Adrian Curaj oktatási miniszter felszólította a romániai egyetemek rektorait, hogy vizsgálják ki azokat az eseteket, amelyekben a felsőoktatási intézmények tanárai jogerős szabadságvesztésüket töltő elítéltek tudományosnak mondott munkáihoz fogalmaztak meg ajánlást.
2016. január 13., 15:452016. január 13., 15:45
2016. január 13., 17:572016. január 13., 17:57
A tárcavezető február 11-ig adott határidőt az egyetemeknek arra, hogy minden egyes ilyen esetet kivizsgáljanak, az etikai testületek hozzák meg a szükséges intézkedéseket, a vizsgálat eredményét pedig elküldjék a minisztériumnak. Az intézkedés célja a felsőoktatás jó hírnevének megőrzése.
Mint arról beszámoltunk, a botrány annak nyomán robbant ki, hogy kiderült: a 2013–2015-ös időszakban robbanásszerűen megnőtt a börtönben tudományos munkákat író fogvatartottak száma, miután a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, hogy minden egyes tudományos munka nyomán 30 nappal csökkentsék a szabadságvesztés időtartamát.
Ennek nyomán volt olyan elítélt – így Dan Voiculescu üzletember-politikus és Dinel Staicu üzletember – aki alig egy év alatt tíz, tudományosnak mondott művel is előállt, és besöpörte az értük járó kedvezményeket. A statisztikák szerint míg 2012-ig évente egy tudományos mű született a romániai börtönökben, az ezt követő időszakban 188 elítélt 400-nál is több művet tett le az asztalra.
A vonatkozó jogszabály rögzíti, hogy a tudományos művek kapcsán a terület szakértőinek, egyetemi tanároknak kell hivatalos ajánlást írniuk, hogy a dolgozatok nyomán csökkenthessék a büntetés mértékét.
Mint arról beszámoltunk, ezek nyomán Raluca Prună igazságügy-miniszter kedden délután közölte: a hatóságok teljesen elvesztették az ellenőrzést a jelenség fölött, ezért kezdeményezi a büntetést mértékének tudományos művek révén történő csökkentését lehetővé tevő törvénycikkely eltörlését. Azt is elmondta, hogy az illető cikkely 1969 óta része a román jogrendnek, és a büntetés-végrehajtási intézmények működését szabályozó legutóbbi, 2013-as törvénybe is bekerült.
A miniszter azt is elmondta, felkérte a miniszterelnököt, utasítsa a kormányzati ellenőrző hatóságot a börtönökben írt tudományos művek ügyének kivizsgálására, csak ezt követően dönt arról, hogy meneszteni kell-e a börtönök működéséért felelő hatóság vezetőjét.
Mint megírtuk, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is nyomozást indított az ügyben, hogy kiderítse: a büntetés-végrehajtási illetékesek, az ajánlásokat megfogalmazó egyetemi tanárok és a műveket megjelentető kiadók megvalósították-e a bűnpártolás bűncselekményét. A DNA szerint alapos az indok annak a feltételezésére, hogy igen, mivel a börtönök vezetői túl könnyen fogadták el a műveket, annak ellenére, hogy azok rendkívül rövid idő alatt készültek el, a tanárok a dolgozatok elolvasása nélkül adták ki az ajánlásokat, a kiadók pedig az üzleti szempontokat mellőzve jelentették meg a műveket.
A 2013-ban elfogadott törvény vitatott cikkelye kapcsán egyébként nem tudni, ki a szerzője: a jegyzőkönyvek szerint a képviselőház Nicolae Păun vezette emberi jogi bizottságának jegyzőkönyvében az szerepel, hogy a módosító javaslat Remus Cernea független képviselőtől érkezett. Ő azonban cáfolta, hogy ő javasolta volna a cikkelyt, és jelezte: már több alkalommal is tapasztalta, hogy a jegyzőkönyvek pontatlan adatokat tartalmaznak.
Ugyanakkor éppen a bizottság elnöke, Nicolae Păun volt az, aki egy képviselőtársával, Mădălin Voicuval közösen korábban éppen a börtönökben írt művek kapcsán terjesztett be módosító javaslatot, amelynek értelmében három helyett négy napot vontak volna le a büntetésből két, tudományos mű megírásával töltött nap után. A javaslatot ugyanakkor elvetették. Păun korábban tömeges amnesztiára vonatkozó törvényjavaslatot is benyújtott, amit szintén leszavazott a törvényhozás.
Rátámadtak egy ázsiai ételfutárra Bukarestben, a bántalmazó – akit egy szolgálaton kívüli rendőr ártalmatlanított – arra hivatkozott, hogy „megvédi a hazáját”.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Friss felmérés eredményei világítanak rá arra, hogy mit gondolnak a románok az antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescuról.
A bukaresti Dragonul Roșu kereskedelmi központ egyik raktárában szerda hajnalban keletkezett tűz következtében jelentősen romlott a levegő minősége a főváros keleti és délkeleti részein.
Mindegyik szakma képviselőinek jogukban áll kifejezni elégedetlenségüket a jogállásukat érintő politikákkal vagy tervezetekkel szemben, de ezt a törvény szigorú betartásával kell megtenniük – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Az Észak-erdélyi (A3) autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti több mint 26 kilométeres szakaszán jelenleg az Erbașu építőipari vállalat dolgozik mintegy 540 munkással és 305 géppel.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!