Aggódhatunk? Az elemző szerint Moszkvában tovább él a birodalmi mentalitás, ezért nem riad vissza a hibrid háborús eszközöktől akár a választások kapcsán sem
Fotó: Haáz Vince
Nagyon is igazak a romániai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekről szóló hírek – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző. A szakértő szerint a 2014-es kijevi politikai fordulat után egyre élesebb a Nyugat és a Kelet közötti hibrid küzdelem, amelynek része a háború, a propaganda, a politikai-gazdasági nyomásgyakorlás. Jelenleg a világ hatalmi blokkosodása zajlik, és ebben a küzdelemben országaink eszközök. Rámutatott: a Kreml érdeke korlátozott módon jelen van a román médiában, az érintett hírportálok az AUR és az SOS Románia pártokat támogatják. A román szakszolgálatoknak ugyanakkor erős eszközeik vannak.
2024. november 13., 07:592024. november 13., 07:59
2024. november 13., 12:392024. november 13., 12:39
Külső szereplők, különösen Oroszország megpróbálhat beavatkozni a romániai választásokba – merült föl a gyanú az elmúlt napokban. Az elnök- és parlamenti választások közeledtével egyre nő az aggodalom Bukarestben a beavatkozási kísérletek miatt, és Barabás T. János szakértő lapunknak kijelentette: az nem is alaptalan, sőt. A Krónika kérdésére, miszerint reálisak-e az esetleges orosz beavatkozással kapcsolatos kijelentések, vagy csak kampányelemek, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője leszögezte:
„Oroszország attól tart, elveszíti nagyhatalmi pozícióját és Európára való befolyását, ha feladja Ukrajnát, és veszélyeztetve érzi magát, ha nyugati határain megjelenik a nyugati tőke és biztonságpolitika.
Románia esetében háttérbe szorult az orosz gazdasági nyomásgyakorlás, inkább csak offshore (Ciprus) cégek révén van jelen kevés orosz tőke, például a fémiparban. Az orosz befolyás jelen van kisebb internetes hírportálokon, és áttételesen a szuverenista politikai tábor üzeneteiben, amelynek tagjai nem nyíltan oroszbarátok, inkább csak Nyugat-szkeptikusak. Orosz befolyás van az ortodox egyház egy részében, lásd a konstancai metropolitát, akit nemrég szigetelt el intézményileg Daniel pátriárka. Orosz nyomásgyakorlás zajlik a Moldovai Köztársaságban, sőt orosz drónok rendszeresen berepülnek román területre is. Soft power, puha hatalmi befolyás lehet az orosz nagykövetség kulturális programjaiban” – sorolta a veszélyforrásokat a kolozsvári születésű elemző, aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is tevékenykedett.
Felvetésünkre, hogy milyen eszközökkel próbálhat meg Moszkva beavatkozni, és sikerrel járhat-e, Barabás T. kifejtette:
ilyen az Activenews, Solidnews, vagy az Agoranews hírportál, amely egyben az összeesküvés-elméletek tárháza is, covid-tagadó, földönkívüliektől rettegő módon.
„Ezek a hírportálok az AUR és az SOS pártokat támogatják. Az AUR szélsőséges pártnak volt a Facebookon a román politikában a legtöbb követője 2020-ban 4 millió emberrel, de a Facebook algoritmusai kiszűrték azóta a gépi profilokat és a dühödten kommentálókat. Jelenleg George Simion pártelnöknek csak 1,4 millió követője van, szemben az amerikai érdekek fő képviselője, Iohannis államfő 1,8 milliójával” – mutatott rá az elemző.
Emlékeztetett:
„Érdekes, hogy az amerikaiak számára kevésbé fontos Marcel Ciolacunak csupán 240 000 követője van a Facebookon. A szélsőségesen oroszbarát SOS párt kiszorult a Youtube-ra. Az említetteknél nagyobb befolyása van a fősodor-médiára és a nagy pártokra a szuverenista újságíróknak, ide tartozna Robert Turcescu, Marius Tucă, Ion Cristoiu, Sorin Roșca Stănescu, Dan Dungaciu. Utóbbiak sem nyíltan oroszbarátok, inkább Nyugat-szkeptikusok, és nacionalista-konzervatívok. Az orosz információs háború tehát tovább zajlik, bár lassan kiszorul a mainstream médiából, de a világhálón tovább virágzik” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Kérdésünkre, hogy mindezek fényében felkészültek-e az illetékes román szakszolgálatok ezek kivédésére, az elemző kifejtette:
„Ismeretes a kibertérben zajló küzdelem, amiben a románok egyre jobbak, az orosz hekkerek már nehezen boldogulnak, az elmúlt években a román kibervédelemnek sikerült a teljes román kormányzati felhőt levédeni. De
bár ennek a valószínűsége kevés, hiszen alig lehetne megakadályozni az atomháborút ebben az esetben. Közös szövetségi rendszerünk, a NATO képes minden kihívással megküzdeni, Románia nincsen egyedül” – mutatott rá a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
A Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) kapott válasz alapján úgy tűnik, hogy nem bukkantak Romániával szemben ellenséges külső szereplők által irányított propaganda vagy dezinformáció nyomaira – tájékoztatott kedden Ioan Chirteș, a Román Hírszerző Szolgálat ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság elnöke.
A védelmi minisztérium szombaton kezdeményezte az elnöki hivatalnál Cătălin Ștefăniță Zisu tábornok tartalékba helyezését.
A Richter-skálán 3,6-os erősségű földrengés volt vasárnap 6 óra 59 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Crin Antonescu szerint Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek el kellene magyaráznia az amerikai vezetésnek az elnökválasztás érvénytelenítésének okait és azt, hogy kétségbevonhatatlanul demokratikus választások következnek Romániában.
A Romániai Digitalizációs Hatóság (ADR) bejelentette, hogy az általa kezelt platformok – SEAP, Ghișeul.ro, PCUe, SAET és e-Guvernare – ismét működőképesek.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezekben a napokban egy országos akció keretében ellenőrzi az idősotthonokban, a fogyatékkal élőket gondozó központokban és más szociális létesítményekben a fogyasztóvédelmi szabályok betartását.
Több kétoldalú megbeszélést folytatott európai és amerikai tisztségviselőkkel pénteken a müncheni biztonsági konferencia keretében Emil Hurezeanu.
A következő három napban az ország nagy részében vegyes halmazállapotú csapadékra, havazásra, hóréteg kialakulására, a szél élénkülésére és fagyos éjszakákra van kilátás az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton közzétett előrejelzése szerint.
Egymillió lej óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezték a korrupcióellenes ügyészek péntek este a hadsereg logisztikai parancsnokságának vezetőjét, Cătălin Ștefăniță Zisu tábornokot – értesült az Agerpres ügyészségi forrásokból.
Románia célja az, hogy továbbra is az Egyesült Államok szoros NATO-szövetségese legyen, és az országban maradjanak az ott állomásozó amerikai katonák – erről tárgyalt Emil Hurezeanu román külügyminiszter Keith Kelloggal.
A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával és a demokratikus értékek aláásásával vádolta meg J. D. Vance amerikai alelnök az Egyesült Államok európai szövetségeseit, és kitért a romániai államfőválasztás érvénytelenítésére is.
szóljon hozzá!