Az európai NATO-rakétavédelmi rendszer részeként Romániába telepített rakétaütegek csupán szimbolikus jelentőségűek, egy erőteljes orosz támadás kivédésére nem alkalmasak – jelentette ki George Friedman magyar származású amerikai stratégiai elemző, a Stratfor elemzőközpont és a Geopolitical Futures című szakkiadvány alapítója.
2016. május 09., 16:222016. május 09., 16:22
2016. május 09., 17:142016. május 09., 17:14
A rendszer romániai elemei már tavaly decemberben működőképessé váltak, azonban csak a napokban integrálták őket az észak-atlanti katonai szövetség rakétaelhárító rendszerébe. „Az európai rakétavédelem inkább politikai jelkép, mint fegyver. Azt mondom: ha a politikai jelképek számítanak, akkor az eszköz betölti a feladatát, mivel a rendszer katonai szerepét nehéz előre látni\" – szögezte le Friedman vasárnap a Geopolitical Futiresben közölt elemzésében.
Emlékeztetett: a rendszert egy nagy terület ellen irányuló, kis számú rakétával elkövetett támadás kivédésére tervezték. „Oroszország ellen nem lenne hatékony, ha az nukleáris támadást indítana Európa ellen, mivel a rendszer kapacitásait már viszonylag kis számú rakétával is meg lehetne haladni, ha pedig az oroszok erőteljes támadást indítanának, ami biztosan így történne, akkor teljesen irreleváns lenne\" – mutatott rá az elemző.
„Ha viszont egy másik atomhatalom indítana támadást, valószínűleg kevés rakétával rendelkezne, így a rendszer hatékony lenne. Az azonban nem egyértelmű, miért indítana egy viszonylag kis ballisztikus arzenállal rendelkező ország támadást Európa ellen\" – húzta alá Friedman Az antiballisztikus védelem és a valóság című cikkében. Az elemző következtetésként rámutat: a romániai rakétaelhárító rendszer egy nagyon valószínűtlen fenyegetés ellen védi Kelet-Európát.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2016-ban) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.
Oroszország már több ízben is hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Deveselu légi támaszponton telepített rakétaütegek megsértik az INF-szerződést. Az INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése\") katonai szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amelyet Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára 1987. december 8-án. A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormánypártok potenciális jelöltjei közül Daniel Băluță lenne a legesélyesebb a főpolgármesteri tisztség elnyerésére, ha a következő vasárnap tartanák Bukarestben az időközi választásokat – derül ki a CURS felmérésének vasárnap közzétett eredményeiből.
A szeptember 1-30. között tartó Tengerpart mindenkinek elnevezésű program keretében a turisták a nyári főszezonhoz képest akár 60 százalékkal olcsóbban üdülhetnek.
Az elmúlt 24 órában 25 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 35 személynek nyújtottak segítséget – számolt be vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Egy 73 éves külföldi motorosra támadott a medve a Transzfogarasi úton, az Argeș megyei Valea lui Stan térségében. A rendőrök megállapították, hogy az eset akkor történt, amikor a motoros a zsúfolt forgalom miatt megállt.
Négy ember életét vesztette szombat délután, miután a jármű, amelyben utaztak, felborult Albeștii de Muscel községben, az Argeș megyei Portăreasa hegyvidéki térségben.
Két ember belefulladt a Snagovi-tóba a péntek esti vihar közben, Argeș megyében pedig egy beszakadt tetőzet végzett egy emberrel.
Nincs készülőben háború Romániában, és senkit nem visznek el katonának – jelentette ki pénteken Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, a közösségi médiában terjedő álhíreket cáfolva.
A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.
Románia gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy bárki is kerüljön hatalomra és bárki is legyen a miniszterelnök, ha Ilie Bolojan „holnap távozik”, akkor is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket – jelentette ki Cătălin Drulă.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!