Fotó: Europarl.europa.eu
Régóta volt annyira megjósolhatatlan egy romániai voksolás végeredménye, mint a vasárnap rendezendő európai parlamenti választásoké. A Krónikának nyilatkozó szakértők szerint sok választópolgár elhallgatta a közvélemény-kutatók előtt valós szándékát. A legnagyobb kérdőjelek a referendum érvényessége és az RMDSZ bejutása körül vannak.
2019. május 25., 09:012019. május 25., 09:01
2019. május 25., 09:052019. május 25., 09:05
„Romániában rendkívül nehéz a felmérések alapján eligazodni” – véli Pászkán Zsolt politikai elemző azon felvetésünkre, miszerint egymásnak ellentmondó eredmények születtek a különböző cégek közvélemény-kutatásain. Mint mondta, az esetek többségében ezek egy-egy párt megrendelésére készülnek, és fennáll a gyanú, hogy már a kérdezés vagy utólag, az eredmények tálalásánál sérül a tárgyilagosság.
Szerinte a válaszadók egy jelentős, a végső eredményt mindenképpen befolyásoló része tudatosan, esetleg egy bizonyosfajta megfelelési kényszerből nem a valódi politikai opcióját osztja meg a felmérést készítőkkel. Ezért is ennyire ellentmondóak az eredmények – nyomatékosította a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.
Vladimir Ionaș, a bukaresti Avangarde közvéleménykutató cég szociológusa szerint a felmérések csupán pillanatfelvételek. „Egyes felmérések adatai nyilvánvalóan minket, szakmabelieket is meglepetésként értek. Én csak az általam képviselt cég, az Avangarde közvélemény-kutatásaira fogok hivatkozni.
A nagyvárosokban a Szociáldemokrata Párt (PSD) választói félnek bevallani szimpátiájukat, vidéken – a falvakban és a kisvárosokban – pedig az ellenzéki USR–PLUS-ra voksolók tartanak szándékuk ismertetésétől” – hangsúlyozta kérdésünkre a szakértő. Úgy véli, minden a részvételtől függ. „A mi becsléseink alapján az urnáknál való jelenlét öt vagy hat százalékkal magasabb lesz, mint az öt évvel ezelőtti európai parlamenti választásoknál volt (32 százalék). Tehát körülbelül 37-38 százalékos részvételre számíthatunk.
– állapította meg lapunknak a szociológus. A pártok sorrendje az Avangarde felmérései szerint a következő: PSD, Nemzeti Liberális Párt (PNL), USR–PLUS, Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), Pro Románia. A szakértő szerint a kérdés csak az, hogy a PSD három- vagy kétszázalékos előnnyel győz, s az USR–PLUS átlépi-e a 15 százalékot.
„Az 1990 utáni történelmünk óta először egy nagy kérdőjel áll az RMDSZ mögött. Nem tudjuk egyértelműen azt állítani, hogy sikerül átlépnie az öt százalékot.
– számolt be kutatási eredményeiről Vladimir Ionaș.
Pászkán Zsolt szerint jelenleg semmi sem vetít előre egy, az eddigieknél jóval nagyobb részvételi hajlandóságot. „Ha megnézzük az eddig lezajlott európai parlamenti választások részvételi arányát (2007-ben 29,46 százalék, 2009-ben 27,67, 2014-ben pedig 32,44), akkor azt látjuk, hogy ez a fajta választás mérsékelten képes felkelteni a szavazók figyelmét. Az mutathatna jelentős idei eltérést ettől a trendtől, ha érzékelhető lenne a kampány során egyfajta felfokozott hangulat, egy
– fejtette ki a nagybányai származású elemző.
Fotó: MTI
Mint mondta, a PSD rendezvényeire rászervezett tüntetések nem érték el azt a kritikus tömeget, hogy az eddig el nem kötelezetteket mozgósítani tudják, de az ellenzéki pártok sem tudtak felmutatni olyan erőt, amely a kemény magon kívül viszonylag nagyobb számban tudott volna eddig közömbös választókat aktivizálni.
A kampánystratégiák sikerességére vonatkozó kérdésünkre Pászkán azt válaszolta, céljait elsősorban a PSD, az RMDSZ és részben a PNL érte el. Leginkább ez a három párt volt ugyanis érdekelt abban, hogy a választás lehetőleg az elkötelezett szavazók között dőljön el, és minél alacsonyabb legyen az úgynevezett impulzusszavazók aránya.
„Ezért ezek a pártok igyekeztek viszonylag alacsonyan tartani a hőfokot, és kimondottan csak a saját táboruknak üzentek, ami az ő szempontjukból nézve elfogadható módon sikerült. Most már a területi, helyi aktivistákon múlik, mennyire képesek hozni legalább azokat a részvételi számokat, melyek az eddigi választásokat jellemezték” – hangsúlyozta az elemző, aki az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgatja.
Úgy tűnik, a PSD esetében a Victor Ponta által létrehozott Pro Románia okozhat nehézségeket, de legfeljebb csak a közepes és nagyvárosokban, a fő gondot a helyi kiskirályok, a területi vezetők mozgósítási hajlandósága fogja jelenteni. Az elemző úgy véli, Liviu Dragneáék helyzetét javítja, hogy az esetleges morgolódóknak nincs igazán alternatívájuk, hiszen a kormány elvileg egy választási vereség esetén is a helyén marad, és akkor egy mostani passzivitás visszaüthet. „Ha pedig az ellenzéknek és Klaus Johannis államfőnek valamiképpen mégis sikerülne kikényszeríteniük egy kormányváltást, akkor az új, nem PSD-s kormánytól semmi jóra nem számíthatnának” – foglalta össze a szociáldemokraták mozgósítási esélyeit Pászkán Zsolt.
A szakértő szerint a PNL-nek szintén osztoznia kell még az elkötelezett szavazóin is az USR–PLUS választási konglomerátummal. Úgy véli, helyzetén nem javít, hogy a Johannis elnök által meggondolatlanul, túl nagy kockázatot vállalva meghirdetett és kétséges kimenetelű népszavazás a liberálisoknak okozhatja a legtöbb gondot. Ugyanis
„Mivel a népszavazás témáját a romániai politika szereplői élet-halál kérdésévé tették, egy alacsony, a 30 százalékos érvényességi küszöb körüli szavazási arány még akkor is kudarcnak számít majd, ha az igenek aránya 80-90 százalékos lesz. És ennek a fajta értelmezésnek éppenséggel maga az ellenzék lesz az oka, hiszen a család meghatározásáról tartott népszavazás eredményét éppen arra hivatkozva utasította el, illetve tette nevetség tárgyává, hogy bár akkor csaknem 92 százalék támogatta a feltett kérdést, a részvételi arány alacsony, az érvényességi küszöbnél kisebb volt” – összegzett az elemző.
Úgy vélte, a Pro Románia, az USR és a PLUS nem voltak képesek elég erőteljes képet mutatni ahhoz, hogy országosan, a nagyvárosokon kívül is jelentős mennyiségű új szavazót győzzenek meg a részvételről. Természetesen még mindig bízhatnak a „bizonytalanok, nem válaszolók” elég méretes táborában, és abban, hogy ott bőven van potenciális támogató, de ez az elképzelés csalókának bizonyulhat – tette hozzá Pászkán Zsolt.
Vladimir Ionaș szerint mindenki a referendum eredményeire figyel. Ő is úgy látja, hogy az államfő nagy kockázatot vállalt a népszavazás kezdeményezésével. „Amennyiben nem lesz meg az érvényességhez szükséges részvétel, politikailag az elnöké lesz a kudarc. A szavazóbázis felrója majd neki a kérdések tartalmát. Ha viszont meglesz a részvételi küszöb, Johannis lesz a választások nagy nyertese” – fogalmazott a Krónikának Vladimir Ionaș.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!