Az európai NATO-rakétavédelmi rendszer részeként Romániába telepített rakétaütegek csupán szimbolikus jelentőségűek, egy erőteljes orosz támadás kivédésére nem alkalmasak – jelentette ki George Friedman magyar származású amerikai stratégiai elemző, a Stratfor elemzőközpont és a Geopolitical Futures című szakkiadvány alapítója.
2016. május 09., 16:222016. május 09., 16:22
2016. május 09., 17:142016. május 09., 17:14
A rendszer romániai elemei már tavaly decemberben működőképessé váltak, azonban csak a napokban integrálták őket az észak-atlanti katonai szövetség rakétaelhárító rendszerébe. „Az európai rakétavédelem inkább politikai jelkép, mint fegyver. Azt mondom: ha a politikai jelképek számítanak, akkor az eszköz betölti a feladatát, mivel a rendszer katonai szerepét nehéz előre látni\" – szögezte le Friedman vasárnap a Geopolitical Futiresben közölt elemzésében.
Emlékeztetett: a rendszert egy nagy terület ellen irányuló, kis számú rakétával elkövetett támadás kivédésére tervezték. „Oroszország ellen nem lenne hatékony, ha az nukleáris támadást indítana Európa ellen, mivel a rendszer kapacitásait már viszonylag kis számú rakétával is meg lehetne haladni, ha pedig az oroszok erőteljes támadást indítanának, ami biztosan így történne, akkor teljesen irreleváns lenne\" – mutatott rá az elemző.
„Ha viszont egy másik atomhatalom indítana támadást, valószínűleg kevés rakétával rendelkezne, így a rendszer hatékony lenne. Az azonban nem egyértelmű, miért indítana egy viszonylag kis ballisztikus arzenállal rendelkező ország támadást Európa ellen\" – húzta alá Friedman Az antiballisztikus védelem és a valóság című cikkében. Az elemző következtetésként rámutat: a romániai rakétaelhárító rendszer egy nagyon valószínűtlen fenyegetés ellen védi Kelet-Európát.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2016-ban) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.
Oroszország már több ízben is hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Deveselu légi támaszponton telepített rakétaütegek megsértik az INF-szerződést. Az INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése\") katonai szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amelyet Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára 1987. december 8-án. A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg.
Visszavonta pénteken a bukaresti második kerületi bíróság egyik bírója a Diana Şoşoacă férje, Silvestru Şoşoacă ellen kiadott távoltartási parancsot, így a férfinek elektronikus nyomkövetőt sem kell viselnie.
Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyerekeknél; szív-érrendszeri rendelleneségek, vesebetegségek, genetikai rendellenességek és hormonális zavarok egyaránt állhatnak a gyerekkori magas vérnyomás hátterében.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint megerőszakolt egy gondjaira és felügyeletére bízott 11 éves kiskorút – közölte pénteken a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).
Tavaly tovább erősödött a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és annál idősebb népesség több mint 27,5 százalékkal haladta meg a 0-14 éves népesség számát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői pénteken benyújtották a Központi Választási Irodához (BEC) a PSD-PNL választási szövetség jelöltlistáját a június 9-ei európai parlamenti választásokra.
Felborult vízi eszközre bukkantak a román tengeri életmentő ügynökség munkatársai a román partok közelében, ami a bukaresti védelmi minisztérium szerint tengeri drónnak tűnik.
A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.
Vlad Pascu ügyvédje a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló védence büntetőperének csütörtöki bírósági tárgyalása után kijelentette, hogy a 2 Maion történt baleset áldozatai szabálytalanul közlekedtek az úttesten, így ők is felelősek a tragédiáért.
Memorandumot készül jövő héten elfogadni a kormány egy olyan mechanizmus létrehozásáról, amelyik megakadályozza a deepfake tartalmak elterjedését a közösségi médiában a választási kampány idején.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!