Fotó: Román védelmi minisztérium
Akár katonai erőt is bevethetne a szomszédos országokban élő román állampolgárok védelmében Bukarest, amennyiben a parlament elfogadja a védelmi törvény ezt előirányzó módosítását.
2024. április 03., 18:292024. április 03., 18:29
A védelmi minisztérium által nyilvános vitára bocsátott törvénytervezet először vezeti be a romániai beavatkozás koncepcióját a külföldön veszélybe került román állampolgárok védelme érdekében – mutat rá a G4Media. A tervezet értelmében
A törvénytervezet azt is előírja, hogy a parlament hagyja jóvá a katonai erők Románia területén kívüli bevetését. „A parlament jóváhagyja a katonai és nem katonai képességek bevetését a román állam területén vagy azon kívül, a hibrid fenyegetések elhárítása érdekében, Románia elnökének javaslatára, a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal való konzultációt követően” – áll a tervezetben.
Románia jelenleg nem rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely lehetővé tenné, hogy az Oroszországi Föderáció katonai agressziója esetén segítségére siethessen a Moldovai Köztársaságban vagy Ukrajnában élő román állampolgároknak.
Moldovai tisztségviselők már több ízben is arra figyelmeztettek, hogy Oroszország hibrid háborút folytat az ország ellen. A hivatalos román statisztikák szerint
A román állampolgársági törvény – amely a könnyített honosításról szóló magyar jogszabályhoz is mintául szolgált – ugyanis lehetővé teszi, hogy a külföldön élő, magukat román nemzetiségűnek valló személyek könnyített eljárással kaphassák meg a román állampolgárságot, amennyiben a román nemzethez való kötődésüket bizonyítani tudják, illetve olyan területeken élnek, amelyek korábban Romániához tartoztak.
Ugyanakkor az ukrajnai románokat nem csupán az orosz agresszió érinti, hanem a kisebbségek jogait agresszívan csökkentő ukrán oktatási és nyelvtörvény is, amely miatt már Bukarest is felemelte a szavát, a helyzet megnyugtató rendezését, vagyis a kisebbségellenes törvények módosítását kérve.
Vagyis akár még az is megtörténhet, hogy Bukarest nem Moszkvával, hanem Kijevvel kerül szembe az ukrajnai románok védelme miatt.
Harmadik napja üzemképtelen a Románia Digitalizációjáért Hatóság (ADR) által működtetett honlapok. Emiatt például az illetékek sem fizethetők be a ghiseul.ro weboldalon, de a közbeszerzések elektronikai rendszere (SEAP) sem elérhető.
Február 13-ai hatállyal elnöki tanácsadónak nevezte ki szerdán Luminița Odobescut, az első Ciolacu-kormány külügyminiszterét Ilie Bolojan ügyvivő államfő – közölte az elnöki hivatal.
Orosz drón csapódhatott be Románia területén csütörtökre virradóra egy Ukrajna elleni újabb orosz légicsapás-sorozat során – közölte a védelmi minisztérium.
Klaus Iohannis szerdán távozó államfő másik állami ingatlant igényel a villa helyett, amelyet az értesülések szerint számára újítottak fel, de végül mégsem kapja meg.
A koalíciós pártok közös államfőjelöltje, Crin Antonescu bejelentette szerdán, hogy az őt támogató három alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ létrehozta a Románia, Előre Szövetséget.
A csendőrség jelenléte mellett tartották meg A velencei kalmár bemutatóját február 7-én és 8-án a bukaresti Állami Zsidó Színházban a színészek és az intézmény elleni fenyegetések miatt, amelyek főként a TikTok közösségi oldalon jelentek meg.
A kormány elleni bizalmatlansági indítványt nem fogja megszavazni a parlament – jelentette ki szerdán Daniel Suciu, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke.
Románia 2024-ben más európai államokkal együtt az orosz hibrid hadviselésre jellemző szabotázsakciók célpontja volt – derül ki a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) 2024-es tevékenységét ismertető jelentésből.
Közvitára bocsátotta szerdán az oktatási minisztérium a 2025–2026-os tanév rendjének tervezetét, amely szerint a 36 hetes új iskolai év 2025. szeptember 8-án kezdődik.
Miután korábban tulajdonképpen kihátrált, most újra kormányra vágyik a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR). Legalábbis erről beszélt szerdán Elena Lasconi pártelnök.
szóljon hozzá!