Képünk illusztráció
Fotó: Románia szenátusa
Döntő házként elfogadta a szenátus a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működéséről szóló törvénytervezetet.
2022. október 17., 19:352022. október 17., 19:35
2022. október 17., 20:262022. október 17., 20:26
A jogszabályjavaslatot 86 szenátor támogatta, 37-en ellene szavaztak, hárman tartózkodtak.
A képviselőház szeptember 20-án fogadta el a tervezetet, amelyhez néhány módosítást fűzött a szenátus. Az elfogadott változat értelmében olyan, legalább 7 éves bírói vagy ügyészi szolgálati viszonnyal rendelkező bíró vagy ügyész lehet a CSM tagja, aki az előző három évben nem részesült fegyelmi büntetésben, vagy a szankciót utólag törölték.
A szenátus által elfogadott törvényszöveg leszögezi továbbá, hogy „a CSM tagjává választott bírák vagy ügyészek vezető tisztsége automatikusan megszűnik a határozat Hivatalos Közlönyben való megjelenésekor”, és törölték azt a kitételt, miszerint a CSM-tagság megszűntével visszakaphatják korábbi vezető beosztásukat.
Târziu azt is bejelentette egyúttal, hogy nem szavazza meg a három igazságügyi törvényt – írja az Agerpres,
Radu Mihail, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) frakcióvezetője kérte, hogy a különbizottság által elutasított módosító javaslatokat is tárgyalhassák meg a plénumban.
Az AUR és az USR indítványát elutasította a ház.
Robert Cazanciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora kijelentette, hogy több tíz óra parlamenti vitázás eredményeképpen három olyan törvény született, amely garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alkotmány sérthetetlenségét.
A jogszabályjavaslat 85 támogató és 37 ellenszavazatot kapott a felsőházban, három törvényhozó tartózkodott a voksoláskor. A szenátus által elfogadott szöveg nagyvonalakban megegyezik a képviselőházban szeptember 27-én jóváhagyott változattal.
Döntő házként elfogadta hétfőn a szenátus a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvénytervezetet
A jogszabályjavaslatot 83 támogató és 37 ellenszavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el a felsőház.
A tervezet szövege módosult a képviselőház által korábban elfogadott változathoz képest. Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság múlt héten törölte a fegyelmi vétségek listájáról „az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága, az alkotmánybíróság, valamint a legfelsőbb bíróság határozatainak nyilvánvaló és indokolatlan figyelmen kívül hagyását a jogorvoslati kérelmek elbírálása vagy a jogi kérdések eldöntése során”.
A felsőház ideiglenes elnöke, Alina Gorghiu nemzeti liberális párti szenátor szerint az alkotmánybírósági határozatok figyelmen kívül hagyása esetén kiróható szankciók eltörlése erősíti a bírói függetlenséget, „lehetővé teszi számukra, hogy szabadon döntsenek”.
Robert Cazanciuc szociáldemokrata párti szenátor plénumbeli felszólalásában azt mondta, az új igazságügyi törvények „szavatolják az igazságszolgáltatás függetlenségét, és megvédik azt minden belső vagy külső beavatkozástól”.
Cătălin Predoiu szerint „nagyon sokat kockáztatott” a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) azzal, hogy kizárta Cristi Danileţet a bírói karból.
A romániai polgárok az ország háborúba sodródásától tartanak a leginkább – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedések elfogadásához tisztázni kell a miniszterelnök személyét is – jelentette ki Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Az új kormány megalakításáról szóló tárgyalások egyelőre még zajlanak, de akár már hétfőn elkészülhet a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések első „vázlata” – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Június 10. és 16. között szervezik meg az ország 447 vizsgaközpontjában az érettségi írásbeli vizsgáit.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
szóljon hozzá!