a tanulmányban.
Amely szerint a gyermekek 29 százaléka állítja, hogy kapott már az online térben meztelenséget vagy szexuális pózokat ábrázoló képeket vagy videókat az interneten, a gyermekek 20 százaléka pedig állítja, hogy kértek tőlük szexuális tartalmú képet.
A dokumentum arra is kitér, hogy a szülői bántalmazás egy másik kiemelt probléma, a statisztikák szerint országos szinten a gyermekek 46 százaléka állítja, hogy szülei testi fenyítést alkalmaznak – ez az arány sokkal magasabb, mint azoknak a szülőknek az aránya, akik elismerik, hogy alkalmaznak testi fenyítést.
Fotó: 123RF
„Minden 10. gyermek azt mondja, hogy gyakran vagy nagyon gyakran esik áldozatul az erőszak e formájának, és ez az arány a vidéki gyermekek körében magasabb. A gyermekek válaszai továbbá arra utalnak, hogy a családban a felnőttek által elkövetett erőszak súlyos formái továbbra is fennállnak, mint például: térdeltetés (5 százalék), szándékos égetés (1 százalék) vagy kórházi kezelést igénylő testi sértés (1 százalék)” – részletezi a tanulmány.
A jelentés felhívja ugyanakkor a figyelmet a romániai gyermekek érzelmi jólétének szintjére is, amely jelentősen csökken az életkorral: a lányok esetében a 11 éves kori 65,6-os átlagértékről a 13 éves kori 52-re, a 15 éves kori 49,4-re, a fiúk esetében pedig a 11 éveseknél regisztrált 71,8-ról a 13 éveseknél 65,4-re, a 15 éveseknél pedig 61,7-re.
Fotó: Gábos Albin
„A WHO egyik jelentése számos, a romániai gyermekek érzelmi jólétével kapcsolatos problémára világít rá: sokuknak gyakoriak az alvászavarai (a 15 éves lányoknál az előfordulási arány meghaladja a 41 százalékot), gyakran idegesnek érzik magukat (szintén a 15 éves lányoknál az előfordulási arány eléri az 57 százalékot), gyakran vagy állandóan magányosnak érzik magukat (a 15 éves lányok 32 százaléka)” – irányítja rá a figyelmet a Mentsétek meg a Gyermekeket elemzése.
Számos más aggasztó adatot is említ a jelentés. Megtudhatjuk egyebek mellett, hogy
de a jelenség hatása sokkal szélesebb körű, 40 százalékuk említette, hogy barátai is részt vesznek ilyen tevékenységekben.
Fotó: Haáz Vince
A tanulmány szerint ugyanakkor évente több mint 7000 gyermek születik kiskorú anyától. Bár még nem nagykorúak, ezek közül az anyák közül csaknem 1200-nak ez a második vagy akár a harmadik szülése. Sokan közülük soha nem használtak fogamzásgátlót, és nem járnak orvoshoz, hogy figyelemmel kísérjék terhességüket.
A szervezet által megjelenített statisztikák tehát egybehangzóan azt mutatják, hogy számos területen gyors beavatkozásra, megelőzési, illetve a kockázatok csökkentésére irányuló cselekvési tervekre van szükség, hiszen sok területen nem hogy javult volna a helyzet, hanem egyenesen romlott.
A gyermekek elleni szexuális visszaélések kivizsgálására szakosodott bukaresti nyomozócsoportot koordináló ügyész szerint az utóbbi években egyre több esetbejelentést kapnak orvosoktól, pszichológusoktól, tanároktól és iskolai tanácsadótól.
Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány a 2023–2027-es gyermekvédelmi stratégiát. A Védett gyerekek, biztonságos Románia című dokumentumot a civil szervezetek bevonásával dolgozta ki a Ciolacu-kabinet.
Visszavonta pénteken a bukaresti második kerületi bíróság egyik bírója a Diana Şoşoacă férje, Silvestru Şoşoacă ellen kiadott távoltartási parancsot, így a férfinek elektronikus nyomkövetőt sem kell viselnie.
Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyerekeknél; szív-érrendszeri rendelleneségek, vesebetegségek, genetikai rendellenességek és hormonális zavarok egyaránt állhatnak a gyerekkori magas vérnyomás hátterében.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint megerőszakolt egy gondjaira és felügyeletére bízott 11 éves kiskorút – közölte pénteken a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).
Tavaly tovább erősödött a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és annál idősebb népesség több mint 27,5 százalékkal haladta meg a 0-14 éves népesség számát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői pénteken benyújtották a Központi Választási Irodához (BEC) a PSD-PNL választási szövetség jelöltlistáját a június 9-ei európai parlamenti választásokra.
Felborult vízi eszközre bukkantak a román tengeri életmentő ügynökség munkatársai a román partok közelében, ami a bukaresti védelmi minisztérium szerint tengeri drónnak tűnik.
A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.
Vlad Pascu ügyvédje a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló védence büntetőperének csütörtöki bírósági tárgyalása után kijelentette, hogy a 2 Maion történt baleset áldozatai szabálytalanul közlekedtek az úttesten, így ők is felelősek a tragédiáért.
Memorandumot készül jövő héten elfogadni a kormány egy olyan mechanizmus létrehozásáról, amelyik megakadályozza a deepfake tartalmak elterjedését a közösségi médiában a választási kampány idején.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!