Fotó: Haáz Vince
Jelentős téttel bírnak Európa-szerte a mostani európai parlamenti választások, és nincs ez másképp Romániában sem: vasárnap kiderül, mennyire csökkentették a kormányzó PSD népszerűségét az igazságügyi botrányok. Az RMDSZ közben a bejutásért izgul.
2019. május 26., 08:312019. május 26., 08:31
2019. május 26., 17:282019. május 26., 17:28
Románia európai uniós csatlakozása óta immár a negyedik európai parlamenti (EP) választásra várják az ország polgárait vasárnap, miközben az Egyesült Királyságban és Hollandiában már csütörtökön elkezdődött a választási folyamat, amelynek keretében az Európai Unió mintegy 400 millió szavazókorú állampolgára adhatja le voksát.
Átlépte az érvényességhez szükséges 30 százalékos részvételi küszöböt vasárnap 17 óra után nem sokkal a Klaus Johannis államfő által igazságügyi témában kiírt népszavazás.
A 18 730 szavazókörben reggel 7 és este 9 óra között várják a választópolgárokat, az esti urnazárás után már csak az szavazhat, aki a szavazóhelyiségben tartózkodik. A szavazáshoz személyi igazolvány szükséges, amelyet voksolás előtt beszkennelnek, elkerülendő a többszöri voksolást. A voksolás a megszokott módon zajlik majd: a választópolgár a szavazóbiztosoktól megkapja a szavazólapokat, valamint egy bélyegzőt, amellyel azon párt listájára kell pecsétet nyomnia, amelyre szavazni kíván.
Hét órával a szavazókörök megnyitását követően, illetve urnazárás előtt 4,3 millió választó, a szavazásra jogosultak 23,9 százaléka adta le voksát az európai parlamenti választásokon. A magyarlakta megyékben még mindig alacsonyabb a részvétel az átlagnál.
A vasárnapi voksoláson összesen három szavazólap lesz: az első az EP-választásé, amelyen a pártok listái, illetve a három független jelölt szerepelnek, a másik kettőn az államfő által kiírt népszavazás két kérdése olvasható majd. Amennyiben valaki nem kíván részt venni a népszavazáson, ezt jeleznie kell a szavazóbiztosnak.
Ezek: a Szociáldemokrata Párt (PSD), az USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója –, a Pro Románia (PRO), az RMDSZ), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Prodemo Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Román Szocialista Párt (PSR), a Független Szociáldemokrata Párt (PSDI), az Egységes Románia Párt (PRU), a Románia Haladásáért Országos Szövetség UNPR) és a Nemzeti Egység Tömbje (BUN). Mellettük Gregoriana-Carmen Tudoran, George Nicolae Simion és Peter Costea független jelöltként indul.
A választáson ezúttal is 5 százalékos a parlamenti küszöb, amely párt ezt nem éri el, nem jut be az uniós törvényhozásba.
A Klaus Johannis államfő által kiírt népszavazáson két kérdésre várnak választ, mindkét kérdés külön szavazólapon kap helyet. Az első kérdés arra vonatkozik, támogatják-e a polgárok az amnesztia és a közkegyelem betiltását korrupciós bűncselekmények elkövetői számára, a második pedig arra, hogy a kormány ne adhasson ki sürgősségi rendeleteket a bűncselekmények, a büntetések mértéke és az igazságügy működése témájában, illetve hogy ne csak az ombudsman támadhassa meg az alkotmánybíróságon a sürgősségi kormányrendeleteket.
Azon választópolgárok, akik valamilyen oknál fogva helyhez kötöttek, de szavazni szeretnének, mozgóurnát kérhetnek, ezt az igényt legkésőbb egy nappal a választás előtt kellett jelezni.
Fotó: Haáz Vince
Az erdélyi magyar polgárok voksaiért ezúttal csak az RMDSZ száll harcba a magyar pártok közül, miután nem volt hajlandó elfogadni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási koalícióról szóló javaslatait. A másik két párt nem indul, ami annak ellenére is csökkentheti az RMDSZ-re adott szavazatok számát, hogy közelmúltbeli erdélyi látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra buzdította a magyarokat: az erős összmagyar képviselet érdekében voksoljanak az RMDSZ listájára.
A listán Winkler Gyula áll az első, Vincze Loránt pedig a második helyen, az RMDSZ várakozása szerint ők a biztos bejutók, amennyiben az RMDSZ eléri az 5 százalékos küszöböt. Mint ismert, eddig három EP-honatya képviselte az erdélyi magyarságot, Tőkés László először önálló jelöltként, majd a magyar összefogás segítségével, harmadízben pedig a Fidesz–KDNP EP-listáján jutott mandátumhoz. Most azonban visszavonul, a magyar kormánypártok pedig erdélyi jelöltet nem vettek fel listájukra. A felmérések szerint az RMDSZ az 5 százalékos küszöb környékén lavírozik, egyes előrejelzések szerint nem kap 5 százalékot, mások szerint viszont megugorja a küszöböt.
Egy erős Európai Unióra szavaztam, amelyben Erdély fejlődik, és amelyben az őshonos kisebbségek is védelmet nyernek – hangsúlyozta Kelemen Hunor vasárnap. Az RMDSZ elnöke Karcfalván az európai parlamenti választáson és a referendumon is voksolt.
A magyar szavazatok egy részét emellett az USR–PLUS-koalíció is elszippanthatja, a korrupcióellenes küzdelmet zászlajára tűző két alakulat ugyanis jelentős kampányt folytat az RMDSZ-ből kiábrándult magyarok körében, és esélyük is van arra, hogy magyar szavazatokat kapjanak, főleg a balliberális irányultságú magyarok részéről.
Régóta volt annyira megjósolhatatlan egy romániai voksolás végeredménye, mint a vasárnap rendezendő európai parlamenti választásoké. A Krónikának nyilatkozó szakértők szerint sok választópolgár elhallgatta a közvélemény-kutatók előtt valós szándékát. A legnagyobb kérdőjelek a referendum érvényess&
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!