Fotó: Haáz Vince
Jelentős téttel bírnak Európa-szerte a mostani európai parlamenti választások, és nincs ez másképp Romániában sem: vasárnap kiderül, mennyire csökkentették a kormányzó PSD népszerűségét az igazságügyi botrányok. Az RMDSZ közben a bejutásért izgul.
2019. május 26., 08:312019. május 26., 08:31
2019. május 26., 17:282019. május 26., 17:28
Románia európai uniós csatlakozása óta immár a negyedik európai parlamenti (EP) választásra várják az ország polgárait vasárnap, miközben az Egyesült Királyságban és Hollandiában már csütörtökön elkezdődött a választási folyamat, amelynek keretében az Európai Unió mintegy 400 millió szavazókorú állampolgára adhatja le voksát.
Átlépte az érvényességhez szükséges 30 százalékos részvételi küszöböt vasárnap 17 óra után nem sokkal a Klaus Johannis államfő által igazságügyi témában kiírt népszavazás.
A 18 730 szavazókörben reggel 7 és este 9 óra között várják a választópolgárokat, az esti urnazárás után már csak az szavazhat, aki a szavazóhelyiségben tartózkodik. A szavazáshoz személyi igazolvány szükséges, amelyet voksolás előtt beszkennelnek, elkerülendő a többszöri voksolást. A voksolás a megszokott módon zajlik majd: a választópolgár a szavazóbiztosoktól megkapja a szavazólapokat, valamint egy bélyegzőt, amellyel azon párt listájára kell pecsétet nyomnia, amelyre szavazni kíván.
Hét órával a szavazókörök megnyitását követően, illetve urnazárás előtt 4,3 millió választó, a szavazásra jogosultak 23,9 százaléka adta le voksát az európai parlamenti választásokon. A magyarlakta megyékben még mindig alacsonyabb a részvétel az átlagnál.
A vasárnapi voksoláson összesen három szavazólap lesz: az első az EP-választásé, amelyen a pártok listái, illetve a három független jelölt szerepelnek, a másik kettőn az államfő által kiírt népszavazás két kérdése olvasható majd. Amennyiben valaki nem kíván részt venni a népszavazáson, ezt jeleznie kell a szavazóbiztosnak.
Ezek: a Szociáldemokrata Párt (PSD), az USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója –, a Pro Románia (PRO), az RMDSZ), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Prodemo Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Román Szocialista Párt (PSR), a Független Szociáldemokrata Párt (PSDI), az Egységes Románia Párt (PRU), a Románia Haladásáért Országos Szövetség UNPR) és a Nemzeti Egység Tömbje (BUN). Mellettük Gregoriana-Carmen Tudoran, George Nicolae Simion és Peter Costea független jelöltként indul.
A választáson ezúttal is 5 százalékos a parlamenti küszöb, amely párt ezt nem éri el, nem jut be az uniós törvényhozásba.
A Klaus Johannis államfő által kiírt népszavazáson két kérdésre várnak választ, mindkét kérdés külön szavazólapon kap helyet. Az első kérdés arra vonatkozik, támogatják-e a polgárok az amnesztia és a közkegyelem betiltását korrupciós bűncselekmények elkövetői számára, a második pedig arra, hogy a kormány ne adhasson ki sürgősségi rendeleteket a bűncselekmények, a büntetések mértéke és az igazságügy működése témájában, illetve hogy ne csak az ombudsman támadhassa meg az alkotmánybíróságon a sürgősségi kormányrendeleteket.
Azon választópolgárok, akik valamilyen oknál fogva helyhez kötöttek, de szavazni szeretnének, mozgóurnát kérhetnek, ezt az igényt legkésőbb egy nappal a választás előtt kellett jelezni.
Fotó: Haáz Vince
Az erdélyi magyar polgárok voksaiért ezúttal csak az RMDSZ száll harcba a magyar pártok közül, miután nem volt hajlandó elfogadni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási koalícióról szóló javaslatait. A másik két párt nem indul, ami annak ellenére is csökkentheti az RMDSZ-re adott szavazatok számát, hogy közelmúltbeli erdélyi látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra buzdította a magyarokat: az erős összmagyar képviselet érdekében voksoljanak az RMDSZ listájára.
A listán Winkler Gyula áll az első, Vincze Loránt pedig a második helyen, az RMDSZ várakozása szerint ők a biztos bejutók, amennyiben az RMDSZ eléri az 5 százalékos küszöböt. Mint ismert, eddig három EP-honatya képviselte az erdélyi magyarságot, Tőkés László először önálló jelöltként, majd a magyar összefogás segítségével, harmadízben pedig a Fidesz–KDNP EP-listáján jutott mandátumhoz. Most azonban visszavonul, a magyar kormánypártok pedig erdélyi jelöltet nem vettek fel listájukra. A felmérések szerint az RMDSZ az 5 százalékos küszöb környékén lavírozik, egyes előrejelzések szerint nem kap 5 százalékot, mások szerint viszont megugorja a küszöböt.
Egy erős Európai Unióra szavaztam, amelyben Erdély fejlődik, és amelyben az őshonos kisebbségek is védelmet nyernek – hangsúlyozta Kelemen Hunor vasárnap. Az RMDSZ elnöke Karcfalván az európai parlamenti választáson és a referendumon is voksolt.
A magyar szavazatok egy részét emellett az USR–PLUS-koalíció is elszippanthatja, a korrupcióellenes küzdelmet zászlajára tűző két alakulat ugyanis jelentős kampányt folytat az RMDSZ-ből kiábrándult magyarok körében, és esélyük is van arra, hogy magyar szavazatokat kapjanak, főleg a balliberális irányultságú magyarok részéről.
Régóta volt annyira megjósolhatatlan egy romániai voksolás végeredménye, mint a vasárnap rendezendő európai parlamenti választásoké. A Krónikának nyilatkozó szakértők szerint sok választópolgár elhallgatta a közvélemény-kutatók előtt valós szándékát. A legnagyobb kérdőjelek a referendum érvényess&
Szinte mindennaposak Romániában a tűzesetek, kigyulladt vonatok, tragikus katasztrófák borzolják a kedélyeket. Az elmúlt évek tragédiáinak ismeretében talán nem is meglepő, hogy az ország az Európai Unión belül a legtöbbet költ tűzvédelemre.
Közúti baleset elszenvedője volt Natalia Intotero, a román kormány családügyi minisztere, akit az incidens nyomán mentővel kórházba szállítottak.
Az Európai Unióban 5 004 vízbe fulladásos halálesetet jelentettek, ebből 1033 Romániában történt – derül ki az Eurostat 2021-re vonatkozó, kedden közzétett adataiból.
Nem zárja ki Mihai Tudose, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata párt (PSD) európai parlamenti képviselője, hogy a választásokat követően alakulata koalíciót kössön a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) „nem hagyja cserben a kormányt”, bármi történjék is a Szociáldemokrata Párttal (PSD) alkotott koalícióban – jelentette ki Nicolae Ciucă, a PNL elnöke.
A jelenlegi 2000 lejről 3000 lejre emeli a kormány a nyugdíjak adómentességi küszöbét – jelentette be hétfőn este Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Jóváhagyta a kormány az iskolai tej-kifli-gyümölcs programot: a megyei tanácsoknak a 760,2 millió lejes keretből közbeszerzési eljárás alapján kell beszállítókat keresniük. A program azonban évek óta gyengélkedik.
Az idei pótérettségin részt vett fiatalok 29,3 százalékának sikerült a vizsgája az óvások előtti eredmények szerint – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
A jelenlegi koalíciós kormány a decemberi választásokig megmarad, és a jövőben sem esélyes más koalíciós partner a Nemzeti Liberális Párton (PNL) kívül a Szociáldemokrata Párt (PSD) számára – jelentette ki hétfőn Marcel Ciolacu.
Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese arra engedett következtetni, hogy elindul az államfői tisztségért, ugyanakkor a hivatalos bejelentéssel megvárja, amíg lejár a mandátuma a katonai szövetségnél.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!