Elemző a Krónikának: könnyen megtörténhet, hogy szakad a bukaresti kormánykoalíció

Robban? A koalíciós pártok közötti, egyre mélyülő konfliktus miatt széteshet a kormány •  Fotó: Gov.ro

Robban? A koalíciós pártok közötti, egyre mélyülő konfliktus miatt széteshet a kormány

Fotó: Gov.ro

Nem kizárható a bukaresti koalíciós kormány felbomlása a költségvetési hiány enyhítését célzó megszorítások miatt kirobbant vita nyomán – véli Barabás T. János. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a Krónikának a koalíciós konfliktus kapcsán elmondta, a Brüsszel által elvárt reformok egyikében sincs egyetértés a két párt között, és ha a PNL stratégái úgy látják, hogy ez megfordíthatja a népszerűségvesztést, még az ősszel a kormányból való kilépés mellett dönthet a párt. Amely egyébként várhatóan a magyarellenes retorikát is előveszi majd a jövő évi választási szuperév egymást érő kampányaiban. Magyar szempontból fontos lenne a jó szereplés az EP-választáson.

Balogh Levente

2023. augusztus 14., 09:112023. augusztus 14., 09:11

Egyáltalán nem esélytelen, hogy a bukaresti szociálliberális koalíciós kormány felbomlik – nyilatkozta a Krónikának Barabás T. János, a budapesti Külügyi intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű elemzőt – aki korábban Magyarország romániai és moldovai diplomáciai képviseletén is szolgált – annak kapcsán kérdeztük, hogy az utóbbi napokban heves vita tört ki a koalíció két alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között a költségvetési hiány enyhítéséhez szükséges megszorító intézkedések kapcsán.

Kérdésünkre, miszerint felrobbanhat-e a koalíció, illetve hogy egyáltalán mi a viták valós oka, Barabás T. leszögezte: könnyen meglehet, hogy szakad a bukaresti kormány.

„A szocialisták és a nemzeti liberálisok vezetői szorgalmasan figyelik a közvélemény-kutatásokat, így a júliusi CURS jelentés szerint a PSD 31 százalékos, a szélsőséges AUR 20 százalékos, a PNL 18 százalékos, a liberális USR 12 százalékos, az RMDSZ 4 százalékos szinten áll. A szocialistáknak van a legkiterjedtebb vidéki hálózatuk,

Marcel Ciolacu pártfőnök népbarát populista üzenetei nyerőnek bizonyultak, így viszonylag szinten tudják tartani támogatottságukat, de a nemzeti-liberálisok zuhantak az idén a felmérésekben.

A két párt ugyan kereste eddig a kompromisszumot a gördülékeny kormányzás érdekében, hiszen óriási uniós és költségvetési forrásokat kellett szétosztani a vidéki klientúrájuk nagy örömére – a jövő évi választások során pedig a pártok ez utóbbi csoportok segítségétől függenek. A legutóbbi kormányátalakítás során a PSD megtartotta a közlekedési tárcát, amely főleg Moldovában és Dél-Romániában épít jelenleg infrastruktúrát, autópályákat, így mozgósíthatóvá válnak az ottani szavazók Ciolacuék számára. A PNL mozdonya az Adrian Veștea vezette fejlesztési minisztérium, amely elsősorban az erdélyi és munténiai érdekcsoportokat kellene összefogja” – emlékeztetett az elemző.

Barabás T. János rámutatott: kitűnik, hogy a 2024-es választások nagy tétje a PNL és az AUR közötti vetélkedés lesz Erdélyben, ahol a PSD kevésbé erős.

„Mindez azt is jelenti, hogy

a PNL erősíteni fogja magyarellenes retorikáját, hogy ne kerüljön hátrányba az AUR nacionalizmusával szemben.

A két kormánypárt ezen feladatmegosztási stratégiáját kezdte ki az elmúlt hónapokban a PNL népszerűségvesztése, a reformok elmaradása, és az uniós pénzekről való lekésés. Utóbbi források megszerzéséhez viszont Brüsszel feltétele a különleges nyugdíjak mérséklése, az adminisztratív reform gyorsítása, és költségvetési hiány csökkentése” – idézte fel az elemző.

Kiemelte: ezek közül egyik feladatban sincs egyetértés a két párt között.

„A PNL kevésbé vágná meg az erőszakszervezetekben dolgozók nyugdíját (számítanak rájuk Erdélyben), az adminisztratív reform (például a megyék átrendezése eurórégiókká) szétesett a korrupt klientúrarendszer labirintusában, a megugró költségvetési hiány kezelésében pedig politikai konfliktus robbant ki. A nemzeti-liberálisok nem növelnék a vállalkozói adót, míg a PSD igen, csökkentenék a kormányzati ügynökségek, hivatalok számát, míg a PSD a választóit védve nem tenne ilyet. Ugyancsak a PNL bevetné a titkosszolgálatokat és az ügyészségeket az adócsalás ellen, amit a nyugati cégek haragjától tartva a PSD kerülne. Az ősz elején

a PNL dönteni fog a koalícióból való kilépésről, ha stratégái szerint ezzel növekedne a népszerűsége, bár e lépés kockázatos lenne, mert csökkenne a párt költségvetési forrásokhoz való hozzáférése a közelgő választási nagyévben.

Meglátásomban a PNL inkább azt az utat fogja választani, hogy marad a kormányban, de élesen bírálja majd a szocialistákat, mintha ellenzékben lenne” – hangsúlyozta Barabás T.

Rákérdeztünk arra, mi lehet mindennek a politikai és gazdasági következménye Románia számára. Az elemző úgy felelt, a bukaresti politika kiszámíthatatlan, nem lehet tudni, mi zajlik a kulisszák mögött. „Az ország modernizálása nagymértékben az Egyesült Államoktól függ (atomerőművek, LNG, hadiipar, katonai beszerzések, IT), és Washington aggodalmasan figyeli a kínai Lenovo romániai erősödését, és a zavaros katonai beszerzéseket, lásd a hadihajók vásárlásának botrányait. Márpedig

az USA-val szorosan együttműködő titkosszolgálat szállítja a sajtónak és az ügyészségeknek a korrupt politikusokról szóló adatokat, így komolyan befolyásolják a politika menetét.

Az ukrajnai háború szomszédságában Washington rendet akar a stratégiailag fontos Romániában. A gazdaságot jelentősen sújtja a politikai zűrzavar, bár a bukaresti politika egyik válságból a másikba bukdácsol évtizedek óta, így mondhatni ez a »business as usual». A gond csak az, hogy a gazdaság alacsony hatékonyságú, a fejlett technológia kevésbé jön be az országba a kormányzati politikák hibája miatt is, lásd az adóügyi káoszt. Márpedig a legnagyobb pénzforgalmat lebonyolító vállalatok mind külföldiek, és kivéve az osztrák OMV-Petromot és a francia Renault-tulajdonban lévő Daciát, a többi nagyvállalat mind külföldi szupermarketlánc, vagyis a gazdaságot még mindig a fogyasztás húzza. Ez pedig nem mehet hosszútávon büntetlenül, mert technológia alig jön be, a profit pedig majd mind kimegy az országból, a kereskedelem nem húzza fel az új digitális gazdaságot megfelelően. Nem úgy néz ki, hogy ezen kihívásoknak a bukaresti civakodó páros meg tudna felelni” – figyelmeztetett az elemző.

Felvetésünkre, hogy ennek milyen vonzatai lehetnek magyar szempontból, Barabás T. János kiemelte: ami minket illet, természetes, hogy

Magyarország és az erdélyi magyarok Románia sikerében és biztonságának erősítésében érdekeltek.

„A legfőbb politikai kihívás az RMDSZ számára szerintem a jövő nyári európai parlamenti választásokon való jó szereplés, mert ez elősegíti a 2024-es őszi önkormányzati és parlamenti választások utáni szövetségkötéseket” – hangsúlyozta a Krónikának a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 16., szombat

A járóbeteg-szakrendelők fejlesztését ígéri az egészségügyi miniszter

Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez – jelentette be Alexandru Rogobete.

A járóbeteg-szakrendelők fejlesztését ígéri az egészségügyi miniszter
2025. augusztus 16., szombat

Több gyereket hagytak a szülészeteken, mint tavaly

Az idei első negyedévben országszerte összesen 68 gyereket hagytak sorsukra a szülészeteken és más egészségügyi intézményekben; ez a szám 13-mal nagyobb az egy évvel korábban jegyzettnél – közölte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA).

Több gyereket hagytak a szülészeteken, mint tavaly
2025. augusztus 16., szombat

Életét vesztette egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon

Meghalt szombaton egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon.

Életét vesztette egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon
2025. augusztus 16., szombat

Tovább nőtt a különleges nyugdíjban részesülők száma

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11 710 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 25-tel többnek, mint előző hónapban.

Tovább nőtt a különleges nyugdíjban részesülők száma
2025. augusztus 15., péntek

Nicușor Dan nem túl bizakodó az orosz–amerikai csúcstalálkozó esélyeivel kapcsolatban

Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.

Nicușor Dan nem túl bizakodó az orosz–amerikai csúcstalálkozó esélyeivel kapcsolatban
2025. augusztus 15., péntek

Saját pártjából is bírálják Bolojant; egyes polgármesterek azzal fenyegetőznek, hogy utcára vonulnak

Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.

Saját pártjából is bírálják Bolojant; egyes polgármesterek azzal fenyegetőznek, hogy utcára vonulnak
2025. augusztus 15., péntek

Még nem késő elutazni nyaralni – Mutatjuk, milyen időjárásra számíthat szeptember közepéig

2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.

Még nem késő elutazni nyaralni – Mutatjuk, milyen időjárásra számíthat szeptember közepéig
2025. augusztus 15., péntek

Még hogy nincs pénz! A haderőfejlesztést nem érintik a megszorítások

A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.

Még hogy nincs pénz! A haderőfejlesztést nem érintik a megszorítások
2025. augusztus 15., péntek

Közel egymillió eurót hajtana be Iohannison az adóhivatal, fizetési felszólítást küldött

Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.

Közel egymillió eurót hajtana be Iohannison az adóhivatal, fizetési felszólítást küldött
2025. augusztus 15., péntek

Tanügyi átszervezés: több mint félezer tanintézet kerül más iskolák igazgatása alá

Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.

Tanügyi átszervezés: több mint félezer tanintézet kerül más iskolák igazgatása alá